Az ügyészség szerit semmi nem utal arra, hogy amikor áprilisban a Karmelita kolostornál az egyik kordonbontási akció során a rendőrök testi kényszert alkalmaztak Hadházy Ákos ellen, akkor az volt a céljuk, hogy

a hivatali kötelességük szándékos megszegésével a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorló országgyűlési képviselőnek jogtalan hátrányt okozzanak.

Az ügyészség és a bíróság is ezzel az érveléssel utasította el Hadházy feljelentését, amit azért tett, mert az egyik kordonbontáskor bántalmazták a rendőrök.

Az ellenzéki képviselő korábban a közösségi oldalán is megosztott képeket arról, hogy előbb „fojtófogással vittek le a földre” a rendőrök, majd „azzal a felkiáltással vittek végtagjaimnál fogva távolabb, hogy ne látszódjon, amit csinálnak velem”. Azután a posztja szerint mindkét karját kicsavarták, percekig a falhoz szorították, kirúgták a lábát, sőt percekig a veséjén térdelt „az egyik vitéz”.

Mivel Hadházy szerint ez az intézkedés még a magyarországi „féldiktatúrában” is törvénytelen, az ügyben hivatalos eljárásban csoportosan elkövetett bántalmazás bűntette, hivatali visszaélés bűntette és aljas indokból vagy célból elkövetett könnyű testi sértés bűntette miatt tett feljelentést. Azzal érvelt, hogy semmi jogsértőt nem tett, ezért vele szemben – mentelmi jogára is figyelemmel – bármilyen személyi szabadságot korlátozó intézkedést, így testi kényszert sem lehetett volna alkalmazni.

A Központi Nyomozó Főügyészség ezt elutasította, mondván, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”. Hadházy ezért bírósághoz fordult.

A Budai Központi Kerületi Bíróság azonban az ügyészségnek adott igazat. Azt írták, hogy a rendőri intézkedés célja a kordon visszaállítása volt, ami törvényes, sőt a közbiztonság megóvása miatt indokolt. A politikus ennek többszöri felszólítás ellenére állt ellen, így törvényesen alkalmaztak „testi kényszert” ellene. Azt is leszögezték, hogy „egy országgyűlési képviselő mentelmi joga a rendőri intézkedés akadályozására nem terjed ki.”