szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Magyarország húsz évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter az Indexnek elmondta, mik voltak a várakozásai, illúziói az országnak, hogy látja a mai Európai Uniót, az uniós vezetés és a kormány kapcsolatát és Európa jövőjét.

Húsz évvel ezelőtt tíz ország egyszerre lépett be az Európai Unióba, ez volt eddig a legnagyobb bővítés, és valószínűsítem, hogy ez is marad a szövetség mindenkori legszélesebb körű bővítése. “Szép emlékként él bennem az a nap, a magyar történelem azon ritka pillanatainak egyike volt, amikor széles körű egyetértés volt az emberek között egy fontos kérdésben” – mondta Medgyessy Péter volt miniszterelnök az Indexnek adott interjújában.

Medgyessy Péter kiemelte, hogy a gazdasági felzárkózás terén nem történt elegendő lépés, de még ennél is lassabban megy a mentális integráció: az, hogy érezzük az egymás iránti felelősséget, hogy szolidárisak legyünk, hogy együtt gondoljunk és együtt lépjünk. Ehhez pillanatnyilag akár a saját vágyainkból is képesnek kell lennünk visszavenni, hogy azok később sokszorosan teljesüljenek. Ebben véleménye szerint messze vagyunk még az uniótól.

Az uniós csatlakozás hatalmas lehetőségeket ígért: megnyíltak a határok, vállalkozhatunk külföldön. A gyermekeinknek lehetősége van külföldön tanulni, nyelveket beszélni, a mai magyar fiatalok olyan teljesítményt tudnak kihozni magukból, amelyről korábban csak álmodtunk

„Az illúzió, ha nem is jó, de mégiscsak arra ösztönöz, hogy haladjunk a céljaink felé”

– hangsúlyozta a volt miniszterelnök.

Medgyessy a csatlakozási évfordulóra rendezett strasbourgi ünnepségen tartott beszédében kifejtette, hogy hazánk – a többi akkor csatlakozott országhoz hasonlóan – gazdaságilag felkészült volt ugyan, de mentálisan kevésbé. Hozzátette: Európa ma nagyobb versenyben van, mint húsz évvel ezelőtt, erősebbek a versenytársak, igazodni kell az új feltételekhez. 2004-ben adottak voltak a csatlakozási feltételek, és többé-kevésbé felkészültek voltunk.

A mostani Európai Unió nem az az Európai Unió, amihez csatlakoztunk – véli a volt kormányfő. Egy tízállamos bővítés nagy teher volt az uniónak, nemcsak anyagi értelemben, hanem az integrációt, a döntési mechanizmusokat, a megállapodásokat tekintve is.

Ugyanakkor mi is sokat változtunk, a mai kormányzat retorikája az Európai Unióval kapcsolatban olyan, amilyet korábban nem ismertek. Ezzel együtt is óriási örömmel tölti el, hogy a kutatások alapján a magyar lakosság körülbelül ma is 75 százaléka támogatja az uniós tagságunkat. Kifejezetten örül annak is, hogy akkor volt a csatlakozás előtt egy népszavazás, amely szintén azt mutatta, hogy a magyar emberek támogatják a tagságot.

Medgyessy szerint az Európai Unióban a helyünk, ennek az ellenkezőjét pedig a kritikusabb hangvétel és a propaganda eszközeit használva olykor nem túl ízléses kommunikáció ellenére sem Orbán Viktor, sem a kormánya nem állította.

Kiemeli például, hogy az unió például a menekültkérdésben nem szerepelt igazán jól. Szerinte a magyar álláspont, bármennyire is nem szimpatikus az uniós tagok egy részének, tulajdonképpen helytálló volt. Ezzel szemben az inflációt jól kezelte az unió, aminek az az oka, hogy az euró működik, az eurózónában töredéke volt az infláció, mint a magyarországi, ami részben az eurónak köszönhető.

„Az olyan gyakorlati kérdéseken, mint az uniós források ügye, pedig szerintem nem segít az uniós elnökségünk sem” – fejti ki a lapnak Medgyessy.

Szerinte a Fidesz–KDNP-koalíció valószínűleg kevesebb szavazatra számíthat, mint az előző EP-választáson, miközben helyet követel magának egy új tényező, a Magyar Péter-féle Tisza Párt.

Úgy gondolja, hogy az ellenzék nincs igazán felkészülve arra, hogy átvegye a hatalmat, persze egy gyengébb európai parlamenti választási eredményre hivatkozva előrehozott választásokat követelni a napi politikai játék része. Szerinte, ha az ellenzék változást szeretne, azt a normális választási ciklusban, 2026-ban kell elérniük, addig pedig fel kell készülniük, hogy kormányzóképes legyen.

Medgyessy szerint Magyarország jövője az Európai Unió, és a szuverenitás nem mond ellent az erős integrációnak.

Kiemeli, ha távlatosan gondolkodunk – ami sajnos ritka –, akkor láthatjuk, hogy a szuverenitásból tett okos és körültekintő engedmény hosszabb távon nagyobb szuverenitást eredményez.

Emellett fontos az is, hogy Magyarország helyzetét is nehezítené egy Európától elforduló Egyesült Államok.

Az Index azon kérdésére, hogy Orbán Viktorral szokott-e beszélgetni Medgyessy azt mondta: „néha beszélgetünk, de csak véletlenszerűen. Azt hiszem, van egyfajta kölcsönös tisztelet, vagy akár elismerés egymás irányába köztünk, de a miniszterelnök természetesen nem kéri ki a véleményemet.”

Fülke: Hogy hol lennénk az EU nélkül? Nézzünk rá a Balkánra!

Mennyire volt sikeres a magyar integráció – és miért kevésbé, mint a lengyel vagy a balti? Hogyan tette maga Orbán Viktor politikai szövetséggé az egyébként főként gazdasági uniót? Sikeres volt-e a keleti bővítés és van-e kitörés a félperifériából? Közéleti podcastunkban ezt értékeltük.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!