Az amerikai ügyvivő szerint nem lesz több aktivizmus, de az orosz energia miatt odaszúrt a magyar kormánynak
Március 7. óta látja el Robert Palladino az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivői tisztségét. Vagyis nem teljes jogú nagykövet, hanem olyan diplomata, aki a nagykövet érkezéséig viszi a boltot, és képviseli az Egyesült Államokat Magyarországon. Kinevezése óta szinte minden fontosabb magyar kormánytaggal találkozott már, végiglátogatta a szövetséges országok nagyköveteit, de 31 napot kellett várni arra, hogy felszólaljon sajtónyilvános eseményen.
Április 8-án a Magyar Külügyi Intézet szervezett egy pódiumbeszélgetést az ügyvivő nagykövettel a Károli Egyetem Múzeum utcai épületében, a Károlyi-Csekonics Palotában. A gyönyörű teremben Gladen Pappin, az Intézet elnöke beszélgetett nagyjából egy órát Palladinóval. Pappin az Egyesült Államokban született, a Harvardon végzett történelmet és politikatudományt és korábban a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója is volt. Jó kapcsolatot ápol a Donald Trump körüli világgal, és sokat segített a magyar kormánynak a Trump köreivel való kapcsolatépítésben.
A beszélgetést élőben követte számos ország magyarországi képviselője, mindenféle nagykövetek és külügyekkel foglalkozó think-tankek munkatársai, valamint a nemzetközi és magyarországi sajtó, köztük a HVG. Alább az összefoglalót közöljük, a teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni.
Új lendület a magyar-amerikai kapcsolatokban volt a beszélgetés címe, mely során Pappin kezdett az ügyvivő rövid bemutatásával. Pappin először az első benyomásairól kérdezte Palladinót, aki felmondta a kötelezőket: meg van hatva a lehetőségtől, büszke arra, hogy itt lehet, Budapest gyönyörű, a magyar emberek büszkék, bátrak, stb. Itt megemlítette, hogy le volt nyűgözve mennyi építkezés zajlik a Budai Várban, szerinte ez is arról árulkodik, milyen fontos a magyaroknak a történelmük. Szóba hozta a Szent Korona hazahozatalát is.
A következő kérdéssel már rátértek az érdekes részre. 80 napja van hivatalban Donald Trump, mit lát Palladino? Szerinte Trump a kisemberekért dolgozik otthon, a magyar-amerikai kapcsolatokban pedig a közös érdekek mentén gondolkodik. Minden nagyon gyorsan történik, ez az elnök munkamódszere, őt is úgy kérte fel erre a posztra Marco Rubio külügyminiszter, hogy hét napja volt összepakolni, aztán már utazott is. Az elnökkel kapcsolatban kiemelte azt is, hogy “mindig megtartja, amit ígért”.
A Magyarországgal való kapcsolatot tekintve visszatérnek a “hagyományos diplomáciához”, a “józan észhez”. Azt mondta, Rubio külügyminiszter mindenkit arra utasított a nagykövetségeken szerte a világban, hogy “hagyják abba az olyan kulturális és politikai üzenetek képviseletét, amelyek megosztóak az Egyesült Államokban”. A középpontban a közös érdekek vannak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek ellentétek, de ezeket készek megvitatni. Ők az amerikai érdekek képviseletéhez szeretnének visszatérni, és “ez egyszerűbb, ha ugyanabból a nézőpontból közelítjük meg a dolgokat”, mint a magyar kormány esetében.
Elmondta, hogy Rubio arra kért mindenkit, aki a külügyben teljesít szolgálatot, hogy három kérdést tegyen fel mindig magának, amikor valamit tesz. “Ezek a kérdések a következők: Biztonságosabbá teszi ez Amerikát? Erősebbé teszi ez Amerikát? Sikeresebbé teszi ez Amerikát? Ha a válasz nem, akkor, hát, a kérdés meg van válaszolva.” Fel kell állítaniuk egy fontossági sorrendet, mert eddig az Egyesült Államok túl sok mindent próbált meg egyszerre csinálni, folyamatosan terjeszkedett, és nem tudott a “nagy dolgokra” koncentrálni. Ezt az alapállást szerinte “értik a magyarok”.
Pappin ezután a nemrég bejelentett büntetővámokról kérdezte az ügyvivő nagykövetet. Itt a válaszok valamivel elnyújtottabbak voltak, Palladino nehezebben találta a szavakat. “Az elnök azt szeretné, ha ugyanúgy bánnák más államokkal, mint ahogyan azok bánnak velünk” – mondta. “A kölcsönösség nagyon fontos. Az Egyesült Államok nagyon nyitott gazdaság, de szerte a világban zárt gazdaságokkal találja szembe magát.” Elmondta, hogy a cél többek között az, hogy gyártókapacitásokat hozzanak vissza az Egyesült Államokba, és a “fair trade”, és hogy a vámok érvényben maradnak, “amíg ezek a kérdések meg nem oldódnak”. Ezt bővebben nem fejtette ki, de hozzátette, egyetért Szijjártó Péterrel abban, hogy az Európai Uniónak tárgyalnia kell Amerikával ellenvámok helyett.
A következő blokk Ukrajnáról szólt. Palladino elmondta, hogy “bizakodók” a tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban. “Magyarország régóta támogatója a békének, Donald Trump osztja ezt a látásmódot, és hálásak vagyunk a támogatásért.” Most diplomáciai szempontból nehéz időszak következik, sok mindennek kell még történnie. “A feleknek asztalhoz kell ülniük, el kell köteleződniük, haladás kell a jó irányba” – ezeknél az általánosságoknál több nem hangzott el, de Palladino hozzátette, hogy Donald Trumpot “frusztrálta” a hír a “borzasztó támadásról Krivij Rihben”. (Az április eleji orosz rakétacsapásban a kelet-ukrajnai városban, ahol mellesleg az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij született, 20 polgári áldozatot követelt, köztük kilenc gyereket. Az ENSZ szerint ez volt a legnagyobb igazolt gyermekáldozattal járó egyedi incidens azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában elindította az inváziót.)
Európának nagyobb részt kell vállalnia a saját biztonságából. Ugyanakkor azok az újságcikkek, amelyek olyan szavakkal dobálóztak az alelnök J. D. Vance hírhedt müncheni beszéde után, mint a “válás”, mármint Amerika és Európa között, Palladino szerint “jelentősen túloznak, ez így nem igaz”. “Osztozunk a vérünkben, a történelmünkben, az értékeinkben, és, sokak szerint a sorsunkban is” – mondta Európa és az Egyesült Államok kapcsolatáról. Vannak nézeteltérések, de Amerika végső soron egy erősebb Európát szeretne látni, mert “így nekünk is jobb partnerünk lenne”. “Ez a fontos: partneri viszony, függőség helyett” – tette hozzá. Azt szeretnék, ha Európa, beleértve Magyarországot is, több pénzt fektetne a saját védelmébe, és a védelmi iparába.
Itt kitért arra is, hogy az J. D. Vance Münchenben hangsúlyozta, hogy a demokratikus értékekről nem csak beszélni kell, hanem meg is kell azokat élni. “A vezetőknek hallgatniuk kell a polgárokra, nem szabad a kisebbségi véleményeket cenzúrázni, választásokat semmissé tenni, politikai ellenfeleket ellehetetleníteni” – az ügyvivő itt valószínűleg a romániai elnökválasztásra, és a Marine Le Pen-nel szembeni francia bírósági ítéletre utalt, de ezt nem egyértelműsítette.
Pappin ezután a USAID-ről kérdezett. Ezt a témát Palladino két-három mondattal rövidre zárta, nagyjából így: Marco Rubio arra kérte, vizsgáljanak felül minden eddigi gyakorlatot, és állítsanak fel fontossági sorrendet; ebbe beletartozik a USAID felülvizsgálata is, ahol a programok túlnyomó többsége meg lett szüntetve, leszámítva a közvetlen életmentő programokat; ami pedig Közép-Európát illeti, az összes le lett állítva.
