Celebek és politikusok kedvelt „játéka” a hazugságvizsgálat, amely eredetileg nem szórakoztatásra készült, sőt a Nemzeti Védelmi Szolgálat most már évente közel ezer büntetőeljárásban alkalmazza a poligráfot, és a tesztek eredményét a bíróságon is figyelembe veszik mint bizonyíték.
„Kapott-e Ön valaha valamilyen anyagi támogatást Soros Györgytől vagy valamelyik szervezetétől?” – tették fel a kérdést Fekete-Győr Andrásnak 2021-ben egy önként vállalt hazugságvizsgálaton, amikor még miniszterelnök-jelölt volt a Momentum színeiben. A politikus azért válaszolt sajátos módon a kommentelők kérdéseire, mert ezzel akarta bizonyítani, hogy ő egy olyan új politikai generációt képvisel, amely soha nem akar lopni, csalni és hazudni. Tavaly is volt igazán pikáns eset: Jószai Attila szigetszentmiklósi DK-s politikus egy hazugságvizsgálattal próbálta cáfolni, hogy a fideszes Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével találkozott és egyeztetett a lakásán.
Az imént említett tesztek hitelességével egy nagy probléma van: mindegyik megrendelésre készült. „Az objektivitás eltűnik, a minőség és a hitelesség megkérdőjeleződik onnantól kezdve, hogy valaki fizet egy hazugságvizsgálatért” – mondja Don Grobin igazságügyben dolgozó pszichiáter, a Newcastle Egyetem professzora, aki az Egyesült Királyságból érkezett Budapestre a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) által szervezett, a közelmúltban tartott II. Nemzetközi Poligráf Konferenciára. A hazugságvizsgáló rendeltetése szerint bűnügyek felderítésére alkalmas műszer, használata komoly hagyománynak örvend az Egyesült Államokban és Angliában is.
Magyarországra Krispán István pszichológus szaktanácsadó hozta be a módszert a nyolcvanas években, amely néhány év után alkalmasnak bizonyult arra is, hogy nyomozati ügyekben használják, ennek eredményeként 1992-ben megalakult az első kriminálpszichológiai laboratórium. Akkoriban évente körülbelül húsz poligráfos vizsgálatot végeztek ezen a területen, ma már azonban egy szakember végez el ennyit egy hónap alatt – mondja Jungné Kozár Ilona alezredes, az NVSZ szakértője, aki maga is Krispán tanítványaként kezdte a szakmát 30 évvel ezelőtt. Öt év tanulás és gyakorlás után már önállóan csinálhatta a vizsgálatokat, 2013-ban került az NVSZ-hez. Ekkor még mindössze hárman foglalkoztak poligráffal, ma már heten végzik ezt a munkát – az egész országban tavaly összesen 973 hazugságvizsgálatot végeztek.
Egy hazugságvizsgáló szerkezet elfér egy hátizsákban, néhány perc alatt össze is lehet szerelni. A műszer élettani változásokat észlel: légzést, vérnyomást, izzadást. A vizsgálathoz mozgásérzékelő párnát helyeznek a fenék alá és a mellkasra, az izmok összerándulásának megfigyelése miatt van erre szükség. Minden, amit mér a műszer, kirajzolódik a monitoron is, ennek elváltozásaiból, kilengéseiből lehet következtetni arra, hogy igazat mondott-e a vizsgált személy. A nagyjából másfél órás teszt alatt igennel vagy nemmel kell válaszolni a feltett kérdésekre, amiket előre el is mond a szakember a vizsgálatban részt vevőnek. Ezután következik a szaktanácsadói nyilatkozat megírása, és egyes eseteknél a vizsgálatot végző személy kihallgatása a bíróságon.
Elég széles a paletta, hogy milyen ügyekben alkalmaznak a hatóságok poligráfos vizsgálatot itthon: lopásnál, emberölésnél, eltűnésnél, szexuális ragadozók felderítésénél – mondja az alezredes, és hozzáteszi: „Azt szoktam viccesen mondani, hogy lúdtalptól a kopaszságig mindent bevizsgálunk”.
Fontos tudni, hogy egy büntetőeljárásban a poligráfos vizsgálat eredménye nem bizonyítékerejű, de azért a hazai tendencia azt mutatja, hogy a bíróságokon egyre inkább figyelembe veszik, kellő súlyozással.
„Ezt úgy kell elképzelni, mint egy nagy tortát. A torta maga a bizonyítási eljárás, annak egy kicsi szelete a poligráfos vizsgálat, az összes többi szeletet a nyomozó hatóság vagy az ügyészség teszi hozzá” – mondja az alezredes. A poligráf egy orientáló eljárás, egy speciális kihallgatótechnika, és akkor kerül a képbe, amikor elindul egy bűncselekmény felgöngyölítése a nyomozó hatóságnál, ügyészségnél.
A rendvédelemben csak az NVSZ végez ilyen vizsgálatokat, más országokhoz hasonlóan itthon is az Amerikai Poligráf Társaság (APA) módszerét akkreditálták – nem véletlenül.
