Magyarországon a felsőoktatásra jellemző túlképzés miatt a frissen diplomázók összetétele egyre inkább eltér a munkaerőpiacon megjelenő keresletétől; a pályakezdő jogászok és közgazdászok körében is emelkedik a munkanélküliségi mutató, s már látszik az elkövetkező időszak kedvezőtlen tendenciája - derült ki a munkaügyi tárca tájékoztatójából.
Hosszú ideig a műszaki egyetemeken végzők tudtak a legnehezebben elhelyezkedni, mára azonban fordult a kocka: gépészmérnökökből hiány van, közgazdászokból és jogászokból pedig többlet, miközben az oktatás csak lassan tudja követni a munkaerőpiac fordulatait - mondta Tóth László, a TranSearch International fejvadász cég igazgatója a hvg.hu-nak.
Tavaly a pályakezdő diplomások körében 5,7 százalékos munkanélküliségi rátát mértek a munkaügyi központok; ez lényegesen alacsonyabb, mint az európai uniós 10,4 százalék, azonban már látható, hogy még a korábban divatos diplomákkal, közöttük az általános jogi és közgazdasági végzettséggel sem könnyű elhelyezkedni - közölte Csanádi Ágnes, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki szerint a társadalom, illetve a gazdaság nem termel ki annyi diplomás álláshelyet, mint amennyien a felsőoktatási intézményekben végeznek. Miközben ma Budapesten 70-80 ezer forintos fizetéseket kínálnak a bankok azoknak a közgazdászoknak, akiknek nincs valamilyen speciális képzettségük, a közigazgatásban szinte lasszóval kell fogni a több nyelvet beszélő jogászokat, akik akár havi 210 ezer forintos jövedelemmel kezdhetik el munkájukat.
A munkaügyi tárca már korábban indított egy egy éves ösztöndíjas programot, amelynek keretében pályakezdő diplomásokat foglalkoztattak a közigazgatási szerveknél. A minisztérium három társadalmi réteggel kíván az uniós csatlakozással párhuzamosan kiemelten foglalkozni: ezek közül a legnehezebb feladat a halmozottan hátrányos helyzetű családokban felnövekvő fiatalok munkaerőpiacra való bejutása - vélte Csanádi -, hiszen ezekben a családokban már legalább egy szülő munkanélküli, ezért a gyermekeknek nincs modelljük az elhelyezkedésre. A második célcsoportba a pályakezdő diplomások tartoznak, akiknek szűkülnek a lehetőségeik. Csanádi Ágnes szerint a túlképzések miatt ők hasonlóan nehéz helyzetbe kerülhetnek, mint az általános gimnáziumot végzett pályakezdő fiatalok, számukra a további nyelvek elsajátítása és a szakosodás jelenthet megoldást. A szakmunkásképző intézményekből kikerülő fiataloké a harmadik célcsoport: a képző intézményeknek a hiányszakmák felé kell fordulniuk, hiszen már hiány van a munkaerőpiacon például jó esztergályosból, lakatosból, cukrászból. (MTI)
