A felügyelő a tényállás alapján jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében kell rendelkezésre bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka megbízási, vállalkozási szerződésen alapul, gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése alapján vagy szívességből, azaz ellenérték nélkül történt. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatót a törvény erejénél fogva terheli annak bizonyítása, hogy ugyan munkavégzés történik, a szerződés munka elvégzésére irányul, mégsem tartozik a munkaügyi ellenőrzés hatálya alá, feltéve, hogy a tényleges foglalkoztatás körülményeinek vizsgálata alapján bebizonyosodik: a szerződés valós viszonyokat tükröz, nem pedig munkaviszonyt leplez. A foglalkoztató tehát az eljáró felügyelő bizonyítási eljárásánál a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának kizárását igazolhatja kétféle módon: egyrészről jognyilatkozatokkal, szerződéssel, másrészről a meghatározott körülmények közlésével (ellenérték nélküliség).