szerző:
Galicza Dorina
Tetszett a cikk?

A főváros és a kormány is tagadja, hogy Budapest pályázna a 2036-os olimpiára, de kinek a kezében van a döntés?

„A kormánynak nincs joga olimpiai pályázatot beadni. Az olimpiára városok pályáznak” – szólt a Kormányzati Tájékoztatási Központ szűkszavú válasza azokra a kérdéseinkre, amelyeket Magyar Péter szerda esti, Budapest olimpiai pályázatáról szóló nyilatkozata után küldtünk. A Tisza Párt elnöke az ATV stúdiójában beszélt arról, hogy úgy tudja, „suttyomban” már beadták a pályázatot arra, hogy a magyar főváros 2036-ban vagy 2040-ben megrendezhesse a nyári játékokat. 

Korábban a VSquare írt arról, hogy a háttérben már zajlanak a tárgyalások a kormány és a főváros között egy esetleges rendezésről, ezt azonban hivatalosan senki nem erősítette meg. A portál városházi forrásra hivatkozva akkor azt írta, egy olimpia megrendezésének előfeltételei, vagyis az infrastruktúra fejlesztése Budapest érdekében áll a városvezetés szerint.  

Nem sokkal később erről írt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével, Thomas Bachhal találkozott. „Egyetértettünk abban, hogy Budapest már most is rendelkezik szinte az összes olyan sportlétesítménnyel, ami egy nyári olimpia megrendezéséhez szükséges. Azt azonban személyesen is tapasztaltam, hogy még az összehasonlíthatatlanul fejlettebb infrastruktúrával rendelkező Párizsnak is rendkívüli kihívás egy ekkora sportesemény megrendezése” – számolt be a találkozóról Karácsony. Hozzátette, egy esetleges pályázatnak feltétele kell, hogy legyen a széles körű társadalmi konszenzus, amilyen ma nincs, alapja pedig a fenntarthatóság és a zöld fejlesztések lennének. 

A Főpolgármesteri Hivatal megkeresésünkre azt írta, semmilyen szinten nem zajlanak egyeztetések egy esetleges budapesti olimpia megrendezésének terveiről. „Egy sikeres olimpiához olyan alapvető infrastrukturális beruházásokra lenne szükség, mint a közösségi közlekedés, a közúthálózat, az ivóvíz- és csatornahálózat vagy a dunai átkelők fejlesztése. Ezek nélkül eleve reménytelen bármilyen olimpiai álmot dédelgetni” – állt a válaszban. 

Bár ahhoz, hogy a NOB elé kerüljön egy olimpiai pályázat, valóban a városvezetésnek kell jelentkeznie, hiba lenne azt gondolni, hogy ez tisztán fővárosi ügy, amihez a kormánynak semmi köze vagy rálátása nincsen. A kormány válasza ráadásul már csak azért is furcsa, mert amíg a Karácsony Gergely-féle városvezetés következetesen elzárkózik az olimpiarendezés lehetőségétől, a kormány évek óta ekézi a Momentumot, amiért a NOlimpia-kampánnyal „keresztbe tett ennek a nemzeti álomnak”. Hasonlóan áll a kérdéshez a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is, amelynek elnöke, Gyulay Zsolt épp a párizsi olimpia első napjaiban nyilatkozott úgy, Magyarország százszor jobb olimpiát tudna rendezni, mint a franciák. Egy évvel ezelőtt ugyanerre célzott Schmitt Pál korábbi köztársasági és MOB-elnök is, aki szerint minden készen áll arra, hogy 2036-ban Budapesten tartsák a nyári játékokat. 

Gyulay Zsolt: Vannak bizonyos dolgok, amiket jobban csinálunk a világnál, nem csak a franciáknál

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke sportolóként is úgy állt oda a versenyeire, hogy ő a legjobb. Mostani posztján, Magyarország képviseletében is úgy gondolja, hogy versenyszervezésben jobbak vagyunk bárkinél.

