Egyelőre nincs mit és hogyan végrehajtani, mivel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete még nem végleges, „a magyar kormány február 10-ig a döntés felülvizsgálatát kérheti, jelenleg ezt mérlegeli” – válaszolta az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu azon kérdésére, hogy

mi a szaktárca álláspontja a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását több ponton jogsértőnek kimondó bírósági ítéletről, és miként tervezik ez alapján módosítani a törvényt.

A hvg.hu adott hírt ugyanis arról, hogy nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer azon része, amely a kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozza.

Jogsértő a magyar nemzetiségi választási rendszer a strasbourgi bíróság szerint

Több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részével – állapította meg friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely két nemzetiségi szavazónak igazat adva elmarasztalta Magyarországot, és a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írta elő.

A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben hozott november 10-i ítéletében a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy a magyar választási törvény nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során". Az ítélet szerint aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról.

Az ítélet szerint sérül a választás titkosságához való jog a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Kimondta a bíróság azt is: alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.

Az ítélet a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írja elő, de nem tett ajánlást a jogalkotónak, miként valósítsa meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet.

Amint azt az igazságügyi tárca is jelezte, az ítélet nem végleges, mert három hónapon belül, február 10-ig a kormány kérheti az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését. Ennek indokoltságáról bírói szűrőtestület dönt. Ha a kérelmet elutasítják, a döntés véglegessé válik, ha tovább engedik, akkor az ügy ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra a nagykamara elé kerül, amelynek ítélete már végleges.