„El kell kezdeni a pesti fonódó villamos tervezését, bízunk benne, hogy sikerül felgyorsítani a folyamatot, ha már az elmúlt 10 évben nem történt előrelépés az ügyben” – mondta Vitézy Dávid kedden egy háttérbeszélgetésen. Ez az a projekt, amelynek keretében összekötnék a 14-es és a 47-es villamos vonalát úgy, hogy a Bajcsy-Zsilinszky útra síneket fektetnek.

A terv buktatója, hogy jelenleg a fővárosnak nincsen rá pénze, uniós forrásból lehetne megvalósítani, a közlekedésfejlesztésre használható IKOP+ programból azonban a kormány semennyit nem költ, annak ellenére sem, hogy az nincs teljesen befagyasztva.

Ennek ellenére Vitézy szerint elő kell készíteni a projektet azért, mert 2026-2027-ben kerülhet olyan helyzetbe Budapest, hogy elérhetők lesznek olyan uniós források, amelyeket gyorsan le lehet hívni a már kész építési tervek alapján. Addigra ugyanis feláll az új kormány – akármi is lesz a választás eredménye –, így más helyzet lehet az uniós források terén is, szerinte nem szabad mindig csak a legrosszabb forgatókönyvre készülni, vagyis arra, hogy nem lesz pénz.

„Arra nem lehet várni, hogy a kormány jelentkezik, hogy pénzt adna Budapestnek” – tette hozzá, megjegyezve, hogy szerinte további városfejlesztési tervek is kellenének, igaz, arra végképp nincs pénze a fővárosnak, hogy sok ilyet kidolgozzon.

Vitézy szerint a pesti fonódó hálózat hosszabb távon is fontos beruházás, arra ugyanis a későbbiekben más vonalakat is be lehet kötni, például Rákosrendező összeköttetésében is komoly szerepe lehet majd.

A főváros legnagyobb projektjének ügyében megemlítette azt az elfogadásra váró javaslatot, amelynek keretében kísérleti jelleggel épülnének bérlakások a kelenföldi kollégium telkére – ezzel a városvezetés azt kezdené el vizsgálni, milyen konstrukciók működhetnek később Rákosrendezőn megfizethető lakhatási formák építésre. Ezt múlt héten Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója mutatta be, és lényege, hogy a főváros úgy adná el a telket, hogy az ingatlanfejlesztőtől később hosszú távú, kedvezményes bérleti szerződést kötne legalább 150 lakásra, melyet a Lakásügynökség bérlakásként hasznosítana.

Vitézy elmondta, a pályázatokat először a főváros bírálná el, ezzel gyakorolva a minőség-ellenőrzési és urbanisztikai kontrollt, a megfelelő tervek közül pedig licittel választanák ki, kinek adják el a telket: aki a legtöbb bérlakás építését vállalja, az lesz a befutó.

Azon túl, hogy az eladásból milliárdokhoz jut a főváros, a program lehetőséget kínál arra, hogy a bankszektorral és a lakásügynökséggel közösen kezdjenek el olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek enyhíthetik a lakhatási válságot – jegyezte meg Vitézy. Arra a kérdésre, hogy nem lesznek-e túl zajosak a Kelenföldi pályaudvar és a Budaörsi út közötti területen elhelyezkedő lakások, azt mondta, a telek elég nagy ahhoz, hogy megfelelően el lehessen helyezni a lakóingatlanokat.

Vitézy szerint egyébként Kelenföldön nem okoz akkora problémát a vasút zaja, az áthaladó forgalom ugyanis minimális, leginkább kis sebességgel haladnak át a szerelvények, hiszen megállnak az állomáson. A Budaörsi út nagyobb probléma lehet, ezért érdemes inkább a sínek oldalára építeni, a közúti forgalom zajának jobban kitett telekrészre pedig épülhetnek nem lakófunkciójú épületek – igaz, ezek arányát a teljes területen 10-20 százalékban maximalizálnák. A politikus felidézte, hogy Bécsben számos innovatív megoldást látott arra, hogy lehet csendes lakóövezeteket létrehozni a vasút mellett. Az útra mi is elkísértük, tapasztalatainkat ebben a cikkünkben foglaltuk össze:

A szerdai közgyűlésen reményei szerint elfogadják az Erzsébetvárost érintő forgalomcsillapítási tervet. A legutóbbi ülésen halasztani kellett a szavazást, Karácsony Gergely főpolgármester arra hivatkozott, a VII. kerület polgármestere, Niedermüller Péter kérte, vonják be őt is a folyamatba. Vitézy elmondása szerint az előterjesztés 97 százalékban ugyanaz, mint egy hónappal ezelőtt volt, de már minden érintett fél és a szakbizottság is kifejezte támogatását, így sétálóutca lehet a Madách tér árkádon túli része, a Dob utca és a Kazinczy utca nagy része, valamint a Csányi utca is.

Az ügyben a Podmaniczky Mozgalom egy kutatást is készíttetett a Mediánnal, ebből az derült ki, a budapestiek mindössze 39 százalékának az autó az elsődleges közlekedési eszköze, a VII. kerületben pedig ez az arány még alacsonyabb, 21 százalék. Vagyis szerinte nem szabad többségi problémaként hivatkozni az autósforgalom csökkentésére, igaz, az ő érdekeiket is szem előtt kell tartani. Hozzátette, az erzsébetvárosi forgalomcsillapítás terrorizmusvédelmi szempontból is jó ötlet, a kerületben több intézményt működtető ortodox zsidó közösség is támogatja a döntést, hogy ne lehessen autóval megközelíteni ezeket a helyszíneket.

