Tetszett a cikk?

A Mercer tanácsadó cég teljeskörű magyarországi fizetési- és juttatási felmérése szerint a vizsgált cégek az idén végrehajtott 7,0 - 8,7 százalékos fizetés emelésekkel szemben 2004-re csak 6,8 - 7,2 százalékkal kívának magasab béreket adni.

A felmérésben résztvevő cégek többségénél januárban és áprilisban vizsgálják felül a béreket. A vizsgálat egyébként a menedzseri, professzionális, fizikai, valamint adminisztratív munkakörökre terjedt ki. Nem vizsgálták azonban a felsővezetői, valamint külföldi illetőségű munkavállalók által betöltött úgynevezett expat munkaköröket.
Fizetések
A korábbi évekre jellemző volt, hogy a felsővezetői fizetések mind abszolút, mind relatív mértékben jóval nagyobb arányban nőttek, mint az adminisztratív és fizikai munkakörökben dolgozóké. Ez a különbség napjainkra egy százalékpontra csökkent, vagy teljesen megszűnt. Tavaly a versenyszféra mértékadó cégeinél az emelés mértéke – a különböző munkavállalói csoportokban – nem érte el a 10 százalékot. (A nálunk fejlettebb nyugati országok legtöbbjénél az alacsony infláció miatt az átlagos emelés mértéke 2,5-4 százalék.) Ugyanakkor a vezetői és felsővezetői munkakörökben az emelés mértéke szinte minden esetben meghaladja az átlagot.
Változóbér (bónusz, értékesítői jutalék)
A résztvevő szervezetek körében a tervezett bonusz az éves bruttó alapfizetés 10-30 százaléka között mozog, nagysága leginkább a hierarchiában elfoglalt hely függvényében alakul.

Hosszútávú ösztönzés
A felmérés szerint ma a Magyarországon működő hazai és multinacionális vállalatok közel fele (41 százaléka) alkalmaz hosszú távú (minimum három éves) ösztönzési-juttatási programot. A felmérés szerint hosszú távú ösztönző programokat elsősorban felső és középvezetők számára dolgoznak ki a vállalatok. Kisebb arányban (32 százalék) az egyéb, nem vezető beosztású munkatársak is jogosultak lehetnek az ilyen típusú ösztönzőkre. A felső- és középvezetői ösztönző csomagok jelentős részét képezik a részvényopciók, emellett kisebb arányban részvényjuttatás (vásárlás) is szerepel a csomagban. A készpénz alapú programok csak vezetői szinteken jellemzőek kisebb mértékben (5%)
Juttatások
A gazdaság elmúlt két évben tapasztalható lanyhulása, valamint az infláció mértékének fokozatos csökkenése miatt érezhető a vállalatok körében az egyre csekélyebb mértékű béremelés. A kulcsembereket azonban mindenképp motiválni kell, a lehető legkisebb, leginkább takarékos pénzügyi ráfordítások mellett. Ilyen helyzetben célszerű a munkáltatónak költség-hatékony és a munkavállaló számára biztonságot adó béren kívüli juttatások bevezetését megfontolni.
A béren kívüli juttatásokat a vállalat adhatja alanyi jogon, vagy választható (rugalmas) formában. Ez utóbbi forma elterjedt formája az úgynevezett „cafeteria” vagy "VBKJ" (választható béren kívüli juttatási rendszer), amely a munkavállaló biztonság iránti szükségletére apellál, illetve alkalmazkodik életkori sajátosságából adódó igényeihez (s a felmérésben részt vett vállalatok 7 százaléka alkalmazza).
A legfontosabb juttatási elemek jellemzői a következő:
Nyugdíj
A vállalatok dolgozóik önkéntes nyugdíjpénztári számlájára való befizetésekkel, munkáltatói támogatás formájában, adhatnak leginkább a nyugdíjat növelő béren kívüli juttatást. Ezen kívül néhány cég biztosításon keresztül alakít ki nyugdíj-előtakarékossági programokat alkalmazottainak. A felmérésben szereplő cégek nagy többsége azonban önkéntes nyugdíjpénztárakon keresztül adja az ilyen jellegű juttatásait. Az önkéntes pénztárak esetében a munkáltatói támogatás lehet fix összeg (minden dolgozóra azonos forintösszeg), vagy a bruttó bér meghatározott százaléka. E programoknál a munkaadó munkavállalói tagdíjfizetést is elvárhat.
Életbiztosítás
A vállalatok e programjaikat jellemzően csoportos életbiztosítás keretében szervezik meg, egy vagy több biztosítótársaságon keresztül. A felmérésben részt vett vállalatok 31 százaléka ad életbiztosítási juttatást.
Vállalati egészségügyi program
Az állami egészségügyi szolgáltatásokon felül a vállalat további egészségügyi programokat nyújthat munkatársainak:
• Szűrővizsgálati vagy egyéb orvosi ellátás egy szerződött egészségügyi szolgáltatón keresztül.
• Betegségbiztosítás a dolgozókra a betegségből eredő költségek és kockázatok kezelésére.
• Önkéntes egészségpénztári támogatás.
E programok közül legalább egyet a megkérdezett vállalatok körülbelül harmada alkalmaz. Különösen az önkéntes egészségpénztári támogatás – kedvező adózása miatt – egyre elterjedtebb a cégek körében (az önkéntes egészség-, nyugdíj- és önsegélyező pénztárba befizetett havi hozzájárulás a minimálbér erejéig adómentes a munkáltató és a munkavállaló részére is). Az önkéntes egészségpénztáron keresztül a munkavállalók a gyógyszereken és az orvosi ellátásokon kívül akár gyógyüdüléseket és rekreációs vagy sporttevékenységet is finanszírozhatnak.
Vállalati gépkocsi
A felmérésben részt vett cégek nagy többségénél (89%) működik kidolgozott gépjármű-juttatási politika. Ennek keretében a vállalatok bizonyos pozíciókhoz, vagy meghatározott munkakörökhöz adnak vállalati személygépkocsit.
Egyéb juttatások
Az előzőekben felsorolt juttatásokon kívül a vállalatok számos juttatási lehetőséget nyújthatnak munkavállalóik részére. Ezek közül a legjellemzőbbek:
• Mobiltelefon használat
• Otthoni internet-használat támogatása
• Szakmai és sportklub tagsági díjak befizetése
• Közlekedési hozzájárulás (bérletek, jegyek)
• Színház- és egyéb kulturális jellegű támogatás
• Sport és szabadidős lehetőségek Forrás: Mercer
Ez lehet a Samsung következő fülhallgatója, vezetékek nélkül

Ez lehet a Samsung következő fülhallgatója, vezetékek nélkül

Vasárnap óraátállítás: a bécsi gyors már a téli időszámítás szerint indul Lőkösházáról

Vasárnap óraátállítás: a bécsi gyors már a téli időszámítás szerint indul Lőkösházáról

46 ellenzéki város, falu és kerület állt ki közös nyilatkozatban az önkormányzatiság mellett

46 ellenzéki város, falu és kerület állt ki közös nyilatkozatban az önkormányzatiság mellett