Húsz évvel Magyarország csatlakozása után az EU-tagság támogatottsága még mindig 80 százalékos a magyarok körében – derült ki a Policy Solutions kutatásából, amely Magyarország és az Európai Unió politikai és közpolitikai kapcsolatát vizsgálta. A tanulmány bemutatja, mit tartanak a magyarok az uniós tagság legfontosabb előnyeinek és hátrányainak 2024-ben, és hogyan vonják meg a tagság mérlegét.

A Policy Solutions elemzése foglalkozik azzal is, miként vélekednek a magyar választók az EU-ban zajló folyamatokról, milyen változásokat szeretnének, vagy éppen milyen célokra fordítanák az uniós pénzeket. A csütörtökön bemutatott, 80 oldalas tanulmány – amelyhez a Závecz Research által még májusban készített közvélemény-kutatás adatait használták – feltárja, hogy a magyarok milyen Európát szeretnének.

Szeretjük az EU-t, főleg a pénz miatt 

Magyarország uniós tagságának 20. évfordulóján a magyarok 80 százaléka szerint összességében inkább előnyös volt eddig az ország számára a tagság, ráadásul ez a kedvező megítélés politikai preferenciától függetlenül is igaz: mindenhol legalább kétharmados többség értékel így.

Míg a Mi Hazánk szavazóinak 68 és a fideszesek 77 százaléka szerint volt előnyös az eddigi EU-tagságunk, addig a Tisza Párt (87%) és a DK–MSZP–Párbeszéd szavazóinak (86%) körében ez szinte egyöntetű vélemény. 

Hogy miért? Főleg azért, mert a tagságnak sok előnye van. Ezek közül is a magyarok az uniós forrásokat tartják a legtöbbre – 53 százalék véli így, ami alig marad el a tavaly mért 54 százaléktól. A gazdasági előnyök után a legtöbben (33%) a fizikai határok eltörlését, a szabad mozgást emelték ki, a harmadik pozitívum a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége (32%). Egy év alatt a szabad mozgást 3, míg a munkavállalás és a tanulás szabadságát 6 százalékponttal többen emelték ki. 

A migráció és a sok szabály hátrány 

Ahogy az előnyöknél, úgy a hátrányoknál is a tavalyi „győztes” végzett idén is a lista első helyén: a túlzott szabályozás. Ezt a válaszadók 23 százaléka említette, és idetartozik, hogy további 10 százalék kifejezetten kiemelte, hogy Magyarország nemzeti szuverenitása csökken az EU tagjaként. Míg 2019-től a migráció kérdéskörét egyre kevesebben említették az éves felmérésekben a hátrányok között, idén a trend megfordult, és ismét jóval többen, a túlszabályozással megegyező arányban említették ezt. A 23 százalékos érték kiemelkedő, miután a tavalyi 14 százalékról nőtt ekkorát. 

Az említések közt 2024-ben a harmadik volt (14%), hogy a vágyott gazdasági fejlődés és a nyugat-európai életszínvonalhoz való felzárkózás elmaradt, és jelentős gazdasági egyenlőtlenségek vannak. A válaszadók 13 százaléka pedig úgy véli, az EU támadja Magyarországot, és befagyasztja az uniós forrásokat, így gyakorolva nyomást a magyar kormányra. A listán az ötödik (12%) az orosz–ukrán háború nem megfelelő kezelése és az, hogy az uniós szankciós politika is inkább az EU-tagállamok polgárait sújtja.  

AFP / Valentina Petrova

Profitálunk vagy befizetők vagyunk? 

A Policy Solutions elemzése szerint kétharmados többségben (68%) vannak Magyarországon azok, akik szerint a magyar gazdaság profitál az EU-tagságból. Az utóbbi három évben ez az állítás tartotta magát, 2021-ben például 73 százalékos értékkel. Idén e témában a legtöbb kritikus vélemény a kormánypártiak és a baloldali pártszövetséget támogatók körében található, de így is kétharmados a fenti állítással egyetértők aránya a körükben. A Tisza Párt szavazóinál még több, 80 százalék. 

Miközben a magyarok fele (50%) gondolja úgy, hogy pénzügyi értelemben Magyarország jól jön ki az EU-s tagságból, tehát több pénz érkezik, mint amennyit befizetünk, minden harmadik válaszadó (35%) szerint már nettó befizetők vagyunk. Ezt az állítást a kormánypárti választók 54 százaléka fogadja el, és még a DK–MSZP–Párbeszéd szavazóinak 40 százaléka szerint is igaz ez. 

Ami pedig az uniós intézményrendszert illeti, abban a magyarok jobban bíznak, mint a hazaiban. A válaszadók relatív többsége bízik az EU Bíróságában (47%), az Európai Bizottságban (47%) és az Európai Parlamentben (45%), míg a hazai bíróságokban (40%) és az Országgyűlésben (35%) kevesebben. Az EU-s intézmények iránti bizalmat nem rontotta az elmúlt években felerősödött euroszkeptikus kormánykommunikáció sem. 

Mindenkinek mást jelent az EU 

A fideszesek szerint az EU jelenleg a gazdasági fejlődést képviseli, a Tisza Párt szavazói szerint a demokrácia védelmét, a DK-sok szerint a békét. Abban pártpreferenciától függetlenül egyetértés van, hogy ez a három legfontosabb EU-s érték: gazdasági fejlődés (35%), béke (32%), a demokrácia és jogállam védelme (32%).  

A kormánypárti választók szerint jelenleg az EU leginkább a gazdasági fejlődést (37%) képviseli, a tiszásoknál pedig a demokrácia és jogállam védelmét (44%), míg a DK–MSZP–Párbeszéd szavazói a békét (47%) említették első helyen. 

Az is kiderült: tovább erősödött kormánypárti és ellenzéki oldalon is az elvárás, hogy az EU elsősorban a béke értékét képviselje. Összességében ezt idén a válaszadók 55 százaléka említette, míg az orosz–ukrán háború kitörése előtt, 2019-ben 30 százalékuk.

Az EU szerepe a világban: vegyes kép  

Az EU globális világrendben betöltött szerepéről a magyarok közül a legtöbben (41%) úgy vélik, hogy az Uniónak a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmezőjének kellene lennie. Sokan gondolják azt is, hogy az EU-nak egységes gazdasági blokként kellene működnie a világgazdaságban (35%).  

AFP / Bart Maat

Ugyanennyien mondják, hogy az EU-nak egy olyan jóléti államnak kell lennie, ami a közszolgáltatások színvonalában és a társadalmi igazságosság előmozdításában jár az élen (35%). Ha a pártpreferenciákat nézzük, a kormánypártiak elvárása alapján az EU-nak egységes gazdasági blokként, zöld nagyhatalomként és a demokrácia bástyájaként kellene a világrendben fellépnie (34% jelölte meg mindhárom lehetőséget).  

A Tisza Párt szavazói számára a legfontosabb, hogy az EU a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmezője legyen (46%). Ugyancsak a demokrácia védelmét látják elsődlegesnek a DK–MSZP–Párbeszéd szavazói (43%), amit számukra a jóléti állami (40%) és az egységes gazdasági blokként való fellépés (36%) elvárása követ. 

Egészségügy, oktatás, felzárkózás 

A Policy Solutions kutatásából kiderül az is, hogy magyarok elsősorban az egészségügyre, az oktatásra és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására költenék az uniós forrásokat. Ezek közül is az egészségügy fejlesztése kiemelkedő (53%), ezt követi jóval lemaradva az oktatás-fejlesztés (29%) és a felzárkóztatás (25%). 

Sokan említették még az infrastrukturális fejlesztéseket (21%), a nyugdíjak emelését (21%) és a magyar vállalkozások támogatását, a munkahelyteremtést (20%) is. A magyarok prioritásrangsorának végén a honvédség és a rendőrség fejlesztése (8%), a civil szervezetek (7%) és az egyházak támogatása (6%), illetve a digitalizáció (6%) áll. 

Az egészségügy amúgy már tavaly is az első helyen végzett, de idén még 9 százalékponttal többen említették. Szintén jelentősen többen választották az oktatás fejlesztését, mivel tavaly még a hetedik volt a sorban, mindössze 19 százalékos említéssel. E téren ráadásul nem látszik a pártos törésvonal sem:  

A fideszes, a tiszás és a DK-s szavazók számára egyaránt az egészségügy javítása a legfontosabb terület, amelyre az uniós forrásokat fordítanák. 

