A Külügyminisztérium végre fogja hajtani a kormány szerdai ülésén elhatározott létszámleépítést, és jelenleg tanulmányozza annak lehetőségeit – mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. Ez a mondat jól jellemzi a tárcák jelenlegi halogató álláspontját azok után, hogy a kormány döntése értelmében jövőre a költségvetési intézmények összesen körülbelül 300 milliárd forinttal kevesebb pénzt költhetnek el, mint az idén. A megtakarítás a bruttó hazai össztermék (GDP) mintegy 1,5 százaléka. A miniszterelnök a takarékossági program részeként 10 százalékos létszámleépítést rendelt el a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó intézményekben, ami több mint nyolcezer főt érint majd. Az intézkedéseket máris kritikák érték, hiszen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) legalább 200 ezres leépítést tartana indokoltnak a közszférában. Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke pedig egy televíziós interjúban kijelentette, hogy a kormány a javuló foglalkoztatási adatokat úgy érte el, hogy a versenyszférából kihulló munkavállalók állami állásokat kaptak.
László Csaba pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a kormány elvi döntést hozott a minisztériumoknál és intézményeiknél végrehajtandó létszámcsökkentésről. A részletek kidolgozása most folyik, még az sem dőlt el, hogy valamennyi tárcára egységesen vonatkozik-e a 10 százalékos mérték. „Végig kell gondolni, hogy adott esetben különbséget lehet-e tenni a tárcák között a létszámcsökkentés mértékében, bár azt hiszem, hogy bármelyik minisztérium kibírja a 10 százalékot" – vélekedett.
Érdekképviseletek pró és kontra
Csakhogy a munkaadók szövetségeinek ez a tíz százalék kevés. "Az állami szféra alkalmazottainak száma napjainkra olyan mértékben felduzzadt, ami már az ország versenyképességére is negatívan hat" – ismételte meg Lőrincze Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) európai uniós csatlakozási munkabizottságának vezetője a szervezet elnöke, Demján Sándor által korábban már kifejtett nézeteket. Azzal érvelt, hogy a több mint 800 ezer főt alkalmazó közszféra hozzávetőlegesen ezermilliárd forintjába kerül az országnak. Ha e létszámot 200 ezer fővel csökkentenék, az legkevesebb 500 milliárd (Demján korábbi kijelentései szerint ezermilliárd) forint megtakarítást hozna a VOSZ szakértőinek számításai szerint. Lőrincze Péter hangoztatta, hogy az állami újraelosztást is egyértelműen mérsékelni kellene, a tavalyi 51 százalékos állami újraelosztási arányt 40 százalék alá kellene nyomni, mert ez radikálisan javítaná az ország versenyképességét.
„Az állam kiadásainak jelentős csökkentése nélkül nem lehet mérsékelni a vállalkozásokat terhelő adók nagyságát. Az adóterhek nagymértékben megnövelik a foglalkoztatás költségeit is az országban " – fejtette ki a VOSZ-vezető. A szervezet egyébként a javaslatait megküldte a koalíciós pártoknak, valamint a parlamenti ellenzéknek is, hisz az ország versenyképességének javítása össznemzeti érdek. „A politikai erőknek fel kell ismerniük azt, hogy a versenyképesség, az adószint csökkentése, a túlméretezett állam mérséklése az egész országot támogató program" – emelte ki. A VOSZ tisztában van vele, hogy ezt csak több év alatt lehet megvalósítani, a kormány szerdai döntését az első szerény lépésnek tekinti - hangoztatta Lőrincze Péter.
A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek érthetően nem fogadták lelkesedéssel a kormány leépítési terveit sem, a VOSZ 200 ezres karcsúsítási elképzeléseit pedig már egyenesen visszautasították. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke demagógiának tartja a Demján Sándor VOSZ-elnök által megfogalmazottakat. Fehér József felhívta a figyelmet, hogy a magyar közszolgálat létszámát szakmai szempontból eddig senki sem értékelte soknak vagy kevésnek. E kérdés a főtitkár szerint azért kerülhetett elő ilyen élesen, mert tavaly – elsősorban az 50 százalékos béremelés következtében – növekedésnek indult a közszolgálatban dolgozók száma. Az MKKSZ vezetői úgy látják, hogy a közszolgálati szférát át kell világítani, s ha lehet, hatékonyabbá tenni a működést, hiszen az EU-csatlakozás miatt várhatóan megnövekvő létszámigény pótlólagos terheket jelentet a költségvetés számára.