Azt, hogy milyen szempontokra kell kitérniük a pályázati anyagoknak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy közel negyvenoldalas dokumentumban foglalta össze. Ebben azt írják:

„A játékok hatékony tervezéséhez és lebonyolításához az Olimpiai Játékok Szervezőbizottságának olyan irányítási struktúrát kell kialakítania, amely magában foglalja többek között az önkormányzatok, a regionális és országos hatóságok, a civil szervezetek és a magánszektor aktív részvételét.

Elengedhetetlen a feladatok és felelősségek egyértelmű meghatározása és a szoros együttműködés a kormányzat minden szintje és a játékok szervezésében érdekelt összes fél között.”  

Világos ugyanis, hogy egy olimpia költségei és szervezési feladatai bőven túlmutatnak egy-egy önkormányzat teljesítőképességén, különösen annak a Budapestnek az esetében, amelyről a kormány rendszeresen állítja, hogy csődközelben van, és a városvezetés is gyakran beszél anyagi ellehetetlenítésről. Erre utaltak a lapunknak küldött reakcióban is, a főváros szerint jelenleg „a kormányzati elvonások miatt komoly anyagi gondokkal küzdő magyar főváros napi működőképességének a megőrzése” a kérdés, nem az olimpia.   

Tényleg csődben a főváros, vagy csak a kormány zsarolásának az áldozata?

A kormány bármikor pénzügyi csődöt tud előidézni a Fővárosi Önkormányzatnál, és ezt a fenyegetést életben is tartják a magára maradt Karácsony Gergely főpolgármesterrel szemben. Az iparűzési adó megvonásával revolverezni tudják a Fidesztől eltávolodott más városokat is.

Néhány évvel ezelőtt még a kormány is úgy vélekedett az olimpiáról, mint egy országos kérdésről – igaz, akkor még a főváros is a Fidesz kezén volt Tarlós István vezetésével. Budapest akkor a 2024-es, vagyis az idei rendezés jogát szerette volna megszerezni, a pályázatot hivatalosan 2016. február 16-án adta be a főváros, a hírt Fürjes Balázs jelentette be, aki akkor az olimpiai pályázat vezetője és kormánybiztos volt. 

Ennek előzményeként a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szervezési szándéknyilatkozatot nyújtott be a Fővárosi Közgyűlésnek, Borkai Zsolt akkori MOB-elnök azt mondta, a közgyűlés megadhatja a lehetőséget, hogy az álmok teljesüljenek. A testület 2015 nyarán szavazott a kérdésről, 25 igen és 2 nem szavazat mellett fogadták el az előterjesztést, a Fidesz mellett a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd támogatta azt, a DK és az LMP képviselői szavaztak nemmel. 

Ezután a főváros felkérte az Országgyűlést, hogy döntésével támogassa Budapest és a MOB pályázási szándékát. A kormánypártok és a Jobbik képviselői igennel szavaztak, a többi ellenzéki képviselő többsége nemmel voksolt, így 151 igen, 33 nem és 4 tartózkodás mellett a parlamenten is simán átment a javaslat, ezután nyújtották csak be a pályázatot. 

Mint ismert, a terveknek a Momentum NOlimpia-kampánya tett keresztbe, amellyel népszavazást szerettek volna tartani a kérdésben, helyette azonban a kormány inkább kihátrált az ügyből. Ebben az esetben ugyanis a kormány nem gondolta, hogy az olimpia rendezése városi hatáskör lenne, jóval korábban léptek, mint a Tarlós-féle városvezetés. 

A végleges döntés előtt Orbán Viktor és Tarlós István leült egyeztetni „a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról”. Már akkor felreppentek olyan hírek, hogy Orbán arra hivatkozva hárítja el az ügyet, hogy nem a párt vagy a kormány, hanem Budapest pályázott a 2024-es rendezésre, erről azonban Tarlós azt mondta, a miniszterelnök biztosította arról, hogy ő ilyet nem mondott, és nem is gondol. 

Azt, hogy végül Budapest visszalép, kormányhatározatban hirdették ki, az Orbán Viktor aláírásával megjelent dokumentumban a kormány felkérte a Fővárosi Közgyűlést és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy az olimpia megrendezésére vonatkozó pályázatot vonja vissza, majd néhány nappal később a főváros meg is szavazta ugyanezt a döntést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!