„A kórházi fertőzésekkel egy magyar beteg nagyobb biztonságban van, mint egy átlag európai beteg egy átlag európai kórházban, tisztelt képviselő asszony” – büszkélkedett Rétvári Bence 2019-ben a parlamentben.

A Direkt36 részletes elemzése azonban arra jutott, hogy az államtitkár által idézett, feltehetően 2017-ből származó EU-s adatok félrevezetőek, ugyanis a magyar kórházakban még a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint is elégtelen lehet „a fertőzések azonosítási gyakorisága”, vagyis kevés mintát vesznek.

Erre utal az is, hogy Magyarországon 1000 ápolási nap (egy fekvőbeteg teljes napi kórházi ápolása számít egy ápolási napnak) alatt mindössze 3 vérmintán történő mikrobiológiai vizsgálat és átlagosan 1,3 széklettenyésztés történik. A portál összehasonlításként megjegyzi, hogy a fertőzés-megelőzési bezzegországnak számító Angliában a vérmintán végzett vizsgálat 15-ször, a székletminta-tenyésztés pedig több mint 7-szer gyakoribb.

A legnagyobb problémát az antibiotikumoknak is ellenálló, úgynevezett multirezisztens baktériumok és az alkoholos fertőtlenítőszernek is ellenálló kórokozó, a clostridium difficile okozzák. Magyarországon ugyanakkor az is tetézheti a problémát, hogy a kórházak meglepően kevés kézfertőtlenítőt használnak.

1000 ápolási nap alatt mindössze 7,4 liter alkoholos kézfertőtlenítőt használtak el a magyar kórházakban, míg a sor másik végén álló országokban bőven 50 liter felett fogyott a kézfertőtlenítő ugyanennyi idő alatt. Az uniós átlag 20 liter.

További problémaforrást jelenthet

• a hazai kórházi személyzet végletes leterheltsége: 100 kórházi ágyra Magyarországon 43 nővér jut, ami a legrosszabb arány az EU-ban;
• hogy a magyar kórházakban az ágyak 1,4 százaléka van egyágyas kórtermekben, ez szintén a legalacsonyabb arány volt EU-szerte.

A kormányzat ugyanakkor tagadja és titkolja a kórházi fertőzések problémáját, a Direkt36 névtelen forrásai szerint azért, mert tartanak attól, hogyha napvilágra kerülnének a valós adatok, az pánikot okozna az emberekben.

Arra, hogy a kórházak kevesebb fertőzéses esetet jelentenek, mint amennyi történik, az oknyomozó portál szerint több közvetett bizonyíték is utal:

• Egyrészt találkoztak egy olyan, Péterfy Sándor Utcai Kórházban történt esettel, amely nem jelent meg a hivatalos nyilvántartásban (amelyhez csak azután fértek hozzá, miután a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) sikeresen kiperelte azokat).
• Másrészt minden évben több receptet írnak fel a kórházak a clostridiumos fertőzések kezeléséhez leggyakrabban alkalmazott antibiotikumból, mint ahány fertőzést hivatalosan jelentettek.

Az előbbire a Péterfy Sándor Utcai Kórház egyáltalán nem reagált. Az utóbbira Galgóczi Ágnes, az NNGYK osztályvezetője a Direkt36-nak azt mondta, hogy az adatokat torzíthatja, ha egy beteg már eleve fertőzötten került kórházba, de egy névtelenül nyilatkozó belgyógyász szakvéleménye szerint ez nagyon ritkán fordul elő.

Halálos baktérium lappanghat az emberben, a kórházi kezelésekkor támadhat

A kutatók szerint érdemes lenne többféle baktériumra letesztelni a betegeket, mielőtt megműtik őket.

A valóság és a hivatalos statisztika eltérését mutatja egyébként is, hogy amíg a 2017-es EU-s összehasonlító kutatás magyar kórházak adatszolgáltatása alapján arra jutott, hogy Magyarországon 78 ezer kórházi fertőzés történik, addig 2017-ben a hivatalos NNGYK-s adatok szerint alig több mint 10 ezer beteg kórházi fertőzését jelentették a magyar intézmények.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) egyik vezetője, Remetehegyi Ildikó maga is arról beszélt idén szeptemberben egy szakmai konferencián, hogy

• a kórházi fertőzésekről szóló éves NNGYK jelentés adatai nem validak, így az arra alapozott elemzések hibásak, az ezekre épülő stratégiák tehát működésképtelenek;
• kórházak 14 százaléka egyáltalán nem jelent be kórházi fertőzést.