A kedden késő este megjelent Magyar Közlönyben olvasható határozat szerint a kormány „egyetért a népegészségügyi célú célzott, szervezett vastagbélszűrés országos bevezetésével”, és ehhez az idei költségvetésből – a forrás megjelölése nélkül – 1,4 milliárd forintot ad, 2025-től pedig évente hárommilliárdot. Emellett az EgészségAblak szolgáltatás informatikai fejlesztésére is jut 130 millió, hogy annak használói ott kapják meg a meghívót a vizsgálatra.

A hvg.hu először 2016-ban számolt be arról, hogy „országossá terjesztik ki a vastagbélszűrést: a program a jövő év közepén indul, két és fél millió 50-70 éves férfit, illetve nőt szólítanának meg a tervek szerint”. Erre akkor hétmilliárd forintot szántak, ami – különösen az azóta bekövetkezett inflációt is figyelembe véve – sokkal több volt, mint a most elhatározott összeg. Kovács Attila akkori helyettes tiszti főorvos elmondta: régi adóssága ez az államnak, hiszen az első próbaprogramok 1997-ben születtek. Magyarországon évente tízezer új vastagbél- és végbélrákos esetet fedeznek fel, és évente ötezren bele is halnak ebbe a betegségbe.

2018-ban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyilatkozott: ősztől vastagbélszűrési program indul uniós és hazai finanszírozással. Egy szakértő a Gasztroenterológiai Társaságtól azonban figyelmeztetett: az állami kapacitás nem lesz elegendő a műszeres vizsgálatokhoz: szerinte ugyanis sem műszer, sem szakorvos nincs elég.

Valami azonban elindult, mert 2021-ben megemelték a vizsgálatokért járó térítést: a járóbeteg-rendelőkben elvégzett „szűrés jellegű” béltükrözésért járó összeg az addigi 17 820 forint helyett 22 800 forint lett, a tükrözés során elcsípett polip eltávolítását pedig 42 000 forinttal díjazta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Most ismét kormányhatározat született az országos vizsgálati programról.

(Címlapképünk archív, illusztráció.)