A Nemzetközi Büntetőbíróság beszélne a magyar kormánnyal
A testület azt kéri Orbánéktól, hogy a kilépés helyett vigye a közgyűlés elé az aggályait.
hvg.hu
Sajnálja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), hogy a magyar kormány felmondja a Római Statútumot – írja a Le Monde.
A döntés a szervezet szerint árnyékot vet a testületre és gyengíti törekvését, hogy elszámoltassa a felelősöket.
A kilépés helyett az ICC arra kéri a magyar kormányt, hogy az aggályait tárja a Közgyűlés elé és folytassanak róluk konstruktív párbeszédet.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a magyar kormány bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ezt ráadásul azon a napon jelentették be, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az országba látogatott. Netanjahu ellen háborús bűnök vádjával korábban elfogatóparancsot adott ki a testület.
A kilépés bejelentése ugyanakkor az Amnesty International szerint nem jelenti, hogy Magyarország ne követett volna el kötelezettségszegést azzal, hogy a magyar hatóságok nem vették őrizetbe Netanjahut.
A gyalázatos budapesti út azonban nem adhat felmentést más tagállamok számára, hogy a magyar példát kövessék. Hogy az Orbán-kabinet állítólag kiválik a Nemzetközi Büntetőbíróságból, arcátlan, ám hiábavaló kísérlet, hogy megkerülje a nemzetközi igazságszolgáltatást és lehetetlenné tegye a hágai testület munkáját” – írja a szervezet.
Az Amnesty szerint az uniós intézményeknek és tagállamoknak is ki kell jelenteniük, hogy a vendéglátással a magyar fél közvetlen támadást intéz az ICC ellen, meggyengíti az EU-t, és sérti az áldozatokat, akik keresik a maguk igazát. Brüsszelnek és a bíróság minden tagjának fel kell szólítania Magyarországot, hogy szolgáltassa ki az izraeli politikust Hágának.
A történeten ugyanakkor csavar egyet, hogy formailag Magyarország soha nem is volt teljes jogú tagja az ICC-nek, mivel a csatlakozási folyamatra végül nem került pont, a Római Statútumot törvényként nem hirdették ki. Erről korábban mi is írtunk, illetve pénteken a szokásos reggeli interjújában Orbán Viktor is többek között ezzel indokolta, hogy miért nem tartóztatták le a magyar hatóságok Netanjahut.
A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kihátrálás helyett az együttműködést két évtizede mérgező bizonytalanság orvoslására lenne szükség – mondják szakértők annak kapcsán, hogy a kormány vizsgálja, mi lenne a következménye, ha Magyarország hátat fordítana a nemzetközi szervezetnek. A probléma gyakorlati kérdéseket is felvet. Például azt: le lehetne-e tartóztatni Putyint egy magyarországi látogatása során.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.
