Naponta több tucat lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat decemberben, az ilyen balesetek pedig átlagosan minden második nap halálos áldozatokat követelnek. Bár a fűtőberendezések és az ünnepi gyertyák is nagyban hozzájárulnak a tűzesetekhez, alapvetően mégis általában az okozza őket, hogy ebben az időszakban sokkal több időt töltünk otthonunkban, a lakástüzek kialakulása pedig 99 százalékban emberi tevékenységre vezethető vissza, akárcsak nyáron, amikor emiatt a szabadtéri tüzek aránya emelkedik.

Évente nagyjából 7 ezer lakástűzhöz kell kivonulniuk a tűzoltóknak. Idén december 7-ig 83 ember halálát okozta lakástűz, ez a szám tavaly egész évben 86, 2020-ban pedig 85 volt. És évente közel 600 sérültet kell ellátni ugyanezen okból.

A legtöbb lakástűz délelőtt 10 és este 9 óra között keletkezik, az esetek nagy részében a tűz 1-2 négyzetméteren pusztít, de naponta 2-3 otthon teljesen kiég és lakhatatlanná válik. Több mint 800 szén-monoxiddal összefüggő eset történt idén, 124-en szenvedtek mérgezést, és kilencen haltak bele, 700-nál is többször a kémény hibái okoztak balesetet, 255 alkalommal pedig gázpalackok gyulladtak meg.

„A halálos lakástüzeket sokan úgy képzelik el, hogy az áldozat megég, pedig nem elsősorban erről van szó” – mondta a hvg.hu-nak Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A leggyakoribb ok ugyanis a füstmérgezés, amihez akár egy tenyérnyi tűz is vezethet. Példaként az ágyban dohányzás veszélyeire hívta fel a figyelmet, ugyanis a matracok anyaga könnyen meggyulladhat a rászóródó hamutól, és nagyon füstöl. Emiatt a katasztrófavédelem úgy fogalmaz:

ne aludjunk el hamarabb, mint a cigi.

Leggyakrabban idős emberek életét veszélyeztetik a lakástüzek, az áldozatok átlagéletkora idén 64 év volt, a legidősebb áldozat pedig egy 102 éves ember, de egy kisgyerek is életét vesztette. A katasztrófavédelem szerint azért az idősebb korosztályra jelentenek nagyobb veszélyt az otthoni balesetek, mert gyakran csak azután érzékelik a tüzet, hogy halálos mennyiségű füstöt lélegeztek be. Több esetben pedig nem is tűz vagy a füst okozza a halált, hanem épp fordítva: gyakran előfordul, hogy egy idős vagy beteg ember rosszul lesz, és például a tűzhelyen felejtett étel gyullad meg.

Elektromos probléma, fűtés hibái, főzés, dohányzás, nyílt láng használata és ünnepi dekoráció – ezek okoznak leggyakrabban tüzet a háztartásokban, ezért a katasztrófavédelem mindegyikkel kapcsolatban ajánlásokat fogalmaz meg. Az elektromos tüzek elkerülésének érdekében a nagy teljesítményű gépeket külön elosztóba érdemes bedugni, a hosszabbítót ne használjuk feltekerve, a töltőn lévő telefont, laptopot pedig ne tartsuk az ágyon. Ha a háztartás elektromos rendszere régebbi vagy ha réz- és alumíniumvezetékek vannak összekötve, mindenképp nézessük át szakemberrel és végezzük el a szükséges cseréket.

A fűtőberendezéseket – bármilyet is használunk – és kéményeket szintén érdemes évente egyszer ellenőriztetni, ezen kívül az elektromos radiátort, hősugárzót ne takarjuk le (például ne azon szárítsuk a nedves ruhát), a nyílt lánggal égő kandalló mellett pedig ne tároljuk a tűzifát, mert a kipattanó szikra könnyen lángra lobbanthatja. Főzéskor figyeljünk arra, hogy a tűzhely környékét rendben tartsuk és állítsunk be időzítőt akkorra, amikor elkészül az étel. Ha mégis tűz üt ki a konyhában, ne próbáljuk meg vízzel eloltani, ugyanis sokszor csak nagyobb bajt okozunk ezzel – inkább zárjuk el a tűzhelyet vagy sütőt és fedjük le az edényt addig, amíg elalszik.

A gyertyákat, adventi koszorúkat tegyük tűzálló tálra távol a lakástextilektől (például függönyöktől) és amikor kimegyünk a szobából, mindenképp fújjuk el.

„Ugyan nem a legszebb, de biztosan a leghasznosabb ajándék, ha füstérzékelőt veszünk egyedül élő szépkorú hozzátartozóinknak” – írják a katasztrófavédők, ugyanis statisztikáik szerint nem csak haláleset nem következett be, füstmérgezést sem szenvedett senki, hanem még nagyobb tűz sem keletkezett azokban a lakásokban, házakban, ahol volt füstérzékelő.