Lassuló trendet mutat az egymillió főre jutó lakásépítések száma Magyarországon. Annyira, hogy bár 2024-ben szinte mindenhol csökkent a lakásépítések száma, a régió országaitól így is le vagyunk maradva. Míg Csehországban, Szlovákiában és Romániában egymillió főre vetítve nagyjából 3000 új lakást adtak át az elmúlt években, Magyarország még 2020-ban sem érte el ezt a szintet, és azóta is folyamatosan csökken – derül ki az MBH Bank ingatlanpiaci elemzéséből.

Pozitív trendként azonosították ugyanakkor a lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus emelkedését, ez az elemzők szerint a gazdasági élénkülésnek, az állami támogatásoknak, a reálbérek emelkedésének és az állampapírpiaci lejáratoknak és hozamkifizetéseknek köszönhető. Megállapítják, hogy az ingatlanpiac fokozatosan helyreállt, ami a szűkülő kínálat miatt a lakásépítési kedvre is pozitívan hathat. 

Az elemzők azt várják, hogy a kormányzat – amely évi 25 ezer új lakás építését tűzte ki célul – által elindított, majd 300 milliárd forintosra emelt Lakhatási Tőkeprogram adhat nagyobb lendületet a szektornak, de azt is pozitívként értékelik, hogy 2030-ig meghosszabbították az új építésű lakások 5 százalékos áfakulcsát, amit a rozsdaövezetekben vissza is lehet igényelni.

Épül, de nem elég

Veres Viktor

Ez jó hatással lehet a gazdasági teljesítményre is: ha a kedvezővé váló gazdasági környezet és a bevezetett élénkítő intézkedések hatására felfut a lakásépítés, az éves szinten több tizedszázalékkal emelheti a GDP-t.

Az elemzők már azonosítottak is pozitív jeleket: 2025 első negyedévében a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, ami 25 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedést az alacsony bázis is indokolja, de egy enyhe emelkedés már kiolvasható az adatokból – írják, jelezve, hogy a fellendülés fokozatos lehet majd.