Ha a javaslat valóban átmegy a közgyűlésen, akkor június 21-én indul a tesztidőszak, és nyár végéig tart majd, a két hónap tapasztalatai alapján döntik el, hogyan változzon tartósan a forgalmi rend. Kezdetben táblákkal korlátozzák majd a behajtást, a szükséges átépítések, zöldterületek kialakítása jövőre lehet aktuális – mondta Vitézy.

Ugyancsak fontos közlekedési változás jön nyáron a metrók esetében: június elsejétől indul az „éjszakai metró”, vagyis a meghosszabbított üzemidő. Vasárnaptól csütörtökig fél, péntek-szombaton pedig másfél órával tovább közlekedik majd a metró a 2-es, 3-as és 4-es vonalakon, a végállomásokról induló nagyobb nappali buszjáratok menetrendje pedig ehhez igazodik majd, az utolsó busz a metró beérkezése után indul majd.

A hosszabb üzemidő nem jelent járatritkulást, a fedezetet a vonaljegyek áremelésre jelenti, azok ugyanis nyártól 500 forintért lesznek kaphatók – tette hozzá Vitézy.

Szerdán várható a fővárosi panelprogram vitája is a közgyűlésben, a politikus szerint két kulcskérdésben is nagy viták várhatók. Az energetikai korszerűsítésre költhető pályázat költségei ugyanis az eredeti terv szerint így oszlanának meg: a főváros a költségek 15 százalékát biztosítaná, ugyanennyivel szállnának be a kerületi önkormányzatok, 60 százalékot banki hitelből fedeznének, így az önerő 10 százalékra jönne ki.

A szakbizottság szerint azonban így túl magas az önerő aránya, ezért módosító javaslatot nyújtottak be, amely szerint a költségek felére járna támogatást. Ennek érdekében javasolják azt is, a főváros kérje meg a kormányt, hogy csatlakozzon a programhoz akár saját, akár uniós források ráfordításával.

A másik vitatott pont valószínűleg az lesz, ki felügyeli a panelprogramot. Karácsonyék javaslata szerint ez az Ámon Adához köthető Klímaügynökség lenne – amely létjogosultsága körül a legutóbbi közgyűlésen nagy vita alakult ki –, Vitézy azonban úgy gondolja, a Budapesti Közművek jobb projektgazda lenne. „A BKM tele van kiváló energetikai szakemberrel, van kapcsolata az összes közös képviselővel, és lehetne kreatív finanszírozási formákat is kidolgozni, akár úgy is, hogy a fogyasztási árba építi be a költségek egy részét” – mondta a politikus.

Szó esett arról is, a Podmaniczky Mozgalom meg fogja a szavazni a Pro Cultura Urbis alapítványról, vagyis a független színházak támogatásáról szóló javaslatot. Korábban azt nehezményezték, hogy a kuratórium az előző városvezetés erőviszonyait tükrözte, azóta azonban ők Merker Dávidot, a Tisza Párt Nagy Ervint, a Kutyapárt pedig Pápai Gábort tudta delegálni a szervezetbe, így már nincs ellenvetésük a kérdésben.

Ugyancsak támogatni fogják a közös finanszírozású színházakról szóló megállapodást, amelyben a kormány és a főváros hosszas huzavona után úgy tűnik, dűlőre jutott. „Nem vagyok róla meggyőződve, hogy olyan jó dealt csinált a főpolgármester” – jegyezte meg Vitézy, a megállapodás értelmében ugyanis az Állatkerthez tartozó lovarda és a Holnemvolt park átkerül a Fővárosi Nagycirkuszhoz. Mint mondta, a fővárosi ingatlanok átadását nem tartja jó iránynak, de ettől még nem fogja emiatt blokkolni a budapesti színházak működését garantáló javaslatot.

Szintén régóta nyitott kérdés a fővárosi cégek vezetőinek kiválasztásáról szóló pályázat. A bírálóbizottság hétfőn arra jutott, hogy az öt cégből három esetben – gyógyfürdők, közművek és vagyonkezelő – megfelelő számú jelentkező van ahhoz, hogy őket behívják állásinterjúra, erre már jövő héten sor kerülhet, május végéig ki is nevezhetik őket. A közlekedési cégek, vagyis a BKK és a BKV esetében azonban jelenleg nincsen három-három alkalmas pályázat a főváros asztalán, így ott újranyitnák a pályázatot. Azoknak a jelentkezők, akiket első körben alkalmasnak találtak, nem kell újra jelentkezniük.

„A cégeknél nem szokatlan dolog, hogy amikor egy vezetői posztra keresnek embert, akkor újranyitják az álláshirdetést. Ne nyugodjunk bele mi se abbe a helyzetbe, hogy nincs elég jó jelentkező” – jegyezte meg Vitézy, aki nem számít rá, hogy a transzparensebb kiválasztási folyamat végén minden jelenlegi cégvezető a helyén marad.