Egy friss rendelet alapján praxistámogatásként utalnák a háziorvosok mellett dolgozó ápolók, körzeti nővérek béremelésére szolgáló kormányzati támogatást. Ezzel az érintett orvosok szerint ugyanakkor több probléma is van.

Egyrészt, így nem kötelező béremelésre fordítani az összeget. Másrészt a praxisok bevétele ezzel a plusz összeggel akkorára nőhet, amellyel már bekerülhetnek a helyi önkormányzati adó fizetési kötelezettség alá.

A Népszava szerint ezért írt a praxistulajdonosok több mint harmada, (2067 orvos) illetve 620 asszisztens és körzeti ápoló közös levelet az egészségügyért is felelős belügyminiszternek, amelyben

azt kérik, hogy a béremelésére szolgáló kormányzati támogatást címkézve, kizárólag bérre költhető összegként juttassák célba.

A levélhez szükséges aláírásgyűjtést egy zuglói háziorvos, Keczéry Attila indította el.

A bérrendezésre szánt összeget várhatóan a szeptemberi praxisfinanszírozással küldi júliusig visszamenőleg az egészségbiztosító.

Az érintetteket nem nyugtatta meg az sem, ahogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főosztályvezetője, Körösi László a Házi Gyermekorvosok Egyesültének (HGYE) válaszolva, levélben értelmezte az alapellátó praxisoknak szánt forráselosztásának részletszabályait.

Azt írta, „a vonatkozó jogszabály annyit mond ki, hogy a szakdolgozó bérének el kell érnie a szakdolgozókra vonatkozó bértábla „E” fizetési kategóriáját. Így ha az már jelenleg is eléri a 2023. július 1-től megemelt bérszintet, úgy a további emelés nem indokolt.”

Azaz, aki az egyéni béralkuban már akár eddig is magasabb összegű bért fizetett a mellette dolgozó szakembernek, a praxistámogatás címén szabadon felhasználhatja. Ha a háziorvosok és az érintettek kérésének eleget téve a kormány mégis bértámogatásként fizetné ki ezt az összeget, akkor viszont garantáltan célba érne.