Tetszett a cikk?

Az utóbbi egy évben többször hozzányúlt a parlament a vagyonnyilatkozati rendszerhez. Most is árgus szemmel figyeljük majd a bevallásokat, de azért ezektől a változásoktól sem várhatjuk, hogy teljes képet kapjunk a politikai vezetők vagyoni helyzetéről.

Vagyonnyilatkozatok 2023
Újdonságok lehetnek a 2023-ban közzétett képviselői vagyonnyilatkozatokban, miután az utóbbi egy évben többször hozzányúlt a parlament a bevallási rendszerhez. Most is árgus szemmel figyeljük majd a bevallásokat, kérdés, hogy teljesebb képet kapunk-e idén a politikai vezetők vagyoni helyzetéről.
Friss cikkek a témában

Február elsején sokéves hagyományt elevenítenek fel a magyar újságírók, ilyenkor teszik közzé az országgyűlési képviselők és köztisztviselők vagyonnyilatkoztait.

Az elmúlt egy évben a kormány – részben uniós nyomásra – többször is belenyúlt a vagyonnyilatkozati rendszerbe, így kedden éjfél után elvileg közelebbi képet kaphatunk arról, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek az országgyűlési képviselők. Gyakorlatilag viszont kiskapukkal van telepakolva a rendszer, amely így továbbra is módot ad a vagyon eltitkolására.

Az elmúlt években a képviselőknek leadott vagyonnyilatkozatukban fel kellett tüntetniük

  • minden jövedelmi forrásukat,
  • céges érdekeltségeiket,
  • megtakarításaikat,
  • ingatlanjaikat,
  • földjeiket,
  • nagyobb értékű vagyontárgyaikat,
  • adósságaikat,
  • követeléseiket,
  • és kuratóriumi tagságaikat.

Nyáron viszont az Országgyűlés - Kocsis Máté fideszes frakcióvezető indítványára - megszavazta az Európai Parlament korábban rengeteget bírált vagyonnyilatkozati formájának átvételét. A brüsszeli rendszer nem kis-, hanem óriáskapukat hagy az EP-képviselőknek valódi vagyonuk elfedésére, ugyanis a képviselőknek sem megtakarításaikról, sem ingatlanjaikról, vagy nagyobb értékű ingóságaikról nem kell beszámolniuk benne, sőt gazdasági érdekeltségeik közül is csupán azokat kell feltüntetniük, ami – saját megítélésük szerint – befolyással bír politikai tevékenységükre. A brüsszeli rendszer újdonsága volt az is, hogy arról nyilatkoztatta a képviselőket, hogy a parlamentbe kerülésük előtti három évben mivel foglalkoztak, milyen jövedelmeik voltak.

Azonban a rendszer legnagyobb frissítése a korábbi magyar szabályozáshoz képest az volt, hogy a képviselőknek nem kellett pontosan megadniuk jövedelmük mértékét, elég volt csupán egy sávos rendszerben megjelölniük azt a kategóriát, ahová bevételük tartozik. Ezzel a módosítással együtt pedig kivezették azt a Magyarországon korábban bevett rendszert, hogy a képviselők családtagjainak is kötelességük vagyonnyilatkozatot leadniuk, még ha ez nem is került nyilvánosságra.

Sőt, a képviselők még egy óriási kedvezményt is kaptak: a rendszer nyári elfogadásával kivezették az évenkénti vagyonnyilatkozat-tételi kötelességet. Hivatalosan 2022-től kezdve, ha maradt volna az EP-ből átvett rendszer, akkor a képviselőknek elég lett volna csupán a vagyonuk változását jelezniük.

Augusztus elején pedig be is mutatták az Európai Parlamenti mintára készült vagyonnyilatkozatokat és pont az a semmi derült ki belőle, amire mindenki számított:

  • megtudtuk, hogy Orbán Viktor a Fidesz pártelnökségéért nem vett fel fizetést, a képviselőségért és a miniszterelnökségért pedig csak annyit, mint amennyi a törvény szerint járt neki,
  • Lázár János földbérleti díjból, bérleti díjból, valamint ingatlan bérbeadásából kapott egy és ötmillió forint közötti összeget,
  • Pintér Sándor szinte üresen hagyta az egész dokumentumot,
  • Kósa Lajos képtelen volt helyesen kitölteni a magyarnál jóval egyszerűbb struktúrájú dokumentumot

– és akkor még csak a legkirívóbbakat mutattuk most meg.

