Negyedik alkalommal vetődött fel az ellenzékben, hogy meg kellene fosztani hivatalától a köztársasági elnököt: Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin után most Sulyok Tamásnál. Utóbbinál jutottak a legelőrébb a folyamatban, de így is nagyon messze voltak attól, hogy érdemben eldőlhessen a kérdés. 

Ahogyan az várható volt, hétfő este a Fidesz–KDNP-s parlamenti kétharmad nem engedte, hogy a rendszerváltás óta először komolyan felmerülhessen, hogy egy köztársasági elnök – pláne olyan, akit a Fidesz javasolt és szavazott meg – ellen megindulhasson az akár hivatalvesztéssel is járó eljárás. 

Az államfő még évtizedekkel ezelőtt, ügyvédként, „földmutyiban” működhetett közre, állította a DK, ami miatt összellenzéki javaslat nyomán az Országgyűlés elé került a téma, de a kétharmados, titkos szavazáson – 41 igen, 132 nem szavazattal – hétfő este úgy döntöttek:

nem indul el a Sulyok Tamás köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárás. 

Ez várható is volt, miután a döntés az Országgyűlés elé a kormánypárti többségű igazságügyi bizottság értékelése alapján azzal került, hogy ne indítsák meg az eljárást. A javaslat szerint ugyanis Sulyok annak idején – ahogy a botrány kirobbanása után is állította a Sándor-palota – nem követett el jogsértést.  

Sőt, az igazságügyi bizottság továbbment, és kampányfogásnak minősítette az egész eljárást: