Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőoktatásban tanulók aránya Európában az elmúlt években – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) alapján a Népszava.

A 2021-es adatokkal most frissített statisztika szerint két éve 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőoktatásban az össznépességhez viszonyítva. Ennél alacsonyabb eredmények csak

• Romániában (2,93 százalék),
• Szlovákiában (2,59 százalék)
• és Luxemburgban (1,20 százalék) születtek.

Népességarányosan Törökországban (9,84 százalék), Görögországban (7,98 százalék) és Cipruson (5,94 százalék) a legtöbb az egyetemista.

Miközben a listavezetőkön túl is számos országban folyamatosan nőtt 2013 és 2021 között a felsőoktatásban tanulók aránya, addig Magyarországon, illetve a három sereghajtó országban csökkenő tendenciát mutat a statisztika.

Hazánkban 2013-ban még 3,63 százalék volt az egyetemi/főiskolai hallgatók aránya, ez egészen 2019-ig folyamatosan csökkent, a legalacsonyabb szám 2,88 százalék volt, onnan emelkedett vissza valamelyest.

Az egyetemi ranglista élén kevés a változás, de lejjebb van átrendeződés - HVG-rangsor Diploma 2024

A rangsor azt mutatja, hogy a felvételi rendszer változásai után az új struktúrában az egyetemek a hagyományos erősségeiket viszik tovább, a hallgatók érdeklődése pedig nem módosult érdemben: az intézmények presztízse és képzési kínálatának jellege határozza meg a felsőfokú oktatásra pályázók választását. A cikkben böngészhető a teljes intézményi és kari rangsor.

Bár a KSH statisztikájában az elmúlt két év számai még nem szerepelnek, a Népszava szerint a felsőoktatásban tanulók száma idén 289,9 ezer fő volt, ami kb. 2500-zal több, mint 2021-ben.

A lapnak Polónyi István oktatáskutató arról beszélt, hogy a hallgatói létszám ilyen meredek zuhanásában nem kevés szerepe volt az Orbán-kormány 2013-as felsőoktatás-politikájának. Ehhez azt is hozzátette, hogy

Az egyetemre járók és a diplomát szerzők ilyen mértékű elmaradásának a következő években visszafogó hatása lesz a magyar gazdaság fejlődésére, különösen azokban a húzóágazatokban, mint az informatika, ahol minél több magas színvonalú diplomásra lenne szükség. Ha kevés a diplomás, az visszahat arra, milyen irányba képes fejlődni a gazdaság.