Ezen a vagyonnyilatkozati rendszeren azonban ősszel újból változtattak, a parlamenti képviselők tehát ennél részletesebb nyilatkozatokat adnak. Csak azoktól a miniszterektől és közméltóságoktól fogunk a fentihez hasonló vagyonnyilatkozatot látni, akiknek nincs országgyűlési mandátumuk: január végén, közel két hónappal beiktatása után ilyen vagyonnyilatkozatot adott le Lantos Csaba energiaügyi miniszter, de ilyet várhatunk Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől, Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztertől, Pintér Sándor belügyminisztertől és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől, Matolcsy György jegybankelnöktől és Polt Péter legfőbb ügyésztől is.

Nyilvánosak az új vagyonnyilatkozatok, és pont olyan semmitmondóak, mint amit vártunk

Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok.

Szeptemberben Varga Judit igazságügyi miniszter terjesztette be a vagyonnyilatkozati rendszer újabb átalakítását, ráadásul az Európai Bizottsággal való egyeztetésekre hivatkozva, ez tehát már a magyar kormánnyal ezermilliárdos támogatásokról folytatott alku része lehet. Az Országgyűlés október 24-én fogadta el a javaslatot, ezzel részben visszaállt a régi, szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer. A most leadott nyilatkozatokban tehát újra megjelennek majd a képviselők ingatlanjai, nagy értékű ingóságai, pontos jövedelmük, megtakarításaik, tartozásaik, adósságaik, sőt a családtagoknak is újra le kell adniuk vagyonnyilatkozatukat.

Ez szigorúan hangzik, de ez a rendszer is tele van kiskapukkal. A családtagok vagyonnyilatkozatait például továbbra sem kell nyilvánosságra hozniuk, sőt még könnyítés is fért a rendszerbe: a képviselőknek azt az ingatlant sem kell feltüntetniük, ahol aktuálisan ők és közvetlen hozzátartozóik laknak, mégha az ingatlan a saját tulajdonukban is van. Változatlanul nem kell feltüntetniük, ha albérletben élnek – ezt a korábbi rendszerben sem kellett megtenniük, hiszen az ingatlan értelemszerűen nem az övék, ráadásul a bérleti díjat sem ők állják, hanem az Országgyűlés Hivatala 461 ezer forintos értékhatárig azoknak, akiknek nincs Budapesten bejelentett lakcímük.

Újdonság viszont, hogy a képviselőknek fel kell tüntetniük, ha részesedésük van magántőkealapban. Ez a szabály papíron azért segítene jobban látni, hogy mekkora vagyonuk van a képviselőknek, mert a magántőkealapokra vonatkozó törvények egyike sem írja elő, hogy az alap közzétegye, kinek van részesedése benne. Ez viszont egyúttal hátulütő is: ha egy képviselő nem vallja be, hogy részesedése van egy magántőkealapban, akkor az soha nem fog kiderülni. Vagyis ha ma este valaki kifelejti a vagyonnyilatkozatából, valószínűleg rövid távon nem fog pórul járni.

Azért csak valószínűleg, mert az Európai Bizottság követelményrendszerének megfelelően a kormány decemberben is módosította a vagyonnyilatkozatokról szóló törvényt és felruházta az ősszel felállított Integritás Hatóságot egy olyan jögkörrel, amivel 2023. március 31-től a hatóságnak lehetősége lesz ellenőrizni a vagyonnyilatkozatok tartalmát, ha pedig valahol valótlanságot vélnek felfedezni, akkor kezdeményezhetik vagyonnyilatkozati eljárás indítását. Magát a vizsgálatot viszont az Országgyűlés mentelmi bizottsága fogja lefolytatni.

Lehet, hogy Orbán új vagyonnyilatkozata még szegényebbnek tünteti majd fel őt

Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!