Orbán a Puskás Arénában Zelenszkijt fogadta, majd arról beszélt, veszélyes helyzetben van Európa
Volodimir Zelenszkij beszédét nem mutatja a közmédia, sőt, a helyszínen sem nyilvános, miről beszél az ukrán elnök. Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára több mint 40 állam-és kormányfő érkezett Budapestre.
Egész Európa a pályán – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök a Puskás Arénából, ahol csütörtökön délelőtt megkezdődött az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója. A helyszínre több mint negyven európai állam-és kormányfő látogatott el.
Budapestre érkezett Volodimir Zelenszkij is, az ukrán elnököt a bejáratnál – mint mindenki mást – személyesen Orbán Viktor fogadta egy szoros kézfogással.
Zelenszkij nem válaszolt a sajtó kérdéseire, a közvetítés szerint annyit válaszolt, hogy
majd a találkozó után kommentálja az eseményeket.
Zelenszkij 2019-es megválasztása óta először látogat Magyarországra, és most sem kétoldalú tárgyalásokra érkezett.
Az EPK-n kiemelt téma az Ukrajna elleni háború, különösen annak fényében, hogy Donald Trump nyerte meg az amerikai elnökválasztást. A megválasztott elnöknek elsők között gratuláló Orbán Viktor már szerdán arról beszélt a Türk Tanács Biskekben tartott ülésén, hogy új európai stratégiára lesz szükség Ukrajna kapcsán. Orbán szerint az amerikai választás eredménye után az a kérdés került az európai vezetők elé, hogy vajon Európa egyedül képes lesz-e az eddigi katonai és pénzügyi támogatás fenntartására Ukrajna irányába.
Mindenki, aki számít
Az európai állam-és kormányfők délelőtt 10 előtt kezdtek el érkezni a Puskásba, az év legnagyobb budapesti nemzetközi találkozójára. Az Európai Politikai Közösség tagjai (47 ország vezetői), minden évben kétszer találkoznak, ebből az egyik helyszín mindig a soros elnökség fővárosa, így kerülhetett most a sor Budapestre.
A találkozót ezúttal nem bojkottálják a politikusok, aminek egyik oka, hogy ez az első közös csúcs, amit az amerikai elnökválasztás után tartanak meg. A Puskás Arénában van már a többi közt
- Mark Rutte, a NATO főtitkára,
- Aleksandar Vučić szerb elnök,
- Charles Michel, az Európai Tanács elnöke,
- Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök is, akihez nemrég Orbán is ellátogatott.
Érkezése után kedélyesen kvaterkázott egyet Orbán Viktorral az érkező Donald Tusk is. A lengyel és a magyar miniszterelnök közötti viszony feszült, a Fidesz közeli szövetségese az előző, PiS vezette lengyel kormány volt, azóta Orbán többször is élesen bírálta az új lengyel vezetést. Ezen konfliktusok azonban egyáltalán nem látszottak csütörtökön a sajtó előtt: hosszú kézfogás mellett széles mosolyt villantott mindkét vezető.
Befutott közben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Von der Leyen az erre engedélyt kapott hírügynökségeknek is nyilatkozott röviden. Mint mondta, az európai versenyképesség és a védelem fontos szerepet kap majd a csúcstalálkozón. Donald Trump megválasztásáról azt mondta, jószándékú együttműködésre számít, amiben már amúgy is van tapasztalata.
Orbán bólogatva fogadta a görög miniszterelnököt, Kirákosz Micotákiszt is. Micotákisz szemlátomást kérdőre vonta őt, a miniszterelnök pedig válaszolt is, azonban a közvetítésben semmi nem hallatszik, a közmédia szakértői túlharsogták a helyszínt. Klaus Iohannis román miniszterelnököt is hasonlóképp fogadta Orbán, ő azonban nem akart annyira beszélgetni magyar kollégájával, gyorsan bevonultak.
Giorgia Meloni olasz kormányfő és Orbán Viktor régi barátok, politikai szövetségesek, igaz, az kapcsolatukon feltehetően nem sokat segített, hogy Meloni az EP-választás után nem kért a Fideszből saját pártcsaládjában. Gyors kézcsók, hatalmas, ezúttal őszintének tűnő mosolyok, majd gyors bevonulás, miközben a háttérben tovatűnt az olasz miniszterelnök jókora konvoja.
Megérkezett Recep Tayyip Erdogan török elnök us, aki elindult volna befelé anélkül, hogy pózol együtt a szélesen mosolygó magyar miniszterelnökkel a fotósok előtt. Orbán utánanyúlni nem mert, nem rántotta vissza, Erdogan pár másodperc után kapcsolt, hogy ez így nem járja, így végül készült róluk néhány gyors, közös fotó.
Az utolsók között érkező Emmanuel Macront Orbán személyesen kísérte a bejárattól a csúcs helyszínéig, de egyikük sem nyilatkozott a lent várakozó hírügynökségeknek
Orbán: A jelenlévőket a közös érdek és a közös felelősség köti össze
A magyar miniszterelnök azzal kezdte, hogy magyarul fog beszélni, mert kevesen beszélik ezt a nyelvet, így ritkán hallják azt az uniós politikusok. Felidézett egy korábbi történetet, amikor Ferenc pápa azt mondta neki, hogy a menyben magyarul beszélnek, mert egy örökkévalóságig tart megtanulni.
