„Balog püspök cselekedete révén az egyház avatkozott be az állam működésébe, amikor püspökként és zsinati elnökként járta ki K. Endre kegyelmét” – írja tíz értelmiségi református egyháztag egy, a zsinati képviselőknek címzett nyílt levélben, amelyet a Szemlélek-nek juttattak el. 

„Balog püspök ténykedése az állam és egyház közötti egészségtelen, oda-vissza való beavatkozás és összefonódás megtestesülése. Balog Zoltán püspök egy személyben testesíti meg egyházunk politikai kiszolgáltatottságát. Ő a tisztségét világi hatalmával és az anyagi előnyök kecsegtetésével szerezte meg, ezáltal egyházunkban az anyagiasság szimbólumává vált. A kegyelmi ügy kirobbanása óta különösen, minden nap azért szégyenkezünk, hogy az általa vezetett egyház tagjai vagyunk” – teszik hozzá a levélben, amelyben azt kérik a zsinati képviselőktől, hogy „vegyék le rólunk ezt a szégyent” azzal, hogy megfosztják Balogot a püspöki tisztségétől. 

Mint írják, „követelik” Balog leváltását, aki „magatartásával rossz hírét keltette az egyháznak, viszálykodást, közössége megosztottságát eredményezte, magatartása megbotránkoztatást váltott ki”, ezért eljárást is kezdeményeznek vele szemben a Zsinati Bíróságnál. 

„Továbbra is mindenki úgy táncol, ahogy Balog püspök fütyül, miközben teljes a káosz. (…) A Balog-ügy, ha az érintettek nem ébrednek fel, évekre velünk marad” – áll a nyílt levélben. 

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának tavaszi ülésszakát április 24-25. napokon tartják. Ezen új zsinati elnököt viszont választanak azután, hogy Balog arról a tisztségéről lemondott, püspöki alkalmassága viszont nem szerepel a tervezett témakörök között.

Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, Novák Katalin lemondásának másnapján jött ki a Direkt36 és a Telex azzal az információval, hogy kormányzati és köztársasági elnöki hivatali források szerint K. Endre kegyelmi ügyének hátterében Balog Zoltán áll, aki jó kapcsolatban volt Novák Katalinnal, és a tanácsadói testületében is benne volt. A lapok forrásai szerint amikor a miniszterelnök környezete számonkérte Balogot, a református egyház feje azzal védekezett, hogy nem egyedül az ő döntése volt ez, hanem a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon.

Balog elismerte, hogy közben járt K. Endre ügyében, de a Magyar Református Egyház zsinatának elnökségéről nem mondott le azonnal, sőt egy esperes-gondnoki értekezlet után arról számolt be, hogy a megjelentek 86 százaléka a maradására szavazott. Az egyházon belüli óriási felháborodás hatására viszont néhány nappal bekésőbb jelentett, távozik a testület éléről.

Zsinati elnöki lemondása után egyházkerületén belül kezdte el körbejárni a közösségeket, sorra látogatta az egyházkerületéhez tartozó egyházmegyéket. Kezdetben úgy tűnt, az a célja, hogy visszakapaszkodjon a zsinati elnöki székbe, később azonban forrásaink már arról számoltak be, püspökségének megtartásáért küzd. Március végén aztán szokatlanul kemény hangvételű levélben kérte 24 értelmiségi református egyháztag, hogy Balog mondjon le Dunamelléki püspöki tisztségéről is.

Hétfőn arról írtunk, Balog Zoltán nem csak K. Endrének is próbált segíteni. A püspök erről még márciusban egy lelkész-főgondnoki konferencián beszélt.