Minisztériumi olvasat
Az elvi kormánydöntést követően a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál és háttérintézményeinél is végrehajtják azt a létszámleépítést, amely a bürokrácia csökkentését és a hatékonyság növelését szolgálja - áll a GKM sajtóosztályának közleményében. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a konkrét létszámleépítésről csak komolyabb vizsgálatokat követően lehet döntést hozni.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arról számolt be, hogy az FVM-nek Magyarország uniós csatlakozásával bővülnek a feladatai. Ebből adódóan a minisztériumnak eltér a létszám- és finanszírozási igénye is a többi tárcáétól. „Ezt a kormány és a miniszterelnök is akceptálja" – mondta Németh Imre. Szerinte a minisztériumnál végrehajtott létszámváltozásban érintettek jelentős része átkerül más intézményekbe, mert azokat, akik szakmájukhoz értenek, tovább kívánják foglalkoztatni.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szintén végrehajtja a kormány által előírt 10 százalékos létszámcsökkentést – jelentette ki Persányi Miklós, a szaktárca vezetője. A miniszter elmondta, hogy a KvVM-nél egyébként is átszervezés folyik, és a most előírt létszámcsökkentést azzal összekapcsolva végzik majd el. Utalt rá, hogy a minisztérium és a háttérintézmények létszámát együtt kell értelmezni, mert a most zajló átszervezés egyébként is előirányzott egy 100 fős csökkentést. Ez azonban független az előírt 10 százalékos létszámmérsékléstől. Cél, hogy a területi szervezeteknél a csökkentés ne menjen a végrehajtandó feladatok rovására. Inkább a központi szervezeteknél és a háttérintézményeknél legyen nagyobb a létszámleépítés – vélekedett a miniszter. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban jelenleg mintegy 570 ember dolgozik, a tárcánál foglalkoztatott összlétszám eléri a nyolcezer főt.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban közölték, hogy a tárca végrehajtja a kormány döntését - amint az megszületik. A minisztériumban az állományi létszám 285 fő, a hozzá tartozó intézményeknél azonban 5633-an dolgoznak. A FMM-ben úgy vélekednek, a tárcákra történő lebontás árnyaltabb lesz a kormány elvi döntését követően.
Kökény Mihály egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy a takarékossági intézkedés nem érinti a gyógyító intézményeket, csak a tárca közigazgatási háttérintézményeit, a minisztériumot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt. A jövő évi tárcaköltségvetés részleteiről azonban még nem nyilatkozott, mert – mint mondta –, ezekről még nem született döntés.
A honvédelem elébe ment…
A Honvédelmi Minisztérium elébe ment a kormánydöntésnek, mégpedig a védelmi felülvizsgálat eredményeként a tárcánál már elindult intézkedésekkel – mondta Bocskai István, a tárca kommunikációs főigazgató-helyettese. Így a nyáron lezárult védelmi felülvizsgálat során tett intézkedések között szerepelnek a honvédelmi tárcát és a háttérintézményeket érintő átszervezések, létszámcsökkentések, és példaként említette, hogy 30 százalékkal csökkenni fog a szolgálati autók száma is.
Szigetvári Viktor, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sajtófőnöke a közszférát jövőre érintő takarékossági intézkedések végrehajtásáról kijelentette: „Az a célunk, hogy ügyfélközpontúbb közigazgatást hozzunk létre". Ennek érdekében megszüntetik a „felesleges bürokratikus akadályokat", és könnyebbé teszik az ügyvitelt.
Az Oktatási Minisztériumnál a leépítések a bürokrácia csökkentésére irányulnak – jelentette ki Szántó Gabriella sajtófőnök. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában még vizsgálják a forrásmegtakarás lehetőségeit – közölte a tárca sajtóirodája.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke viszont abban bízik, hogy a bíróságokat nem érinti a takarékossági intézkedés. Rámutatott arra, hogy a bíróságok költségvetése a központi költségvetés egészéhez viszonyítva szerény összeg. Számítások szerint jövőre 70 milliárd forint szükséges ahhoz, hogy a bírósági szervezet működésének minimális feltételeit megteremtsék.