„Jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét, akár erőteljes formában, de nem normális, ha ezzel emberek ezrei vagy tízezrei rekednek budapesti dugóban, emiatt nem tudják végezni a munkájukat. Mindezt azért, mert néhány száz ember úgy dönt, hogy utakat, hidakat zár le” – így fogalmazott Orbán Viktor szokásos, péntek reggeli rádióinterjújában és közölte, törvénymódosítást is bead, hogy a jövőben „védjék a nem tüntetők jogait is”.

„Kifejezetten félrevezető az az interpretáció, amikor a miniszterelnök arról beszél, hogy néhány száz tüntető százezrek életét keseríti meg. Ebben a helyzetben a számoknak nincs jelentősége, a gyülekezési szabadság ugyanis egy olyan mindenkit megillető alapjog, amelyre az alkotmányos védelem akkor is kiterjed, ha csak ketten tüntetnek” – mondta lapunknak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi szakértője.

Igaz, egy néhány fős megmozdulásnál a jelenleg hatályos jogszabályok szerint is van lehetősége a rendőrségnek fellépnie. Egy tüntetés bejelentésekor mérlegelik az arányosságot, vagyis tucatnyi ember miatt most sem kell feltétlenül tudomásul venni egy teljes híd lezárását. Sőt, erre az arányosságra a rendőrség tüntetés közben is figyel. Ha úgy ítélik meg, a közlekedés rendje túlságosan sérül – akár úgy, hogy túl sok helyen bénul meg a közlekedés, akár úgy, hogy napokig elhúzódik a tüntetés – felléphetnek és korlátozhatják azt, végső esetben fel is oszlathatják a gyűlést.

Éppen ez a szabály érvényesült Hadházy Ákosék március 25-re bejelentett tüntetésén. Akkor ugyanis a rendőrség határozata szerint túlságosan sérült volna a közlekedés rendje, így nem engedték, hogy az eredeti tervek szerint az Erzsébet hídon gyűljenek össze, végül mégis elfoglalta azt a tömeg. A beszédek idején azonban megjelent a Kúria döntése, amelyben kimondták, a rendőrség jogtalanul járt el, amikor nem engedték, hogy a hídra szervezzék a tüntetést.

„Egy alapjogot korlátozó határozatot a rendőrségnek tényekkel alá kell támasztania, nem bemondásra működik, hogy túl nagy lenne a forgalom zavarása” – mondta Hegyi. Az ő feladatuk ugyanis biztosítani a tüntetést, ideértve azt is, hogy a forgalmat átszervezik, ahol szükséges és erről megfelelő előzetes tájékoztatást adnak. A Kúria azt mondta ki tehát, hogy a rendőrség nem végezte el rendesen a dolgát, és azt is hozzátette, hogy

egy pár órás lezárás egészen biztosan nem éri el azt a szintet, amely kifoghatna a rendőrségen,

ahogyan egy belvárosi futóverseny vagy egy diplomáciai látogatás során sem szoktak erre hivatkozni.

„A miniszterelnök papírsárkányokkal harcol, a jogszabály-módosításra semmi szükség nincs, ugyanis nem valós a probléma, amit felrajzol” – állította Hegyi Szabolcs. A rendőrségnek mind a törvényi felhatalmazása, mind az eszközei megvannak a jelenleg hatályos törvények alapján is arra, hogy egy tüntetés mellett a közlekedés rendjét biztosítsa.

Arról nem is beszélve, hogy a kormánytagok által emlegetett forgalmi káosz messze nem jelentette azt, hogy teljesen ellehetetlenült volna a közlekedés. Időszakos fennakadások ugyan voltak, de amint a tüntetők elhagytak egy helyszínt, a rendőrség feloldotta azon a szakaszon a zárást. És tekintve, hogy ezeket a helyzeteket a rendőrök feladata kezelni,

még ha igazat is adnánk Orbánnak abban, hogy túl nagy fennakadást okozott a tüntetés, azért elsősorban nem a résztvevőket terhelné felelősség, hanem a rendőröket.

Egy ilyen tüntetés paraméterei persze változhatnak menet közben olyan mértékben, hogy szükséges ismételten, dinamikusan mérlegelni a már említett arányosságot, hiszen nyilvánvalóan más elbírálás alá esik, ha hosszabb időre zárnának le egy hidat, esetleg nem csak egyet foglalnának el, hanem párhuzamosan többet – tette hozzá a TASZ jogásza.

De a törvény ezt éppúgy lehetővé teszi a rendőrség számára, mint az előzetes mérlegelést. Amit nem tesz lehetővé a törvény, az az, hogy

Orbán Viktor szabja meg, ki, mikor és hol tüntethet.

Ennek kereteit ugyanis az a 2018-as gyülekezési törvény határozza meg, amelyet a Fidesz kétharmados többségével fogadott el a parlament. Ráadásul, ezzel a korábbinál nagyobb hatáskört is adtak a rendőrségnek. Az ezt megelőző jogszabályok szigorúbb korlátokat szabtak, csak akkor lehetett előzetesen megtiltani egy gyűlést, ha a forgalom más útvonalon nem lett volna biztosítható. Ennél jóval szabadabban értelmezhető, hogy ma már „a közlekedés rendjének szükségtelen és aránytalan sérelmére” hivatkozva lehet korlátozni egy rendezvényt.

A gyülekezési jog alkotmányos védelme azt is jelenti, hogy ahhoz nem kell engedélyt kérni semmilyen hatóságtól. A szervezőnek bejelentési kötelezettsége van, amelyre azért van szükség, hogy a rendőrségnek legyen elég ideje felkészülni pontosan a közlekedés rendjének a biztosítására. A bejelentés alapján hozhatnak tiltó vagy korlátozó határozatot, erre láthattunk példát akkor is, amikor – vitatható indokokkal – 2023 októberében nem engedték a palesztinok melletti kiállást. A döntést a szervezők bíróságon támadhatják meg, a Kúria három napon belül dönt, és megsemmisítheti a rendőrségi határozatot, ahogyan ezt Hadházyék esetében tette.

Arról, hogy a gyakorlatban mit jelenthet Orbán most bejelentett törvénymódosítása, Hegyi Szabolcs azt gondolja, nincs olyan opció, amellyel nem sérül tovább a gyülekezéshez való jog. Bár a hatályos törvények alkalmasak arra, hogy megvédjék a város közlekedését, a jogász szerint „a papír mindent elbír, láthattuk ezt akkor is, amikor a Pride-ot egyik napról a másikra betiltották”.

Nem volna példa nélküli, ha bizonyos helyszíneken semmilyen körülmények között nem lenne szabad nyilvános gyűlést tartani, amíg azonban mondjuk egy atomerőmű melletti tüntetés korlátozása érthető és könnyen indokolható, egy belvárosi híd tiltólistára vétele már minden bizonnyal sértené az Alaptörvényben rögzített gyülekezéshez való jogot. A legnagyobb baj egy ilyen konkrét helyszínt érintő tilalommal az volna: éppen azt az arányossági mérlegelést tenné lehetetlenné a rendőrség számára, hogy mindig az adott tüntetés körülményeire tekintettel döntsön az elkerülhetetlen korlátozásokról.

Évtizedekkel ezelőtt egyébként még a miniszterelnök is úgy gondolta, helyénvaló, ha a választók az elégedetlenségüket „az állampolgári engedetlenség bevált módszereivel” juttatják kifejezésre. A hídfoglalások történetéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben: