Először 2023 áprilisában jelent meg kormányrendelet arról, hogy „a közigazgatási hatósági eljárásban közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható” online. Ezt a háborús veszélyre hivatkozva mondták ki, bár azt nem magyarázták meg, hogy a közmeghallgatásoknak mi közük van az ukrajnai háborúhoz.

Felmerült viszont, hogy a hatóságok el akarták kerülni az olyan viharos jeleneteket, amilyeneket Gödön vagy Debrecenben kellett átélniük az akkumulátorgyárak elleni tiltakozások miatt.

A rendelet miatt az Országgyűlés ellenzéki képviselői utólagos normakontroll-kérelmet nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Arra hivatkoztak, a különleges jogrendi jogalkotási hatáskört a kormány felhatalmazás nélkül gyakorolta, a közmeghallgatásokon való személyes jelenlét kizárásának lehetősége pedig a jogintézmény lényegét üresíti ki.

A beadványnak ezt a részét az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, mert „eljárása során észlelte”, hogy a rendelet 2024. január 1-én hatályát vesztette, ezért úgy ítélték meg, hogy már  nincs mit vizsgálni rajta. Csakhogy ilyen internetes „közmeghallgatások” ebben az évben is zajlanak. Például februárban tartottak ilyet Debrecenben az akkumulátorgyárról.

Ennek az a magyarázata, hogy a személyes jelenlét mellőzésének lehetőségét „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló, októberben elfogadott törvénybe is belevették, arra hivatkozva, hogy a cél „jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit”.

Ezért lehetett hatályon kívül helyezni a rendeletet, már nem volt rá szükség.

Ezt a trükköt azonban, úgy látszik, az Alkotmánybíróság nem észlelte „eljárása során”, mert a 2023. évi LXX. törvényt döntésének indoklásában meg sem említi. Igaz, a hozzá forduló képviselők sem említik, mert beadványukat a törvényjavaslat benyújtása előtt néhány héttel írták, és utólag nem frissítették.

Az Ab az elmondottak miatt a panasznak egyedül a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik rendeletét kifogásoló részével foglalkozott érdemben. Ez azt mondja ki, hogy „a különleges jogrend idején kiadható jogszabály” esetében nem előírás ezek előzetes hatásvizsgálata.

Erre viszont az az öt alkotmánybíró válasza, hogy „az előzetes hatásvizsgálat elkészítésének kötelezettsége nem vezethető le az Alaptörvény egyik rendelkezéséből sem”.

A hatástanulmány „elmaradása feltehetően a törvény társadalmi hatékonyságára lehet káros hatással, de közvetlen alaptörvény-ellenességhez csak az vezet, ha maga a törvény sérti az Alaptörvény valamely rendelkezését”. Ezért a beadványnak ezt a részét elutasították.