szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az ügyészség három hónapot nem archivált a felvételekből.

Boldog István egykori fideszes országgyűlési képviselővel szemben 2019-ben fogalmazódott meg a hivatali visszaélés gyanúja. Az ügyészség később azzal vádolta meg, hogy ő és köre hivatali helyzetével és befolyásával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit. A vád szerint elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, mindezért cserébe a vállalkozóktól pénzt kaptak vissza.

Az egykori képviselő pere szeptember végén folytatódott a Fővárosi Törvényszéken, a tárgyalás során a bíró ismertette, hogy Boldog telefonjának lehallgatását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezte a 2019 júliusa és októbere közötti időszakban. Azonban „adminisztrációs hiba miatt nem került sor a hanganyagok archiválására”, így az ebben az időszakban történt lehallgatásról, telefonbeszélgetésekről csak leiratok állnak rendelkezésre.

A Boldog-ügy koronatanúja a bíróságon azt mondta, megfenyegették, hogy a képviselő „kibaszatja” a pályázatait, ha nem működik együtt

Nagy Szilárd, az ügy koronatanúja elfogadta a Boldog István-féle korrupciós rendszert: „ha ez az ára, hogy fejlődjünk, akkor csináljuk” – vallotta a bíróságon.

A Telex ezzel kapcsolatban kérdésekkel fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez, ahonnan az a válasz érkezett, hogy nagyon ritkán fordul elő ilyen típusú hiba, de az ügy érdemét érintő bizonyítást ez nem érinti, „a telefonbeszélgetésekről készült leiratok okirati bizonyítékként kerülnek értékelésre”.

Valahogy mindent elfelejtett a Boldog István-ügy egyik tanúja

Kár, mert a bíróság pont azokról a találkozóról is kérdezte, ahol korrupció történhetett.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!