Bauer Béla – egy pécsett megrendezett szakmai konferencián beszélt – úgy véli, hogy az európai uniós csatlakozással olyan versenyhelyzet alakul ki, amely alapvető változásokat hozhat a munkaerőpiacon. „Jövő év májusától számolni kell azzal, hogy külföldről, elsősorban Szlovákiából nagy számú, képzett munkavállaló érkezik Magyarországra, akikkel a határmenti területeken dolgozó hazai szakemberek nemigen tudják felvenni a versenyt” – mondta.
A szociológus ennek okait a hazai szakképzésben is keresi. A rendszerváltozás előtt a társadalom legnagyobb rétegét jelentő, jól képzett szakmunkások egyre kevesebben vannak, a megfelelő utánpótlásukat pedig mindeddig nem sikerült megoldani.
Bauer Béla szerint gondok mutatkozhatnak a közép és felsőfokú végzettségű fiatalok elhelyezkedésében is: jelenleg az érettségizettek mintegy 30 százaléka, a diplomásoknak pedig mintegy 15 százaléka kénytelen nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozni. Utóbbi főleg a kapcsolati tőke hiányára vezethető vissza.
Az igazgató végül felhívta a figyelmet, hogy a jól kereső, befutott munkavállalóknak is nagy gondot kell fordítaniuk saját továbbképzésükre, illetve – legalább 3-5 évenként – az ismereteik felfrissítésére.
Hidvégi Péter, a Magyar Pályaválasztási Egyesület elnöke arról szólt, hogy a dél-dunántúli régióban riasztóan emelkedik a nyolc általánost végzett, vagy még alapfokú végzettségnek is híján lévő fiatalok száma. A Baranyában regisztrált mintegy 19 ezer állástalan fele tartozik ebbe a körbe, nekik a munkaügyi központ erőfeszítései ellenére is kevés az esélyük az elhelyezkedésre. „Az alkalmi munkavállalás és a közhasznú foglalkoztatás ideiglenes megoldás, számottevő javulást csak a tanulással piacképes képzéssel lehetne elérni" – jelentette ki.
Hidvégi sajnálatosnak nevezte, hogy két éve folyamatosan nő a diplomás munkanélküliek száma is. Köztük megjelentek például azok a jogász és pedagógus végzettségű fiatalok, akik néhány évvel ezelőtt még könnyen el tudtak volna helyezkedni. (MTI)