Ukrajna tagságát 10-ből 6-an elutasítják 

Általánosságban is sokat romlott a magyar társadalom nyitottsága az EU bővítése felé, Ukrajna EU-tagságát pedig már tízből hatan elutasítják. Idén a leginkább támogatott tagjelölt ország Montenegró (44%), majd Törökország (42%) és Szerbia (41%). A legkevésbé támogatott tagjelöltek pedig Grúzia (31%), Koszovó (29%) és Ukrajna (22%). 

Szembetűnő, hogy kiugró a romlás Ukrajna megítélésében, amely már 2023-ban is a legelutasítottabb tagjelölt állam volt: akkor 51 százalék ellenezte az ukrán csatlakozást, idén már 10-ből 6 magyar utasítaná el Ukrajnát az EU tagjaként (61%). A fideszesek amúgy leginkább Törökország felvételét támogatják (50%), a tiszásoknál Montenegró a favorit (50%), a DK–MSZP–Párbeszéd-szövetség szavazóinál szintén Törökország (49%). 

Mérföldkövek, Európai Ügyészség, euró 

A magyarok kétharmada (66%) szerint a kormánynak teljesítenie kell az összes meghatározott mérföldkövet a befagyasztott EU-s pénzek felszabadítása érdekében. Bár a kormánypárti szavazók 40 százaléka elutasítja, hogy a kormány engedjen az Európai Bizottságnak, többségük (54%) a pénzcsapok megnyitása érdekében ezt mégis fontosnak tartaná. A tiszások 86, a DK–MSZP–Párbeszéd-zövetség támogatóinak 81 százaléka is ösztönözné a kormányt a feltételek teljesítésére. 

A megkérdezettek kétharmada (68%) szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, így garantálva azt, hogy európai szinten is vizsgálhatóvá váljanak a hazai korrupciós esetek. Pártpreferencia alapján már vegyesebb a kép. A legnagyobb elutasítása a csatlakozásnak a fideszesek körében van (34%), míg a másik végletet a Tisza Párt szavazói jelentik: 86 százalékuk csatlakozáspárti. 

A magyarok 62 százaléka szerint – a szükséges feltételek teljesítése után – be kellene vezetni az eurót. Az elmúlt három évben mindig 60 százalék feletti volt ez az arány, bár az idei a legalacsonyabb érték. A kormánypártiaknak és a pártnélkülieknek is több mint fele (55%) örülne, ha euróval fizethetne. A legnagyobb támogatottsága ennek a tiszások (75%) és a baloldali pártszövetség (74%) támogatói között van. 

Félelmek, sérelmek, párhuzamos világok 

A Policy Solutions kutatása arra is kitért, hogy mik lehetnek a magyar társadalom vélt vagy valós félelmei és sérelmei az EU-val kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy erősödött a párhuzamos világok jelensége a magyarok véleményeiben, mivel az állítások mindegyikében erős pártos törésvonal figyelhető meg. 

A kormányzati kommunikáció állításával, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat” a megkérdezettek 52 százaléka ért egyet, 41 százalék nem. A kormánypárti szavazók közül ötből négy (79%) véli így. Az állítást legnagyobb arányban elutasítók a Tisza Párt szavazói (63%). 

Az is gyakori félelem az Európai Unióval szemben, hogy kényszeríteni akarja Magyarországot bevándorlók befogadására. Ezzel az állítással a magyarok 56 százaléka ért egyet. Tízből nyolc (82%) fideszes szavazó gondolja így, viszont a DK–MSZP–Párbeszéd szavazóinak csak 54, míg a tiszásoknak 57 százaléka nem ért ezzel egyet. 

A kormánypárti állítást, miszerint „az EU át akarja mosni a gyerekek agyát a saját ideológiájával”, a magyarok fele (49%) elutasítja. A fideszesek nagy többsége (70%) azonban igaznak tartja. A többi párt táborában viszont az egyet nem értők vannak többségben: a Tiszánál 70, a baloldali pártszövetségnél 55 százalék kételkedik ebben. 

Szintén gyakran elhangzik, hogy a keleti tagországok lakói – köztük a magyarok is – csupán másodrangú állampolgárok az EU-ban. Ezzel a magyarok körülbelül fele (49%) ért egyet, és ebben is erős a törésvonal a különböző szavazótáborok között. A fideszesek 70 százaléka egyetért ezzel az állítással, míg például a tiszások 73 százaléka nem.