Boldog István egykori fideszes országgyűlési képviselővel szemben 2019-ben fogalmazódott meg a hivatali visszaélés gyanúja. Az ügyészség később azzal vádolta meg, hogy ő és köre hivatali helyzetével és befolyásával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit. A vád szerint elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, mindezért cserébe a vállalkozóktól pénzt kaptak vissza.
Az egykori képviselő pere szeptember végén folytatódott a Fővárosi Törvényszéken, a tárgyalás során a bíró ismertette, hogy Boldog telefonjának lehallgatását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezte a 2019 júliusa és októbere közötti időszakban. Azonban „adminisztrációs hiba miatt nem került sor a hanganyagok archiválására”, így az ebben az időszakban történt lehallgatásról, telefonbeszélgetésekről csak leiratok állnak rendelkezésre.
Nagy Szilárd, az ügy koronatanúja elfogadta a Boldog István-féle korrupciós rendszert: „ha ez az ára, hogy fejlődjünk, akkor csináljuk” – vallotta a bíróságon.
A Telex ezzel kapcsolatban kérdésekkel fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez, ahonnan az a válasz érkezett, hogy nagyon ritkán fordul elő ilyen típusú hiba, de az ügy érdemét érintő bizonyítást ez nem érinti, „a telefonbeszélgetésekről készült leiratok okirati bizonyítékként kerülnek értékelésre”.
Kár, mert a bíróság pont azokról a találkozóról is kérdezte, ahol korrupció történhetett.