Miután 2024-ben a magyar gazdaság olyan rettenetesen teljesített, hogy a citromdíjunkat is kiérdemelte, Orbán Viktor már januárban azt ígérte, most majd minden jobb lesz, hiszen repülőrajtot vesz a gazdaság. Az ehhez kapcsolódó első „jó hír” az volt, hogy az állam kifizeti az állampapír-tulajdonosoknak járó hozamot, ami bár jól hangzott, a ki nem fizetés államcsődnek minősült volna, szóval annyira azért mégsem nagy dolog. Sokat várt azonban tőle Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki rögtön azt kérte a magyaroktól, költsék is el azt a „rettentő sok” pénzt, ami a számlájukra érkezik. Itt azonban nem értek véget a kormánytól érkező jó hírek, a miniszterelnök januári terve az volt, hogy „2025 fantasztikus év legyen a magyar kisvállalkozók számára is”, ezért megemelték az áfa alanyi adómentesség határát.
A számítások nem jöttek be, a magyar gazdaság csak nem akart felpörögni, úgyhogy szeptemberben Orbán inkább a fociban kereste a repülőrajtot: a szeptemberi, első vb-selejtezőről osztott meg ezzel a címmel videót. Utólag visszanézve egész szép párhuzam lett ebből, a dublini meccsen 2–0-s vezetést sikerült döntetlenre rontania a magyar válogatottnak, majd végül novemberben az utolsó, szintén írek elleni meccsen végleg szertefoszlottak a világbajnoki részvételről szóló álmok.
„A repülőrajt megtörtént, csak nem januárban, hanem júliusban. Ha valamit elkalibráltam, az nem maga a helyzet, nem az intézkedések, hanem az időpont” – értékelt a miniszterelnök októberben. Szerinte ugyanis a családi adókedvezmény megemelése és az új hitelekkel, így a háromszázalékos otthonteremtési kölcsönnel most már aztán tényleg beindította az áhított folyamatokat. Ehhez képest a lakásárak kilőttek, a költségvetési hiánycélt pedig Nagy Márton fél nappal azután emelte meg, hogy elmondta, stabil a költségvetés. Év végi, bizottsági meghallgatásán aztán kifejtette azt is, mi a gond: a háború, a német gazdaság gyengélkedése és a jegybank szigorú monetáris politikája. De szokás szerint azt ígéri, jövőre majd jobb lesz, a beruházások 2026 közepétől erősíthetik a növekedést.
Mivel jöttünk?
Ha a rajt nem is volt olyan repülő, a kormánytagok és a NER-elit (egyik) kedvenc közlekedési módja idén is a magángépezés volt. Bár ezek közül nehéz lenne kedvencet választani, az egyik legemlékezetesebb utazás Mészáros Lőrinchez kapcsolódik. Az ország leggazdagabb embere a Bajnokok Ligájának döntőjére utazott Münchenbe, nem is akárhogy: a 444 szúrta ki, hogy Mészáros előbb az OE-XWY jelű Augusta Westland gyártmányú – mintegy kétmilliárd forint értékű, és a Várkonyi–Mészáros házaspárt korábban már többször szállító – luxushelikopterrel Budaörsről a ferihegyi repülőtérre ment, ahol már várta egy magángép.
A milliárdost meg is találták egy müncheni szállodában, így meg tudták kérdezni tőle, mivel utazott a meccsre. „Gondolom, nem gyalog” – szólt a válasz, ami utána akkora szállóigévé vált a magyar nyilvánosságban, hogy méltán érdemelte ki a mi jelölésünket is. Igen, itt megvalljuk, csaltunk egy kicsit, mert ez nem egy szó, hanem kifejezés, de annyira meghatározta az évünket, hogy úgy gondoljuk, ennyi talán belefér.
Mészáros maga is rájött, hogy milyen jót mondott, nem sokkal később ugyanis vagyonkezelő vállalata, a Talentis Group Zrt. védjegybejelentési kérelmet adott be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) a kifejezésre. Így ugyanis el tudta érni, hogy az érdekeltségébe tartozó, a használtautó.hu babérjaira törő kocsi.hu autós hirdető weboldal szlogenként tudja használni.
Pénz, pénz, pénz, pénz, pénzecske…
Az évek óta tartó korrupció, pénzszórás és luxizás 2025-ben a popkultúrában is megjelent, pontosabban berobbant, amikor Majka kiadta Csurran, cseppen című számát. A mostanra 29 millió YouTube-megtekintésnél járó dalban szereplő Bindzsisztánról hiába állítja a mai napig a szerző, hogy egy fiktív ország, közvélemény-kutatások is igazolják, hogy a magyarok nagy része párhuzamot fedezett fel benne Magyarországgal.
Majka azt mondta, hogy nem kíván politikai oldalakhoz sorolni, elsősorban a szórakoztatásra született a dal, amely egyébként még a süteménypiacra is hatással volt, hiszen egy hódmezővásárhelyi cukrászda megalkotta a Bindzsisztán-szeletet. Ezen a zenész előbb kiakadt, majd bocsánatot kért, idővel pedig eljutott oda, hogy védjegybejelentést tett, kiemelve, hogy politikai célra nem lehet használni a kifejezést, de „mindenki más pedig nyugodtan bindzsizhet Bindzsisztánnal”.
