„A baj gyökere a háború, és amíg nincs béke, addig marad a háborús gazdaság” – így kezdett Orbán Viktor pénteken, a szokásos, úgynevezett interjújában a Kossuth rádióban.
Aztán a jól bejáratott „békepárti” narratíváját tolta, arról beszélt, hogy nemcsak az európai gazdaságnak, de az ukránoknak is jót tenne egy „hirtelen béke”. Ezen a ponton ugyan logikusan merül fel a kérdés, hogy tecnikailag vajon hogyan képzelni el Magyarország miniszterelnöke, de a vele szemben ülő riporternek valamiért nem jutott eszébe itt közbekérdezni. Helyette hagyta, hogy Orbán saját magát kérdezze fel:
Mit lehet ilyenkor tenni?
„Nem szabad a felelősséget másra hárítani, meg a kezünket ölbe tenni, cselekedni kell” – felelte saját magának Orbán, aki persze ekkor már nem az ukránok lehetőségeiről értekezett, hanem a magyar gazdasági helyzetről.
Aztán a munkahelyteremtés fontosságára tért rá, és büszkén közölte: Magyarországon jelenleg 70-80 ezer betöltetlen álláshely van, „ami hiányzik is a gazdaságból, azt a munkát valakinek el kell végeznie”. Ehhez ugyanakkor hozzátette, „a magyar gazdaság egyelőre a magyar embereknek ad elsősorban munkát, képesek vagyunk fenntartani azt az állapotot, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson”.
A reálbér tekintetében Orbán az év végére „egy pozitív nullát” szeretne elérni
– mondta, hozzátéve, hogy a miniszterelnök számára be van tiltva az ilyen jellegű jóslás.
Az infláció kapcsán Orbán úgy fogalmazott: „most üstökön ragadtuk a dolgot”, mivel „finomabb eszközökkel” nem lehetett letaposni a drágulást, a kormány keményen nekiment az „árspekuláns” multik indokolatlan áremeléseinek. A miniszterelnök szerint ennek köszönhetően augusztusra várható az „igazán szép”, lehúzott inflációs mutató.
Arról is beszélt, hogy a kormányának tagjai között sincs egyetértés abban, hogy az idei év első felében tapasztalt „brutális áremelkedést” a gazdaságban tapasztalható folyamatos béremelés, és az infláció „letörése” képes lesz-e úgy ellensúlyozni, hogy az nullára jöjjön ki év végére, vagy negatívban marad a mérleg.
„Minden forintért le kell hajolnia természetesen”, egy Magyarországhoz hasonló ország semmilyen üzleti lehetőséget sem mulaszthat el, de a hétvégén kezdődő atlétikai vb ennél egy nagyobb dolog – magyarázta, mikor arról kérdezték, hogy (az egyébként elképesztően drága megrendezésű) sportrendezvény mennyit hoz majd az országnak.
A rádió riportere megelégedett ezzel a válasszal, majd kijelentette, hogy az atlétikai vb idején „a rendező országra figyel a világ”, majd arról érdeklődött, hogy ki lehet-e használni a sporton túl, akár a diplomáciában is ezt a figyelmet.
„Ha nagy világesemény van, minden ország meghívja a barátait, és szívesen fogad minden érdeklődőt” – felelte Orbán, és el is kezdte sorolni, kiket tart ő a barátainknak:
- jön egy „király” a katari emír személyében, aki Orbán foci-vb-n tett látogatását viszonozza, az ott megkezdett tárgyalásokat kívánja folytatni;
- itt lesz a török elnök;
- eljön a szerb elnök, aki „nagy barátunk, és hálásak vagyunk, hogy megtisztel bennünket”;
- jönnek „a politikai barátaink” továbbá a közép-ázsiai térségből: Azerbajdzsánból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból és Türkmenisztánból;
- rajtuk kívül a világ minden tájáról, de elsősorban Nyugat-Európából és Kínából vár üzletembereket.
Augusztus 20-a kapcsán végül érkezett egy történelmi megfejtés is a miniszterelnöktől, amelyre a „a keresztény magyar állam” születésnapjaként hivatkozott. Szerinte több mint 1000 éves távlatból nem tűnik túl bonyolultnak a magyar történelem:
egy komoly hadivállalkozás keretében felkerekedtünk, kinéztük ezt a helyet, ami akkor éppen gazdátlan volt, és itt berendezkedtünk – idegenként.
Azóta már 1100 éve szigetszerűen él a magyarság a németek meg a szlávok között, a kultúránk csak nekünk fontos, másnak legfeljebb érdekesség – folytatta Orbán az okfejtését, hozzátéve, hogy a Kárpát-medence kultúráját a honfoglalás óta „kézben tartjuk”.
„Erő nélkül nem tudsz megmaradni” – Orbán szerint ezt üzeni Magyarország születésnapja, és ezzel a gondolattal át is kötött a miniszterelnök arra, hogy a Kossuth rádió stúdiójából Zalaegerszegre utazik, a Rheinmetall fegyvergyár avatójára. Szerinte Magyarországnak sosem lesz elég pénze ahhoz, hogy a legmodernebb haditechnikát megvegye, ezért saját gyártású fegyverek nélkül nem lehetséges az ütőképes hadsereg fenntartása.
