Eszébe jut, hogy aggódnia kéne? – A 2015-ös ünnepi időszak terrorfenyegetettségét idézi az európai készültség
Az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint óriási a terrortámadások kockázata karácsony előtt. A német alkotmányvédelmi hivatal elnöke is arról beszélt, hogy régóta nem volt ilyen mértékű a veszély. Az utóbbi napokban-hetekben az Eiffel-toronynál is volt késeléses merénylet, és Németországban is fogtak el két, állítólag karácsonyi vásárt megtámadni készülő fiatalt. Megkérdeztük a TEK-et, hogy Magyarországon hogyan látják a helyzetet, és mit tanácsolnak.
Október végén egy, az Iszlám Államhoz (IÁ) kötődő médiaközpont, a Talai al-Ansar közzétett egy videót „Az igazságos terror" címmel. A videóban a Gázai övezet elleni izraeli támadások állítólagos áldozatairól készült felvételek láthatók. A képek alatt egy évekkel ezelőtt megölt IÁ-szóvivő hangüzenete hallatszik.
A férfi felszólítja a muszlimokat „Európában, a hitetlen Nyugaton és mindenhol", hogy bombákkal, fegyverekkel, késekkel, autókkal, kövekkel vagy ütésekkel és rúgásokkal támadják meg a „kereszteseket". A hangüzenet ezekkel a szavakkal folytatódik: „Ó, ti jeruzsálemi emberek, terrorizáljátok a zsidókat!”. Ezután a férfi felolvas egy verset a Koránból, amely fegyverbe szólít a „hitetlenek" ellen, ezzel ér véget a videó.
Pár nappal az IS videójának megjelenése előtt az állandó tagok és meghívottak részvételével teljes ülést tartott a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) a Terrorelhárítási Központban (TEK). Hajdu János r. altábornagy, a TEK főigazgatója, mint a TKB elnöke a 2023. október 7-én Izraelt ért támadás, valamint a magányos elkövetők által Európában végrehajtott terrorcselekmények miatt kezdeményezte a tanácskozást.
A bizottság álláspontja szerint – a rendvédelmi szervek műveleti, valamint partnerszolgálati együttműködése keretében beszerzett, a terrorizmusra és a terrorcselekményekre vonatkozó információk alapján – nem indokolt a 2016. március 29-e óta Magyarország területén hatályban lévő 3-as (közepes) terrorfokozat megváltoztatása, így annak hatályban tartására tett javaslatot a belügyminiszternek.
EU-s szinten nagyobb az aggodalom. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa arról beszélt december 5-én, hogy
óriási a terrortámadások kockázata az Európai Unióban a most következő ünnepi időszakban.
Az erőszak kockázatát növeli a biztos szerint az Izrael és a Hamász közötti háború miatti társadalmi polarizáció.
Johansson nem részletezte, van-e konkrét információ, amely arra sarkallta, hogy a figyelmeztetést megfogalmazza, de utalt rá: néhány nappal a nyilatkozata előtt Párizsban halálra szúrt egy turistát egy 26 éves férfi, aki a francia hatóságok szerint felesküdött az Iszlám Államra. Az áldozat, Christian B. német állampolgár volt, de a Fülöp-szigeteken nőtt fel, pár nappal a támadás után lett volna 24 éves.
Napokkal a párizsi késelés előtt vette őrizetbe a német rendőrség a 15 éves Edris D.-t Leverkusen környékén, és a 16 éves Rasul M.-et Brandenburgban. A két fiatal merényletet tervezett egy leverkuseni karácsonyi vásár ellen, a német hatóságokat egy külföldi partnerszolgálat vezette a nyomukra.
A jelek szerint azt tervezték, hogy egy kisteherautót megraknak benzinnel vagy gázpalackokkal és behajtanak vele a karácsonyi vásárra, a sikeres merénylet után pedig Afganisztánba utaznak, hogy csatlakozzanak az IÁ-hoz. Legalábbis ezt beszélték meg chaten.
Egy magas rangú belbiztonsági tisztviselő azt mondta a Spiegel-nek, hogy a támadást december 1-jén tervezték végrehajtani, Rasul M. éppen Leverkusenbe készült elindulni, amikor a nyomozók letartóztatták. Arról, hogy valóban meg is tudták volna-e valósítani, amit elterveztek, természetesen csak spekulálni lehet. A Spiegel azt írja, hogy belbiztonsági körökben arról beszélnek, egyiküknél sem találtak benzint, pedig az egyik fiú cseten azt írta, hogy már bevásárolt az akcióra. A magas rangú belbiztonsági tisztviselő, akivel a Spiegel beszélt, úgy fogalmazott, hogy „a fiatalok nagyon messze voltak még az elképzeléseik megvalósításától”.
