Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Tüntető diákok, szülők és tanárok a Madách Imre Gimnázium kirúgott igazgatójának visszahelyezését követelik, és a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint is bosszúból, példát statuálva távolította el őt a minisztérium. Totyik Tamás a kiváltó okról, a kormány mobilhasználatot az iskolákban tiltó rendeletéről a HVG-nek azt mondta, az nemcsak korszerűtlen, hanem betarthatatlan is.

Akár munkaügyi per is lehet a Madách Imre Gimnázium igazgatójának azonnali kirúgásából, de az oktatási kormányzatnak ennél súlyosabb következményekkel is szembe kell néznie a digitális eszközöket az iskolából kitiltó, széles körű társadalmi vitát nélkülözve, meggondolatlanul bevezetett jogszabály miatt. 

Nemcsak a budapesti Madách Imre Gimnázium tanárait és diákjait háborította fel, hanem általános megdöbbenést és haragot, sőt tiltakozáshullámot váltott ki pár óra alatt, hogy szerdán a Belügyminisztérium bejelentette:  

azért bocsátják el azonnali hatállyal az ország 11. legerősebb középiskoláját 24 éve vezető Mészáros Csabát, mert az igazgató nem akarta begyűjtetni a diákok okostelefonjait, ahogyan azt egy új kormányrendelet előírná. 

A közoktatásért is felelős szaktárca hivatalos megfogalmazásában ugyanez így hangzott: „Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. A Belügyminisztérium 2024. augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját.”

Diákok, tanárok és szülők tömegei háborodtak fel a döntésen, a kirúgott igazgató melletti szimpátiatüntetések sorát jelentették be, a gimnázium tantestülete pedig “megdöbbenésének és mélységes felindultságának” adott hangot – ellenkező előjellel ugyan, de a kormánypárti megmondóemberek is háborogtak

De mi váltotta ki a minisztérium lépését? Az, hogy Madách-gimnázium nevelőtestülete hétfőn az intézmény honlapján tájékoztatta a szülőket és a tanulókat, hogy a digitális eszközöket nem fogják elvenni a diákoktól. “Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás.” – írták.

Ez az, amit a Belügyminisztérium a jogszabállyal való szembehelyezkedésnek, már-már lázadásnak tekintett, és amire az igazgató leváltásával válaszolt. Hogy ez a reakció mennyire volt jogszerű, azt a HVG által megkérdezett munkajogászok szerint nehéz megítélni. Legfőképpen azért, mert nem ismerjük a kirúgás, pontosabban a vezetői megbízatás alóli felmentés pontos indokát. 

Mit hoz az iskolai mobiltiltás? Hagyjuk a politikusokat, inkább nézzük, mit mond a tudomány

Fordulat körvonalazódik, miután a világ országainak negyedében már betiltották az iskolai mobilozást, és az újabb kutatások, valamint oktatási tapasztalatok nyomán erre buzdítják a többieket is. A liberálisabb álláspont képviselőinek azért maradt még néhány erős érvük. Kérdés, hogy ezekből Magyarországon melyik intézményben mernek majd meríteni bármit is.

A pedagógusok speciális “köznevelési foglalkoztatási” jogviszonyát tavaly bevezető és sok bírálatot, tiltakozást kiváltó státusztörvény – kormányzatiul a “pedagógus életpályamodellről” szóló jogszabály – alapján valóban van lehetőség azonnali, vagyis rendkívüli felmentésre, méghozzá akkor, ha a pedagógus 

  • a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi,
  • b) olyan magatartást tanúsít, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. 

A rendkívüli felmentést a törvény szerint indokolni kell és “vita esetén” az indok “valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania”. A HVG-nek név nélkül nyilatkozó munkajogászok szerint a Madách-gimnázium igazgatójánál a törvény a) pontja jöhetett szóba, kötelezettségszegés alatt pedig a minisztérium a mobilhasználatot tiltó jogszabály elleni fellépést érthette. Ám, ahogy egyikük fogalmazott: 

nagyon kíváncsian hallgatnám ez esetben a rendkívüli felmentésről szóló vitában a munkáltató okszerűséget és valóságot bizonyító állításait. 

Különösen azért lehetne ez érdekes, mert a helyzet jogilag nem egyértelmű. Ahogy ugyanis arra a gimnázium tantestülete is felhívta a figyelmet, nem szembeszegültek a jogszabállyal, hanem éppen, hogy éltek vele. Azt írták: “álláspontunk szerint a rendelet adta kereteken belül hoztunk döntést a digitális eszközök iskolai használatáról.”

Ősztől már tiltólistás lesz az iskolákban a fegyver mellett a csúzli és az energiaital, a mobilokat pedig egész napra le kell adni

Szinte börtön-jellegű szigorítás jön az iskolákban és kollégiumokban szeptembertől. Elkészült a kormány listája a tiltott tárgyakról: energiaitalt ugyanúgy tilos lesz bevinni a diáknak, mint a kést vagy fegyvert, az okosórákat és mobilokat pedig egész napra elzárnák.

A rendeletben ugyanis van legális lehetőség a mobiltelefon-tilalom alóli kivételezésre: a tanuló részére a birtoklást és használatot az igazgató, valamint pedagógus egyedileg engedélyezheti. “A birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható tárgyat” rögzíteni kell a KRÉTA-rendszerben, de a lényeg: 

kivételként lehetnek olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek – és adott esetben a mobiltelefon is –, amelyek egy-egy tanórán, vagy akár egész tanévben digitális taneszközként használható.  