Nem titok, hogy az előző nagykövettel nem volt jó a magyar kormány viszonya, hogyan tervez új lapot nyitni? – így a kérdés Pappintől. Palladinónak tetszik az új lapot nyitni szófordulat, pontosan ez a cél. “A tanulság az, hogy a választásoknak következménye van” – mondta erről. A legmagasabb szinten történt meg a politikai újjászületése a kapcsolatoknak. “Nem titok, hogy a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök nagyon közel állnak egymáshoz. Decemberben találkoztak, telefonáltak márciusban és előző héten is. Minden bizonnyal hamarosan újra beszélni fognak. És még több is történhet.”
Amit a maga részéről el tud mondani, az az, hogy nagyon szívélyes fogadtatásban részesült itt Budapesten. Ezen a ponton hangzott el a beszélgetés egyetlen vicc-félesége: Palladino azt mondta, hogy vigyáznia kell, ha találkozót kér valakitől, “mert meg is kapom”. Új fejezet ez az amerikai-magyar kapcsolatokban szerinte, a feladat most az, hogy “a vezetők közötti kapcsolatot valódi eredményekké kell formálni”. “Nincs több aktivizmus, visszatérünk a hagyományos diplomáciához, és eredményeket szállítunk az amerikai embereknek.”
A következő területek lesznek fókuszban, ami a magyar-amerikai viszonyt illeti: energetika, védelem, kereskedelem, és “emberi kapcsolatok”. Elmondta, hogy találkozott Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel, és Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel, és megnézte a paksi atomerőművet is. Ezután az addigi beszélgetéshez képest szokatlanul konkrét dolgok hangzottak el:
“A nukleáris fűtőanyag fontos. Az energetikai biztonság egyenlő a nemzetbiztonsággal. Az amerikai vállalatok készek szállítani, optimista vagyok ezzel kapcsolatban.”
(A fűtőanyagot a paksi atomerőműbe Magyarország jelenleg Oroszországtól vásárolja, ez egy kivétel az európai szankciós rendszerben.)
Az energetikai szektorban lát még teret a növekedésre Palladino. Külön kiemelte az LNG-t, ami szerinte az elnöknek is fontos.
“Erős szövetségeseket szeretnénk, olyanokat, akik nem lekötelezettjei senkinek, és készek vagyunk ezért közbelépni.”
Az LNG cseppfolyósított földgázt jelent, ez a vezetékes földgáz alternatívája. Magyarország a földgázt jelenleg Oroszországtól veszi, és vezetékeken érkezik, de ez már az első Trump-kormányzat alatt sem tetszett Washingtonban, kapott is miatta kritikát az Orbán-kormány Trumpéktól. Többek között ezért szállt be a magyar állam egy LNG-terminál építésébe Horvátországban, Krk-szigetén. (Az LNG speciális hajókon érkezik, amelyek fogadására külön erre a célra épített kikötőkre, terminálokra van szükség.)
Az orosz-ukrán háború kitörése óta az Európai Uniónak azon a részén, ahol leváltak az orosz gázról, vagyis Magyarországon és Szlovákián kívül mindenhol, a földgáz-szükségletet LNG-vel elégítik ki. Ennek az LNG-nek három fő forrása van: az Egyesült Államok, Norvégia, és viszonteladókon keresztül jön még azért Oroszországból is, de az első kettő a lényeg. Vagyis az Egyesült Államoknak gazdasági és geostratégiai érdeke, hogy Magyarország Oroszország helyett tőle vegyen földgázt.
Palladino zárásképpen még elmondta, hogy azok az amerikai vállalati vezetők, akiknek Magyarországon vannak érdekeltségeik, és találkozott velük az utóbbi időben, mind azt mondták, hogy a hangulat sokkal jobb, mióta Donald Trump hatalomra került. Azt mondják neki, hogy olyan hozzáférésük lett a magyar kormányhoz, amilyen korábban nem volt.
Az ügyvivő kiemelte azt is, hogy lát lehetőséget a kapcsolatok elmélyítésére a védelmi szektorban is, az amerikai védelmi minisztérium egyik vezetője többek között ezért is látogat Magyarországra a jövő héten. Szerinte az Orbán-Trump kapcsolat lehetőséget teremt “nekünk, cégeknek és a kormányzatnak itt a mindennapokban”. “Ez egy lehetséges aranykora az amerikai-magyar kapcsolatoknak.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