A német alkotmányvédelmi hivatal elnöke, Thomas Haldenwang ennek ellenére kijelentette, „a veszély valós, és egy támadás kockázata olyan magas, mint már régóta nem”. Még azelőtt, hogy a két tizenévest letartóztatták volna a leverkuseni karácsonyi vásár látogatói ellen tervezett merénylet miatt, a hatóságok őrizetbe vettek egy 20 éves irakit, aki az Amazonnak dolgozott egy alsó-szászországi kisvárosban. A férfi egy csetszobában arról beszélt, hogy valamit tervez csinálni Adventkor egy késsel valamilyen embertömegben – a tippet a hatóságok ezúttal is külföldi partnerektől kapták. Megvádolni ugyanakkor már nem tudták semmivel, december 4-éig volt őrizetben.
Ezek után nem csoda, hogy a hatóságoknak valamilyen választ kellett adniuk arra a kérdésre, miszerint veszélyes-e elmenni egy karácsonyi vásárba. Erre a kérdésre azonban nem könnyű egyértelmű választ adni. Németországnak, ellentétben a legtöbb európai országgal, beleértve Magyarországot is, nincs nyilvános terrorfenyegetettségi indexe. Az alkotmányvédelmi hivatal fentebb már idézett vezetője szerint bármelyik nap történhet valami, de ezt már évek óta mondja. 2015 óta a belbiztonsági szolgálatok Európában nagy figyelmet fordítanak arra, hogy amikor a terrorizmusról nyilatkoznak, véletlenül se mondjanak olyat, amiből még bajuk lehet. Az ilyenkor használatos formula a „nem az a kérdés, hogy történik-e terrortámadás, hanem hogy mikor és hol”.
Amikor arról kérdeztük a hazai terrorelhárítást, mennyire biztonságosak most a nagy tömegek, nagyobb események, mint például a karácsonyi vásárok, és mit javasolnak az ilyen vásárok látogatóinak, ezt a választ kaptuk:
„A nagy látogatottságú események minden esetben kiemelt biztonsági intézkedéseket igényelnek, amelyek azonban nem feltétlenül láthatóak. A rendezvények biztonsága érdekében a TEK szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik a lehetséges kockázati tényezőket is, az európai társszervekkel folyamatosan együttműködve értékelnek minden információt annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságban tölthessék az ünnepeket.”
Amikor elmentem a Vörösmarty téri karácsonyi vásárba körülnézni, én sem láttam járőröző TEK-eseket, de egy árus azt mesélte, hogy szoktak azért arra járni „gépfegyveres figurák”. TEK-es páncéljárművet sem lehetett látni, mint 2016-ban, amikor a berlini terrortámadás után ment át egy Budapest belvárosán:
Változóban a terror arca
A 2015-16-os terrortámadások idején persze más volt a helyzet. Akkoriban az Iszlám Állam Szíriából és Irakból küldött kiképzett kommandókat, hogy merényleteket hajtsanak végre Európa nagyvárosaiban. Az IÁ emberei különböző csetszobákban láttak el tanácsokkal magányos merénylőket, a terrorszervezetek hálózatai sokkal kiterjedtebbek voltak, mint ma. Az Iszlám Állam 2015-ben érte el legnagyobb területi kiterjedését, ebben az időszakban történtek a legtöbb áldozatot követelő iszlamista terrortámadások Európában. Azóta az IÁ-t sikerült nagyrészt kiűzni Irakból és Szíriából, ma már inkább a terrorszervezet afganisztáni lerakatától tartanak a szolgálatok.
A Rogán Antal vezette Nemzeti Információs Központ (NIK) október végén nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentése is rögzíti, hogy a tádzsik nemzetiségű afganisztániak a határon átnyúló kapcsolataik révén könnyen hozzájuthatnak tádzsik útlevélhez, tádzsik útlevéllel a kezükben pedig, moszkvai átszállással, vízummentesen Belgrádba utazhatnak egy-két nap alatt, minden rizikó nélkül. „Ezzel a módszerrel az ISIS, az al-Kaida vagy más tálib szélsőséges szervezet észrevétlenül képes az EU területére jutni” – áll a NIK jelentésében.
Dezső András: Ami kimaradt Rogán „szuper-titkosszolgálatának" szenzációs jelentéséből
A Rogán Antal irányítása alatt álló Nemzeti Információs Központ zseniálisan húzza elő a kalapból az embercsempészeket irányító tálib titkosszolgálatot azért, hogy az illegális migráció nemzetbiztonsági vetületét bemutassa. Csakhogy miközben az ehhez hasonló, újságcikkekből összeollózott titkosszolgálati jelentések készülnek, Magyarország azzal a Szerbiával csereberél államtitkokat, amelynek a rendőrsége és politikai elitje szorosan összefonódott a szervezett bűnözéssel, a rendőrsége a csempészekkel.
Guido Steinberg, német Közel-Kelet-szakértő egy, a Spiegelnek adott interjúban arra emlékeztet, hogy bár az utóbbi öt évben nem voltak több tucat halottal járó, nagy terrortámadások Európában, a veszély soha nem múlt el, egyszerűen csak hajlamosak vagyunk nem észrevenni azt a rengeteg támadást, amit a hatóságoknak sikerült megakadályozniuk, különösen, hogy sokról nem is értesülünk. Steinberg, aki az évek során szakértőként számos terrorista perén vett részt Ausztriában és Németországban, azt látja, hogy október 7-e, azaz a Hamász Izrael elleni támadása óta érezhetően nőtt a feszültség, ugyanakkor hangsúlyozza: egy olyan trend erősödéséről van szó, amely eddig is velünk volt.
Az interjú további fontos megállapításai, hogy
- a potenciális merénylők egyre fiatalabbak,
- a merénylők továbbra is az IÁ ideológiája felé orientálódnak,
- de a terrorszervezet már nincs abban a helyzetben, hogy érdemben alakítsa az európai történéseket.
Steinberg arra is felhívja a figyelmet, mennyire ki van szolgáltatva a német titkosszolgálat a külföldi partnereinek. Az utóbbi hetek letartóztatásai mind külföldi, nagy valószínűséggel az amerikai szolgálatok tippjei alapján történtek. Az amerikaiak az elektronikus megfigyelésben sokkal szabadabban járhatnak el, olyan jogosítványokat pedig, mint amikkel ők dolgoznak, a németek nem akarnak a saját szolgálataiknak adni, ezzel azonban ráutalják magukat a jóindulatukra. Ez a fajta függés Steinberg szerint bizonyos veszélyeket hordoz magában, különösen, ha Donald Trumpot jövőre ismét az Egyesült Államok elnökévé választják.
Amikor a TEK-nél a magyarországi terrorfenyegetettségről érdeklődtünk, azt írták nekünk, hogy „a rendvédelmi, valamint a partnerszolgálati együttműködésben az információk cseréje folyamatos, az információkat a TEK folyamatosan összegzi, elemzi és értékeli”. Az, hogy a titkosszolgálatok vagy a terrorelhárítás illetékesei külföldi partnereiktől kapott tippek alapján járnak el, itthon sem ritka. 2021-ben például Kecskemét egyik előkelő részén, egy középosztálybeliek által lakott városrészen fogtak el a TEK emberei egy 21 éves egyetemistát, akit azzal gyanúsítottak, hogy merényleteket akart elkövetni Magyarországon az Iszlám Állam nevében. Az eset példa nélkülinek számított, az Iszlám Államnak korábban nem tudtak olyan magyar tagjáról, aki Magyarországon akart volna merényletet elkövetni. V. Kendét 2022-ben a bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte, 4 év próbaidőre felfüggesztve.
Elfogott kecskeméti iszlamista: a nyomozás legnehezebb része csak ezután jön
Bár a Terrorelhárítási Központ felderítői dolgoztak a terrorizmussal gyanúsított 21 éves kecskeméti férfi beazonosításán, annak kiderítése és bizonyítása, hogy mikor, hol és hogyan radikalizálódott a gyanúsított, az ügyészek feladata lesz. A TEK célja az lehetett, hogy minél előbb ártalmatlanná tegyék a fiatalembert.
A TEK mostani megkeresésünkre azt írta: „A magyar embereket közvetlenül fenyegető terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információ továbbra sincs a hatóságok birtokában, de a TEK felkészült arra, hogy „bármely, a lakosság biztonságát veszélyeztető információ felmerülése esetén haladéktalanul megtegye a szükséges intézkedéseket”.
Izrael nemrég utazási figyelmeztetést adott ki több európai országra, köztük Franciaországra, Németországra és Magyarországra is. Az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács szerint „potenciális veszély" fenyegeti az izraeli utazókat ezekben az országokban, de nem azt javasolják, hogy ne utazzanak ezekbe az országokba, csak arra kérnek mindenkit, hogy „legyenek a szokásosnál is éberebbek". A tanács felszólította az izraeli turistákat, hogy „kerüljék az izraeli és zsidó feliratok megjelenítését, és a nagyobb rendezvényeket". A TEK-et arról is kérdeztük, mit javasolnak a Magyarországon tartózkodó zsidóknak, izraeli állampolgároknak, változtassanak-e bármit a viselkedésükön? Erre a kérdésre már nem kaptunk választ.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
