Tetszett a cikk?

A Kúria elmulasztotta ezt megtenni egy szombathelyi ügyben, így a döntést az Ab megsemmisítette.

Önkormányzati választások
A főpolgármester-választás nem lefutott meccs még Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között - utóbbi 324 vokssal nyert ugyan, de újraszámolás és fellebbezés miatt ez nem végleges. Győrben, ahol a Fidesz veszített, szintén újraszámolják a voksokat. A kormánypártok eggyel több megyei jogú várost irányíthatnak ugyan, mint eddig, de volt több olyan település is, amit évtizedek után veszítettek el.
Friss cikkek a témában

Kifogásolta a Fidesz–KDNP egyik szombathelyi képviselőjelöltje, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Agora Savaria Kulturális és Médiaközpont, Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Városi Vásárcsarnok óriásplakátokon, felmatricázott autóbuszokon, buszmegállókban és szupermarketekben elhelyezett reklámokon az egész városban ugyanolyan jellegzetes színekkel és grafikával hirdeti a város nevezetességeit, mint ami a Nemény András jelenlegi polgármestert újra jelölő Éljen Szombathely! Egyesület hirdetésein is látható. (2019-ben ennek a szervezetnek ellenzéki pártokkal együtt indított jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztség mellett a közgyűlési többséget is, és most is indulnak minden körzetben.)

A Területi Választási Bizottság azzal utasította el a kifogást, hogy a jogsértést az Állami Számvevőszék bírálhatná el, de ezt nincs idő megvárni. A képviselőjelölt felülvizsgálati kérelmét a Kúria nem fogadta el, sőt hozzátette, hogy az önkormányzati cégek „jogszabályban meghatározott feladatkörükben jártak el, emiatt tevékenységük nem minősül kampánytevékenységnek”.

Az Ab Czine Ágnes vezette öttagú tanácsa szerint azonban a Kúria döntésének indoklásából egy sor dolog hiányzik, ezért az beleütközik az Alaptörvénynek a tisztességes eljárásról mint alapjogról szóló pontjába. Például nem magyarázta meg a Kúria, hogy miért nem merül fel a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme, és hogy a választás tisztaságát, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét nem sérti-e a cégek magatartása. Hiszen maga a legfőbb bíróság állapította meg, hogy a hirdetések többletüzenetet hordoznak, konkrét jelölőszervezettel való azonosulást sugároznak, és ezzel a jelölőszervezetre irányuló támogatást fejeznek ki, mert az általuk használt arculati elemek nem az önkormányzathoz, hanem egyetlen jelölőszervezethez kötődnek. Pedig az említett szervezet is aláírta a kötelező nyilatkozatot, hogy nem kap támogatást egyebek közt belföldi jogi személytől, azaz például gazdasági társaságtól sem.

Az Ab-határozat indoklása hosszan magyarázza, hogy nem feladata a konkrét bírósági jogértelmezés értékelése, vagyis a testület nem mondja ki, hogy tényleg törvénysértők-e az önkormányzati hirdetések. De „ha az eljáró bíróság által választott jogértelmezés túllép az Alaptörvényből fakadó értelmezési tartomány keretein, az már szükségképpen a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét fogja eredményezni”. Itt pedig a Kúria fontos kérdésekkel nem foglalkozott, „a döntésben nem ismerhetők fel az alkotmányos mérlegelés szempontjai”.

Ezért az Ab a Kúria végzését Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. Most az ügy visszakerül oda, és újabb, most már alaposabb bírói vizsgálatnak kell kimondania, hogy történt-e szabálytalanság. Igaz, közben közeledik június 9-e, és a kifogásolt hirdetések egyelőre a helyükön vannak.

Az ügy egy kicsit emlékeztet arra a 2022-es esetre, amikor a kormány tájékoztató e-mailjei az ellenzéket bírálták, és a Kúria az egyik kijelentésről kimondta, hogy a Rogán Antal felügyelte Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárásról szóló törvényt, az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Így szólt a vizsgált mondat: „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”.

A Kúria szerint „kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azonnal panaszt tett az Alkotmánybíróságon. Az Ab azt a kúriai döntést is megsemmisítette, mondván: a kormány „tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás”, és ennek nincs köze a választási kampányhoz, hiszen „a hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra”, továbbá a szövegben szereplő „ellenzék” szó „sem egy meghatározott politikai pártra vagy jelölőszervezetre utalt”. Feltehetőleg a szombathelyi önkormányzati hirdetések sem utalnak a választásokra, de a párhuzam csak részleges.

Nyitóképünkön Nemény András szombathelyi polgármester.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!