Már épp azt hihettük, hogy lecsengett a Csurran, cseppen körüli őrület, amikor is jött a fesztiválszezon, Majka pedig a színpadon eljátszotta, hogy fejbe lövik Bindzsisztán korrupt miniszterelnökét. Ez már végképp sok volt a kormánynak és médiájának, teljes erőbedobással szálltak rá a rapperre, Bayer Zsolt például „kígyóvállú kis szarjancsinak” nevezte őt is és közönségét is. Majkát nem kellett félteni, válaszában azt írta, inkább hallgatott volna észérveket azzal kapcsolatban, miért ér a pénze minden év végén sokkal kevesebbet, vagy azt, hogy miért van, hogy ennyire barátkozunk az orosz medvével, vagy hogy a vasút egy óra alatt miért késik ötöt, vagy hogy miért nincs előzetesben senki azért, mert eltűnt 500 milliárd forint a Magyar Nemzeti Bankból.
Ennél valószínűleg jobban zavarta a rappert az, hogy a kormányközeli 4iG tulajdonában álló One Magyarország lezárta vele a márkanagyköveti együttműködését. „Free Bindzsisztán” – reagált a lépésre Majka, aki azt állítja, a szám sikere óta sokkal többen vannak a koncertjein, ráadásul nyugaton szerinte nem kérdés, hogy „egy olyan típusú csávó, mint én, folyamatosan a regnáló kormány ellen ír dalokat”.
Átteleltek
Nem meglepő, hogy a mostanra folyamatossá vált kampányolásban kiemelt figyelem jut a nemzeti ünnepekre, amelyek az összetartás helyett sokkal inkább a megosztásról szólnak ma. Ilyenkor az egymással versengő pártok és vezetőik a szokásosnál is többet tesznek azért, hogy tematizálják a közbeszédet, ami idén Orbán Viktornak kicsit talán túl jól is sikerült.
„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl. Túl sok helyről kaptak pénzt. Túl sokszor váltottak már köpönyeget” – mondta politikai ellenfeleiről ünnepi beszédében Orbán Viktor.
A miniszterelnök félreérthetetlen módon újságírókra, politikusokra, bírókra és civilekre aggatta rá a „poloska” jelzőt, igaz, utólag próbálta kimagyarázni, hogy egyedül Magyar Péterre gondolt, ő ugyanis lehallgatta a feleségét. A poloskatagadás azonban nem járt sikerrel, azóta Magyar Péter beszédeinek visszatérő eleme lett, hogy elmondja, nem lehet alkalmas az ország vezetésére az, aki honfitársait „eltaposandó rovarhoz hasonlítja”. Később Orbán is visszanyúlt a kifejezéshez, amikor partvissal üldözte el a plafonon pihenő poloskákat a Harcosok Klubjának edzőtáborában.
És ha lehet ennél is tovább fokozni a poloskagroteszket, az az, ha felfedezzük a keretes szerkezetet a történetben. A rovar ősszel is feltűnt a nemzeti ünnepen, igaz, ezúttal nem a beszédben, hanem személyesen Orbán Viktor zakóján. Mert mégis, milyen megemlékezés lenne az, ahol nincs poloska?
Nagy a NER állatkertje
Van azonban egy másik állat is, amellyel gyakran egy mondatban emlegettük idén a miniszterelnököt: Orbán Viktor az év médiahackjével próbálta cáfolni a pletykákat, miszerint a hatvanpusztai birtok közelében zebrák élnek. Az egzotikus állatokról még tavaly közölt videót a Gulyáságyú Média, azt állítva, hogy Mészáros Lőrinc birtokán akadtak rájuk, majd tavasszal Magyar Péter már azt állította, a miniszterelnök szafariparkjában élnek zebrák.
Orbán előbb egy gyalogosátkelőnél pózoló képet osztott meg azzal, hogy „ez egy zebra”, majd levelet írt az állatkertnek, amelyben a zebrák felől érdeklődött. Ettől belelkesült az ország legnagyobb önjelölt zebrarajongója, Győzike is, aki végül maga ment el az állatkertbe, hogy örökbe fogadjon a miniszterelnöknek egy egyedet.
Időközben az alcsútdobozi és bicskei területre újabb zebra érkezett, sőt, a Hadházy Ákos által szervezett Hatvanpuszta-túrákon több más állatfajt is ki lehetett szúrni: antilopokat, bölényeket és jávorszarvast is fotóztak már ott.
Mindeközben a kormánypárt állítja, az egész zebraügy álhír, nincsenek is zebrák, ezért létre is hoztak egy külön Digitális Polgári Kört „az álhírek eloszlatására”. A Zebra DPK még „díjat” is osztott: a budapesti gyűlésükön ugyanis a független média újságíróit listázták, illetve szavaztatták meg a résztvevőkkel.
A szavazás lezárult.
A HVG Az év szava díjának korábbi győztesei:
- 2020: nyunyóka
- 2021: Bödőcs Tibor Andija
- 2022: rezsicsökkentés-csökkentés
- 2023: akkugyár
- 2024: latteavokádó
Nyitóképünk a ChatGPT segítségével készült.