Az Egyesült Államokban olyannyira elterjedt a hazugságvizsgálat, hogy annak elvégzése nélkül nem is lehet senki rendőr, a módszert alkalmazza az FBI és a CIA is, nem csak átvilágításra – mondja Mark D. Handler, aki maga is rendőr, és 30 éve foglalkozik hazugságvizsgálókkal az Egyesült Államokban, ahol évente több ezerszer vetik be az eljárást bűncselekmények feltárásánál, gyakorlatilag bármilyen ügyben a gyilkosságtól kezdve az emberrablásig. Az Egyesült Királyságban ennél fókuszáltabban, egy bizonyos területen alkalmazzák a hatóságok a poligráfot: nagyrészt olyan, börtönből szabaduló embereket vizsgálnak, akik valamilyen szexuális bűncselekményt követtek el. 2014 óta 10-15 ezer hazugságvizsgálatot végeztek el a szigetországban ezeknél az eseteknél (beleszámítva azt is, hogy a próbaidőn lévő bűnözőknél időről időre újra meg kell ismételni a tesztet). Magyarországon ilyen jellegű utánkövetést nem végez az NVSZ, Jungné Kozár Ilona szerint azonban látva azt, hogy mennyi visszaeső bűnöző van, érdemes lenne fontolóra venni a bevezetését.
Mindenkit vélhetően izgat az a kérdés, hogy át lehet-e verni a hazugságvizsgálót. Sikerülhet-e olyan jól színészkedni, hogy még a műszer is elhiszi? Erre kicsi az esély. Jungné Kozár Ilona elmondása szerint az egész vizsgálat a bűntudaton alapszik: ha van egy kép, egy emlék az ember fejében arról, hogy elkövetett valamit, akkor utána egyértelműen ki fogja mutatni a vizsgálat azt, ha letagadja annak megtörténtét. Kivételt képeznek azok az antiszociális személyiségek, akiknek nincs bűntudatuk – náluk és a skizofréneknél értelme sincs nekikezdeni a vizsgálatnak. Az alezredes éppen ezért úgy látja, hogy vannak olyan személyiségzavaros, súlyos mentális betegséggel küzdő emberek, akiknél nem lehet alkalmazni a poligráfot – ideális esetben a vizsgált személy egészségügyi dokumentációját is áttekintheti a poligráfos szaktanácsadó, mielőtt belevágna, így még időben el tudja dönteni, hogy megéri-e belekezdeni a tesztbe.
Jungné Kozár Ilona szerint a legtöbb esetben megkönnyíthetné a nyomozást, ha egy büntetőügyben az egyébként ártatlan érintettek is belemennének a hazugságvizsgálatba, de sokan tartanak tőle, és az ügyvédek is nagyrészt a teszt megtagadását javasolják ügyfeleiknek.
Számos országban meglehetős szkepszissel fordulnak a hazugságvizsgáló bűnügyi alkalmazása felé. Mark D. Handler, aki poligráfos készülékek eladásával is foglalkozik, elmondta, hogy például német megrendelőkkel még nemigen találkozott a pályafutása során. Grubin szerint Kelet-Európában és a posztszovjet országokban inkább használnak poligráfot, nincs vele gondjuk, míg Nyugat-Európában sokkal érzékenyebbek erre. Az angol szakember szerint a második világháborúban tapasztaltak miatt lehet ez az óvatos hozzáállás. A vizsgálat használatát ellenzők az emberi jogok megsértését szokták emlegetni, de Grubin szerint ez azért van, mert ezek az emberek nem értik pontosan a metódus működését, és a vizsgálatok eredményeinek valódi jelentését, valamint úgy általánosságban rengeteg a tévhit és a félreértés a témában.
Az említett tévhitekre mi sem erősít rá jobban, mint a szórakoztató műsorokban játékszerként használt hazugságvizsgáló. Grubin szerint aggodalomra ad okot, hogy hírességek és politikusok ilyen intenzitással használják ezt a módszert. A központi szerveknél, hatóságoknál folyamatos a minőség-ellenőrzés, a fejlesztés és a karbantartás, a privát szektorban azonban nincs szabályozás, bárki kedvére megvásárolhatja a hazugságvizsgálat „élményét”, vagy rendelhet egy műszert otthonra egy webáruházból.
Angliában tévéműsorok állandó szereplője a poligráf: volt olyan eset, hogy egy férfi, akit hazugságvizsgálat alá vetettek élő műsorban, nem sokkal azután öngyilkos lett – de a tragédia okozója valójában nem a vizsgálat, hanem az illető mentális állapota volt – mondja Grubin, aki szerint a privát szektor olyan ezen a területen, akár a vadnyugat. Amerikában is többféle műsorban használnak hazugságvizsgálót, például igen népszerűek a hűségtesztek – itt arra kíváncsiak a hazugságvizsgálat résztvevői, hogy a párjuk megcsalja-e őket. A szakember szerint ezek komolytalan és hiteltelen tesztek, amelyeket nem szakemberek végeznek el, ellenben az eladások száma folyamatosan növekszik, egyfajta divatja van most a poligráfos tesztelésnek a magánszektorban.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
