"Ugyanolyan pokol a háború, csak a XX. századi borzalmakra még ráöntöttük a XXI. századi csúcstechnológiát”
A hadügy forradalmáról, a modern háborúk legfontosabb tapasztalatairól, paradigmaváltásáról és a fegyveres konfliktusok emberi aspektusairól beszélt Kaiser Ferenc és Földes András a CEU Határtalan Tudás című előadásában szerdán este.
Az ukrajnai háború tapasztalatairól és a haditechnikai újdonságokról adott elő Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Földes András, a HVG újságírója a CEU Határtalan Tudás című előadás-sorozatában szerdán este.
Kaiser, aki a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Innovációs Kutatóintézetében is dolgozik, a jelenkor háborúk hadászati és haditechnikai újdonágairól beszélt, amelyeket így vázolt fel:
Az infokommunikációs forradalom következtében valós idejű információáramlásról lehet beszélni – a döntéshozók akkor és úgy látnak mindent élő egyenes adásban, ahogyan az történik. A technológia adta infrastruktúrával jött létre a hálózatcentrikus hadviselés. A felderítés, döntéshozatal és csapásmérés folyamata felgyorsult. Az ukránok pont az információbőség és annak gyorsasága miatt tudnak kitartani a haditechnikai fölényben lévő oroszokkal szemben, amit az tesz lehetővé, hogy az egész NATO a kezük alá dolgozik – mondta Kaiser.
A ukrajnai harctéren zajló ötletelésnek (és sok esetben sufnituningnak) kevés dolog szab határt, még akkor is, ha a megoldás néha éppenséggel a sebezhetőséget növeli a védelem helyett.
A hadügy évezredek óta tartó forradalma felgyorsult az elmúlt időszakban, ám az innováció már nagy részben a civil életből jön olyan, kettős felhasználású termékek formájában, mint a chipek vagy drónok.
A műveletek több dimenzióban zajlanak, a szárazföldi, vízi és légi hadszínterek mellé bekerült az űr és a kibertér is, amivel megnőtek a konfliktusok nem kinetikus elemei. Oroszország és a NATO országai között kiberháború folyik, aminek nincsenek halálos áldozatai, de óriási anyagi károkat okoz, míg az információs műveletekben kifejezett sikereket ér el Moszkva dezinformációs kampányokkal. „Kinetikusan meg lehet nyerni háborút, amitől függetlenül az online kommunikációs térben el lehet veszíteni azt” – mondja. Izrael is megnyerte katonai szempontból a gázai háborút, ami azonban már közel sem ennyire egyértelmű kommunikációs szempontból: „Izraelnek pokoli rossz a sajtója”. Ehhez pedig állami szereplő sem feltétlenül kell.
A mesterséges intelligencia fejlődése elhozhatja az autonóm fegyverrendszerek korát. A teljesen önálló halálos eszközök kikerülhetnek a fantázia birodalmából, de az államok a politikai és etikai problémák ellenére sem tudnak korlátozásokat érvényre juttatni.
A szakértő újdonságként emeli ki, hogy nagy szerepük van azoknak a gyakran filléres drónoknak, cirkálórakétáknak, robotrepülőknek, amelyekkel millió dolláros haditechnikai eszközöket lehet megsemmisíteni. „Az ukránok úgy szorították ki az orosz haditengerészetet a Fekete-tengerről, hogy nem is nagyon van rendes hadihajójuk” – hozza a példát. Ez aszimmetriát okoz, mivel egy kicsi, vagy nem állami szereplő is rendelkezhet olyan lehetőségekkel, eszközökkel, amit még öt éve is csak a nagyoknak volt.
Ami viszont nem változott a szakértő szerint, hogy a háborúkat továbbra is katonák vívják, ugyanazokat a lövészárkokat lehet felfedezni, mint az első világháborúban. „Ugyanolyan pokol a háború, csak a XX. századi borzalmakra még ráöntöttük a XXI. századi csúcstechnológiát” – mondta.
A gondolatra rácsatlakozva Földes András szintén kiemelte az emberi tényező jelentőségét, majd filmrészleteinek levetítésével hívta fel a figyelmet a mindent mozgató és szenvedő egyénre és háborús tudósításai nyomán beszélt a fegyveres konfliktusok irracionalitásáról.
A HVG újságírója saját tapasztalatai alapján erősítette meg és mutatta be, hogy a technológia vívmányai mellett az alapok nem változtak.
“Mégis, ami engem mellbevágott, az az emberi tényező. Ezek az emberek tényleg úgy néztek ki, ahogy kinézhettek az emberek, a katonák a második világháborúban, vagy akár az első világháborúban. Sárosak voltak és a saját testük volt az, ami felfogja a lövedékeket, a saját testük az, ami a háborúban jelen van” – emlékszik vissza a konfliktuszónákban töltött idejére.
“Csak akkor lehet egy harcot megnyerni, ha ott vannak az emberek, akiket nem lehet megspórolni” – hívja fel a figyelmet a modern háborúk tragédiájára.
A prezentációk végén az előadók kérdésekre is válaszoltak.
A teljes előadás Youtube-közvetítése itt tekinthető meg:
What are the military/operational/psychological lessons learned from the wars in Ukraine, Gaza and Syria? What are the military technical innovations and how…
Földe András ukrajnai hadszíntéri videóját itt tekintheti meg:
Van egy hősies ukrán katonai alakulat, amely csak éjszaka megy bevetésre, és életet ment ott, ahol mindenki más pusztít. Földes András beköltözött egy csapat katonai orvos bunkerébe, és velük járta a harcteret, hogy olyan oldalról mutassa meg a háborút, ahonnan ritkán látni. Egy hét éjszakai bevetés folyamatos ágyútűzben, Avgyijivka város ostrománál.
Itt pedig kollégánk Libanonban forgatott filmjét láthatják:
Hogy történhetett, hogy bár Izrael Libanont bombázta, nem sokkal később Szíriában dőlt meg a rezsim? A legfeszültebb időszakban utaztam az ostromlott országba, ahol közelről láttam a Hezbollah elleni háborút. Éjszaka robbanások fényétől villogott az égbolt, nappal porig rombolt negyedekben kerestem a támadások okait.
Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
