Helsinki Bizottság: Sérti az Alaptörvényt és a nemzetközi szerződéseket, amit a kormány az 1 százalékokkal tervez

A Magyar Helsinki Bizottság sorra vette, milyen jogokat sért a kormány terve, hogy elvennék a feketelistázott szervezetektől az adó 1 százalékát.

  • HVG HVG
Helsinki Bizottság: Sérti az Alaptörvényt és a nemzetközi szerződéseket, amit a kormány az 1 százalékokkal tervez

Sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1 százalékos felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz – írja a Magyar Helsinki Bizottság.

Ócska diktatúra vagy szuverén jogállam – civilek is akcióztak az ellehetetlenítési törvény bizottsági vitáján

„Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinót feszítettek ki a parlament Igazságügyi Bizottságának helyet adó teremben. A kormány a kemény kritikákra szinte nem is reagált, szerintük minden rendben a javaslattal. Magyarország pedig „szuverén demokratikus jogállam, ezt bizonyítja az elmúlt 15 éves működés”.

A civil szervezet szerint az 1 százalékról való rendelkezés határideje május 20. volt, a jogszabályt pedig várhatóan június második hetében fogják elfogadni, így a felajánlások rendszerébe való utólagos törvényi beavatkozás egyértelműen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

Emellett a Helsinki úgy véli, a megoldás sérti az érintett szervezetek

  • tulajdonhoz való jogát, hiszen a felajánlás megtörténte után a kérdéses összeg már jog szerint az övék, csak a kiutalása történik meg később;
  • egyesülési jogát, hiszen abba beletartozik, hogy az állam nem változtatja meg önkényesen az egyesületi finanszírozás megteremtésének feltételeit; és
  • véleménynyilvánítási jogát, hiszen a listára az érintett szervezetek alapvetően a véleményük (így pl. a demokratikus vitában való részvételük) alapján kerülnek.
  • A médiumokat működtető szervezetek esetében a javaslat sérti a sajtószabadságot is.

A másik oldalnál, vagyis a felajánlóknál is több jogsértésre mutatnak rá. A tervezett szabályozás szerintük sérti a felajánlók

  • tulajdonhoz való jogát, aminek része a tulajdonnal való rendelkezés joga is, és bár az adó 1% olyan tulajdon, amellyel korlátozottan rendelkezhetünk (vagy az államnak adjuk, vagy egy általunk választott szervezetnek), a rendelkezés lehetősége tulajdoni jelleget ad neki; és
  • véleménynyilvánítási szabadságát is, hiszen az 1 százalék felajánlása nyilvánvalóan a kedvezményezett szervezet álláspontjával való azonosulást fejez ki.

A civilek szerint, ha elfogadják a jogszabályt, akkor az érintettek panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti ezt a rendelkezést, úgy a NAV köteles lesz kiutalni a felajánlott összeget az eredeti kedvezményezetteknek. Elutasítás esetén pedig az emberi jogok strasbourgi bíróságához lehet fordulni.

Hétfő délután derült ki, hogy a kormánypárt szigorítani akar a civil szervezeteket és a független sajtót már korábbi formájában is ellehetetlenítő jogszabályról. A bizottság tagjainak hétfő délután küldték ki az erről szóló módosítási javaslatokat, amelyek egyebek mellett kimondanák, hogy már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vett civil szervezetektől.

A már felajánlott 1 százalékot sem kapnák meg a szervezetek, akiket majd ezután vesznek a tiltólistára – így szigorítanák az „átláthatósági” törvényt

Névtelen kormánypárti javaslatra 41 ponton máris átírnák a heves vitát kiváltó „átláthatósági” törvényt. A legfontosabb változás, hogy már az idén odaítélt 1 százalékos felajánlásokat is bukják azok a szervezetek, akik még fel sem kerültek a kormány ellenséglistájára.

2025 30. lapszám