szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kaáli intézetek alapítója nem igazán érti, hogy a korlátlan, bőkezű finanszírozás mellett, négy és fél év alatt, miért nem duplázták meg a kezelések és a megszületett gyermekek számát.

Szülessen meg minden kívánt gyermek! Ezt a nemes és hangzatos küldetést a honlapodon olvastam. Közben olyan történelmi mélypontra zuhant hazánk demográfiai statisztikája, hogy napjainkban valóban minden egyes gyermek megszületése rendkívüli jelentőséggel bír. Ezért kereslek fel ismét nyílt levélben, mint a kormány „Főlombikosát”.

– ezzel a felütéssel kezdődik az a nyílt levél, amelyet Kaáli Nagy Géza, a Kaáli Intézetek alapítója írt Vesztergom Dórának, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatójának.

Kaáli a levél elején felidézte Vesztergom korábbi nyilatkozatát, amelyben arról beszélt: az állam a meddőségi szektor fejlesztésével azt szeretnék elérni, hogy az asszisztált reprodukciós kezelésekből származó gyermekek száma évi 4500-ra emelkedjen. Ez a szám jelenleg ugyanis 1800-2000 között van.

Vesztergom Dóra: A meddőségi intézetek központosításával az állam hatalmas felelősséget is magára vett

Kaáli emlékeztet rá, hogy a születésszám növelésére ő már 2017-ben tett hasonló javaslatot Orbán Viktornak. Akkor a miniszterelnöknek azt írta: ha eltörölnék a gyermekek ezreinek megszületését akadályozó teljesítmény volumen korlátot, az OEP elemzése szerint a lombikbébi módszerrel született gyermekek száma az évenkénti 2.000-ről 3.500-ra emelkedne.

A lombikbébi kezelések teljes körű finanszírozása végül a magánintézetek állami tulajdonba vétele után, 2019 decemberében megkezdődött. Kaáli ezért sem igazán érti, hogy a korlátlan, bőkezű finanszírozás mellett, négy és fél év alatt, miért nem duplázták meg a kezelések és a megszületett gyermekek számát.

„A kért feltételeket a kormány teljesítette, a lombikbébi kezelések mégsem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ott vagyunk, ahol az állami monopolhelyzet előtt voltunk, csak most a “meddőségi szektor fejlesztés” a magyarázat arra, hogy miért nem született meg több ezer vágyott gyermek, szöges ellentétben a kormány nemzetstratégiai elvárásaival” – írta.

A meddőségi szakember levelében azt is elmagyarázta, hogy ő mit ért hatékony “meddőségi szektor fejlesztés” alatt. Mint írta,

  • már a magánintézetek állami tulajdonba vételekor legalább 4-5 új nagykapacitású intézetet kellett volna létrehozni.
  • a meglévő centrumokban is azonnali kapacitásbővítésre lett volna szükség, mind a személyi állomány mind a műszerezettség tekintetében.
  • Emellett nagyon fontos lett volna az utánpótlás nevelés.

Azzal folytatta, hogy

a betegpanaszok is azt mutatják, hogy az állami intézetek túlzsúfoltsága miatt már most sem születik meg minden vágyott lombikbébi.

„Minél későbbre halasztjátok a széleskörű kapacitásbővítést, annál több meg nem született gyermekkel kell számolni” – üzente levelében Vesztergomnak Kaáli Géza.

A kormány tavaly több ponton is belenyúlt a lombikkezelések finanszírozásába, de hiába ígérte korábban a petesejt-donáció lehetőségének felülvizsgálatát Vesztergom Dóra, ez végül nem került bele az új szabályozásba:

Új tervezet az állami lombikkezelésekről: 36 év alatt csak egy embriót ültetnek be, 45 év marad a korhatár, és kijelölték a szakambulanciákat

A kormány honlapjára felkerült a lombikkezelésekről szóló szabályozás tervezete. Ebben felsorolják a megyei meddőségi szakambulanciákat, ahol a kivizsgálások mellett inszeminációt is végezhetnének. A most társadalmi vitára bocsátott tervezet a beültethető embriók számát is korlátozza, a petesejt-donáció és a genetikai vizsgálatok kérdéséhez azonban nem nyúl.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!