A Kocsis Máté által ígért, ellenzéki pártokat, civil szervezeteket és újságírókat célzó szuverenitási törvényt ugyan még nem nyújtotta be a kormány, de a Schmidt Mária vezette, kormányközeli XXI. Század Intézet már márciusban egy kiadványban listázta, hogy kiket tartanak a média szuverenitására nézve veszélyesnek Magyarországon – vette észre a Media1.

Kocsis a Fidesz kihelyezett frakcióülésén úgy fogalmazott, a törvényjavaslattal az cél, hogy „borsot törjenek” a „baloldali újságírók” orra alá, akik külföldről kapnak támogatást, mellyel szerinte veszélyeztetik az ország szuverenitását.

Szuverenitási törvénycsomaggal számolna le a „hazát külföldön áruló" újságírókkal és civilekkel a kormány

Már az őszi ülésszakban benyújtják a javaslatot, melyhez az Alaptörvényt és a büntető-törvénykönyvet is módosítanák, egyidőben a gyermekvédelmi törvénnyel - jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A kamattámogatott hiteleken nem változtatnak és a bankadót sem emelik meg, viszont a KDNP a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztését kéri a kormánytól.

A kiadvány impresszumában kizárólag a XXI. Század Intézet munkatársai szerepelnek, többek közt a kormánypárti Megafon egyik arcaként is ismert Deák Dániel, az Origóba beolvasztott 888.hu főszerkesztője, G. Fodor Gábor, valamint Békés Márton, a fideszes Tranzit Fesztivált is szervező Kommentár Alapítvány folyóiratának főszerkesztője.

Azt, hogy ők kiket tartanak veszélyesnek a magyarországi média szuverenitására, már az elején felsorolják. A listán ott van a 444, a Partizán, a Telex, az RTL, a Szabad Európa, az Átlátszó, a Direkt36, a K-Monitor és a Lakmusz is. A kutatás ezután részletesen bemutatja az említett sajtótermékek tulajdonosi szerkezetét és finanszírozását is, ezekről ugyanis azt állapították meg, hogy külföldi forrásokból fedezik a működési költségeik 25-100 százalékát.

A kiadvány szerzői úgy gondolják, hogy a magyar médianyilvánosságban a külföldről finanszírozott tartalomgyártók kritikus szintet értek el, emiatt a külföldi eredetű strukturális finanszírozás szerkezete felveti a hazai érdekek sérelmének kérdését.” Szerintük a kifogásolható külföldi eredetű források közé tartoznak az Európai Unió szervei és pályázatai mellett a holland és az amerikai nagykövetség, valamint minden olyan külföldi alapítvány, kormányügynökség, nagyvállalat vagy nonprofit szervezet, amely valamikor bármilyen módon anyagi támogatást nyújtott az előzőleg felsorolt médiumoknak.

A szerzők úgynevezett „kvantitatív médiakutatásban” megnézték azt is, hogy egyetlen hónapban, 2023 februárjában hány darab politikai relevanciával bíró cikk jelent meg az említett felületeken. Ezután „polaritásvizsgálatnak” nevezett módszerrel eldöntötték, hogy azok közül melyik számít semlegesnek, pozitívnak vagy negatívnak a kormány szemszögéből.

Így végül 1139 cikk alapján arra jutottak, hogy azok 54,2 százaléka előnytelen volt a kormányra nézve, és a híreknek csak 0,8 százaléka tüntette fel pozitív színben a kabinet munkáját.

„Mindez jól mutatja, hogy ezeknek a médiatermékeknek valójában nem az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás a céljuk, hanem kormányellenes politikai aktivistaként viselkednek, céljuk a kormányba vetett társadalmi bizalom rombolása” – állapította meg a "tanulmány".