A Magyar Közlöny csütörtök esti számában megjelent a miniszterelnök határozata, amellyel kinevezte az új Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vezetőjét és 19 tagját. A kinevezés a hallgatók és a doktoranduszok képviselőjét leszámítva 9 évre szól.

Az elnök Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának stratégiai igazgatója lett. A tagok közt egyaránt szerepelnek állami, alapítványi és egyházi egyetemek oktatói, továbbá Buday László, az egykori akadémiai intézeteket összefogó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat főigazgatója és Sándor Lénárd Gergely, a kormányhoz közel álló Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője.

A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, ám mint a MAB honlapja mutatja, a testület májusban még többször ülésezett. Például lezárta a Milton Friedman Egyetem intézményakkreditációs eljárását. Ezt a határozatot az eddigi elnök, Csépe Valéria akadémikus írta alá, aki az új bizottságba tagként se került be. Kétségtelen, hogy a miniszterelnök határozata nem intézkedik határnap megjelölésével az eddigi tagok felmentéséről, de érdekes jogi kérdés lehet, hogy érvényesek-e az eddigi Akkreditációs Bizottság május 1. óta hozott határozatai.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság mond véleményt egyebek közt egyetemekről és új szakokról, professzori kinevezésekről. Véleménye szakmailag meghatározó, de nem kötelező érvényű, az Eduline például 2023-ban és 2024-ben összesen tíz olyan szakot talált, amelyeket a MAB nem hagyott jóvá, mégis meghirdették őket.

Felmerült ez az amúgyis különleges jogállású Nemzeti Közszolgálati Egyetem új pedagógusképzésével kapcsolatban is. Tavaly előfordult, hogy új kinevezések hiányában hónapokig nem működött a testület, ami nehezítette új szakok indítását.