A Madách-gimnázium igazgatója csak élt ezzel a jogszerű lehetőséggel, kiterjesztve minden diákra és minden eszközre a kivételt – ez már Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökének véleménye. Az érdekképviseleti vezető a HVG-nek azt mondta, talán, ha nem teszi az iskola állásfoglalás-szerűen ezt előre, nyíltan közzé, hanem csak alkalmazza szeptembertől, nem is tudtak volna belekötni. 

Így viszont ezt ellenszegülésnek vélték, a Belügyminisztérium példát statuált, és az igazgatón állt bosszút az amúgy betarthatatlan szabály miatt a saját csapdájába esett tárca”  

– mondta Totyik Tamás. Az elnök szerint a rendelet szemléletében korszerűtlen, és betarthatatlan is. Úgy vélte, “a jogalkotók vagy nem jártak működő iskolában soha, vagy nem értenek ahhoz, amit csinálnak”. Azt sem érti, hogy lehet egy még nem hatályos, szeptember 1-én életbe lépő szabálynak való ellenszegülés miatt előre kirúgni valakit.

Ami pedig a mobiltelefon-tilalmi szabály betarthatatlanságát illeti, tény, hogy egy sor gyakorlati problémát vet fel az alkalmazása, és erre aligha készültek fel az oktatási intézmények. Ugyan a mobiltelefonokról esik a legtöbb szó, de valójában a kormányrendelet sokkal több eszközt érint, és ezzel még több problémát vet fel. 

Tüntetés a Madách Imre Gimnázium előtt 2024.08.28-án
Veres Viktor

Ugyanis a köznevelési intézményekben – általános- és szakiskolák, (szak)gimnáziumok, kollégiumok és művészeti iskolák – a “használatában korlátozott” tárgyak közé tartoznak “a telekommunikációs eszközök”, de emellett “a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet elérésre alkalmas okos eszközök” is.  

Vagyis a mobilok mellett ide tartozik a fényképezőgép, a diktafon, az okosóra és az e-könyv-olvasó is. Ide értendők a laptopok is, köztük azok is, amelyeket százezerszámra osztott már ki az elmúlt években és oszt még ki a jövőben – EU-támogatásból vásárolva – a kormány diákoknak és tanároknak, méghozzá kifejezetten oktatási céllal. 

A másik komoly, Totyik Tamás által is emlegetett probléma ennek a sok eszköznek a begyűjtése, kezelése és kiadása. Képzeljünk el egy 500 tanulós iskolát, ahol reggelente mindenkitől be kell majd szedni ezeket, és a legtöbb diáknak nemcsak mobiltelefonja, de okosórája vagy más, korlátozás alá eső kütyüje is van.  

Ezeket az elszámoltathatóság érdekében nyilván jegyzőkönyvezéssel, az átadás-átvétel lepapírozásával lehet csak begyűjteni. Ha a fél tantestület besegít és mindenkire csak 1-2 percet szánnak, akkor is eltarthat egy óráig a folyamat, ami felveti a kérdést: a diákok és a tanárok is menjenek be emiatt minden nap egy órával korábban?

Van rá külföldi példa, csak az működik is: Hollandiában 2024. január elseje óta nem lehet bevinni az osztálytermekbe a készülékeket
Iris van den Broek / ANP via AFP

A következő probléma, hogy az akár több száz eszközt napközben olyan biztonságos, illetéktelenek által hozzá nem férhető, zárt helyen kell tárolni, amire nincsenek az iskolák felkészülve. Ha pedig begyűjtés, szállítás közben véletlenül valamelyik eszköz megsérül, bereped, vagy csak megkarcolódik egy mobil kijelzője, ki fizeti meg a kárt? 

Totyik Tamás szerint ezek a tisztázatlan kérdések is azt bizonyítják, hogy a jogalkotó átgondolatlanul hozott szabályt. Ha mindenáron szigorítani akarták a mobilhasználatot, miért nem azt írták elő, hogy csak kikapcsolt állapotban lehet a diáknál, és ha órán engedély nélkül használja, a tanár elveheti – teszi fel a költői kérdést. A HVG-nek egy név nélkül nyilatkozó tanár még egyszerűbb, bár radikálisabb megoldást javasolt: 

Miért nem kapcsolja le rögtön a kormány tanítási időben az egész országban az internetet és a mobilszolgáltatást? 

Eközben szerda megtartották az első szimpátiatüntetést a Madách Imre Gimnázium kirúgott igazgatója, Mészáros Csaba mellett. A gimnázium épülete előtti demonstráción felszólaltak az iskola egykori és jelenlegi diákjai, tanárai és több szülő is. Elhangzott: a belügyminiszter hibázott, az igazgatót vissza kellene helyezni a posztjára. Egy felszólaló diák pedig megállapította:

A hatalom nem tud hibázni: A bicskei igazgatót kitüntetik, de a 24 éve sikeres igazgatót leváltják” 

„A bicskei igazgatót kitüntetik, de Mészáros Csabát leváltják” – tüntettek a Madách gimázium elbocsátott igazgatójáért

A felszólalók szerint Pintér Sándornak bocsánatot kellene kérnie, amiért túlreagálta a dolgot és Mészáros Csabát azonnal vissza kell helyezni az intézmény élére.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!