A miniszterelnök azt mondta, megtisztelő, hogy otthont adhatunk ennek a találkozónak. Ezt a rendezvényt “hazánk legnagyobb diplomáciai eseménynek nevezte.”
A helyzet, amelyben Európa van, nehéz, bonyolult és veszélyes
– lendült bele a miniszterelnök. Harmadik éve dúl az orosz-ukrán háború, terrorcselekmények nyomán lángba borult a Közel-Kelet, Észak-Afrikában konfliktusok destabilizálják a régiót, az illegális migráció szüntelen kihívás a kontinensnek, ez ismét a csúcs felé tart – sorolta. A globális gazdaság a blokkosodás felé tart, ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait, így az európai békét, a stabilitást és a jólétet veszély fenyegeti. Azt mondta, azért találkoztak ma, mert úgy vélik, ezek a problémák mindenkit érintenek. A ma adott válaszok szerinte évtizedekre határozhatják meg az EU jövőjét. Szerinte együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön. Ma az a feladat, hogy megvizsgáljuk: hasonló irányba keressük-e a válaszokat, hogy tudunk-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek vagyunk közös együttműködésre – mondta.
Ma az EU közös kihívásait tekintik át, hogy hogyan lehet újra béke Európában, hogy vállalhat az EU nagyobb felelősséget a saját biztonságáért, hogyan tud jobban fellépni érdekeiért, hogyan maradhat az EU érdemi szereplője a sorsát eldöntő folyamatoknak.
Szerinte különösen aktuálisak a kérdések az amerikai elnökválasztás tekintetében. A transzatlanti kapcsolatok megkerülhetetlenek a biztonság kérdése miatt
– mondta.
Kiemelt téma a migráció, jobb gyakorlati együttműködés kell, hogy felszámolják az illegális migrációt. Jobban kell támogatni a származási és tranzitországokat. Dönteni kell, készek vagyunk-e központokat létrehozni biztonságos, harmadik országokban. A miniszterelnök szerint a mai vitával tehetünk efelé egy lépést.
Orbán arról beszélt, hogy a konnektivitást úgy kell erősíteni, hogy megvédjük nemzetbiztonsági érdekeinket, a szuverenitásunkat. Ezt, ahogy a migrációt, külön munkacsoport járja körbe. A csoportot a német kancellár vezetné, ő azonban nincs itt, így a lett és a norvég miniszterelnök fogja ezt helyette megtenni.
Orbán szerint a teremben ülőket a közös érdekek és a közös felelősség köti össze, ennek jegyében kívánt hasznos tanácskozást mindenkinek.
Orbán Volodimir Zelenszkijnek adta meg a szót, azonban az ő beszédét a közmédia már nem mutatta.
Mi ez az egész?
De mi is pontosan az Európai Politikai Közösség, és miért pont Budapesten gyűlnek össze a tagjai, ráadásul az informális uniós csúccsal együtt?
Az EPK meglehetősen új formáció, létrehozását a francia elnök mindössze két éve, 2022 májusában javasolta az Európai Parlamentben mondott beszédében. Emmanuel Macron akkor egy olyan új európai szervezetről beszélt, amely lehetővé tenné, hogy a közös alapértékeket valló országok „új teret találjanak az együttműködésnek” a politika, a biztonság, az energia, az infrastruktúra, a beruházások és a migráció terén. Lefordítva ez annyit jelent, hogy a tagok a fenti a témákról rendszeresen egyeztetnek egy olyan politikai közösségben, amely döntéseket ugyan nem hoz, de remek terep arra, hogy egy asztalhoz üljenek az európai országok.
A csoportnak összesen 47 résztvevője van, a kontinensről csak Fehéroroszország és Oroszország nem kapott meghívót, és nem csatlakozott a Vatikán sem. Ott vannak viszont az uniós bővítésre váró országok, az unióból kilépett Egyesült Királyság, valamint Törökország is.
A tagok már az elején megegyeztek abban, hogy évente kétszer találkoznak, tavasszal egy nem uniós államban, ősszel pedig a soros EU-elnökséget betöltő ország fővárosában. Ez meg is magyarázza, hogy most miért Budapestre jönnek. Hasonló okokból rendezik egyébként itt az informális uniós csúcsot is.
A békemissziója miatt korábban bojkottal sújtott Orbán Viktornak kifejezetten jól jön a diplomáciai nagyüzem, melyet saját nemzetközi imidzsének építésére fogja használni a házigazda szerepét, a magyar adminisztráció pedig mindent meg fog tenni, hogy látványos eseményt hozzon létre, ahol a magyar kormányfő fajsúlyos világpolitikusként pózolhat. Erre a célra szolgál a 67 ezer fő befogadására alkalmas Puskás Aréna is – a helyszínválasztás információink szerint okozott is néhány felhúzott szemöldököt, főleg, hogy az eddigi EPK-csúcsokat főleg kastélyokban és palotákban tartották.
Az újságírók nagy többségét egyébként gyakorlatilag hermetikusan elzártak a történésektől. Az érkezéseket, és az ott elhangzó esetleges nyilatkozatokat csak a kiválasztott hírügynökségek és delegációs sajtósok vehetik fel, köztük van az M1 is. Így azt is a köztévén és Orbán Facebook-oldalán lehetett csak látni, hogy Orbán fogadja az érkezőket. Azok az újságírók, akik nem kaptak erre engedélyt, nem léphetnek ki a sajtóteremből, ahol az élő képeket is csak hang nélkül adják.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
