Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Mindössze 30 másodperces, de több súlyos gond is akad a magyar kormány új propagandavideójával, melyet az orosz-ukrán háborúról adott ki pár nappal ezelőtt.
A kisfilmről – melyben továbbra is azt sulykolják, hogy a baloldaliak és liberálisok valójában háborúpártiak, és öldöklést szeretnének – mi is megírtuk, hogy pár pillanatra felvillan benne egy térkép, amely egy piros színnel jelzett Ukrajnát ábrázol. A színezés szerint azonban az országnak szemmel láthatóan nem része a Krím-félsziget.
A Krímet 2014-ben Oroszország megszállta, és már a saját részének tekinti, de ezt rajta kívül csak Belarusz, Kambodzsa, Burundi, Afganisztán, Szudán, Zimbabwe és Észak-Korea gondolja így hivatalosan. A világ minden más országa, így Magyarország is, a Krímet továbbra is Ukrajnához tartozónak tekinti, és elítéli a fegyveres orosz területszerzést.
Tompos Márton, a Momentum Mozgalom parlamenti frakcióvezető-helyettese és szóvivője Facebook-oldalán szombaton egy másik furcsaságra is felhívta a figyelmet. Mint írta, az eredeti propagandavideó 11-13. másodperce között látható egy tank, amint éppen egy kisebb magaslatra felgurulva lő egyet. A használt anyagban a videó készítői elhomályosították (felső kép) a tank oldalán lévő szimbólumot, ami az eredeti stock videóban látszik.
Ez pedig a Szent György-szalagon lévő piros-fehér kereszt, amit az orosz katonai járművekre szoktak festeni.
„Hogy mi értelme kiszedni ezt a részletet, talán csak a Rogán-művek tudják megmondani, de az eddigi viselkedésükből egyértelműnek tűnik: ahogy a szövegben, így képileg sem hajlandóak Oroszországot bemutatni agresszorként” – jegyezte meg Tompos.
