Tíz pont lapátra kerülteknek
Mostanában a munkaerőpiacon gyors változások zajlanak. S bár a kormány ígéretei szerint egy év alatt százezer új munkahely jön létre, egyes kimutatások pedig a foglalkoztatás színvonalának emelkedését jelzik, az elhelyezkedés – különösen a diplomások számára – mégis meglehetősen nehéz. Itt egy csokorra való túlélési tanács.
Ebben a helyzetben mit tehet az okos ember, aki a nehéz piaci körülmények között sem mondott le karrier ambíciókiról, megpróbál minél jobban alkalmazkodni a drasztikus változásokhoz, s igyekszik az új körülmények között megvívandó csatákhoz felfegyverezni magát? A változások középpontjában a tehetséges emberek állnak, akik ha kellő odaadással, netán szenvedéllyel végzik a munkájukat folyamatosan jó időket fognak megélni függetlenül attól, hogy elbocsátják-e őket vagy sem. Az alábbi tíz túlélési tanács azonban még azoknak is jól jöhet, akik nem osztják ezt a filozófiát.
1. Vajon mi a jobb: kézhez kapni a felmondást, vagy biztonsági okokból meghúzódni egy rossz állásban
Mindenki arra vágyik, hogy olyan állást találjon, amelyben nem munkát végez, hanem napról napra új és izgalmas kihívásoknak felelhet meg. Ezek az álmok a nehezedő gazdasági körülmények között sokat veszítenek a realitásukból. Mégis az ember ösztönösen kapaszkodik abba az íróasztalba, amely mellett korábban valóra válthatónak látta ezeket, holott már a hely megbukna a személyes vágyainak tesztjén. Az igazi kérdések ezért: Hogyan akarod tölteni a napodat? Az ambícióid leszállításával valódi megoldást találsz a vállalati leépítések túlélésére?
Az igaz, hogy jó munkát nehéz manapság találni, különösen cégautós, mobiltelefonos, részvényopciós, prémiumos pozíciókból van kevés, de ennek ellenére sem biztos, hogy érdemes ötször (néha többször) egy héten napi tíz órát a lélekölő környezetben eltöltened. Ha eközben beüt a leépítés, kár keseregned, hiszen végre új utak nyíltak meg, s nem kell többé a biztonság ábrándja és a kellemetlen munkakörnyezet malomkövei között őrlődnöd. Ilyenkor aztán csak nyugi! Bár az ösztöneid azt diktálnák, hogy az első szembejövő (bár lehet, hogy csak rövid ideig megfelelő) pozíciót el kell foglalnod. A hibás és elhamarkodott döntések sohasem fizetnek jól. Akinek ugyanis sok, mindössze pár hónapig tartó állásokról szóló bejegyzéssel van tele az önéletrajza, elveszítheti a hitelét. Márpedig az elhelyezkedéshez leginkább erre van szükség. Így amikor dönteni kell egy ajánlatról, legkésőbb az aláírás előtt a következő kérdést feltétlenül érdemes feltenned magadnak: Ez az a hely, ahol el tudnék tölteni hosszabb időt is?
2. A munkád elvesztése a karriered szempontjából a legjobb eseménnyé is válhat
Senki sem állítja, hogy a munka elvesztésében valami nagyszerű dolgot kellene látni. A munkanélküli élete tényleg nem egy habostorta, de az elbocsátás mindig jó alkalmat teremt a „dolgok” újragondolására, a pihenésre és erőgyűjtésre. Elhelyezkedni (ha csak nem kényszerítenek másra a körülmények) akkor érdemes, amikor ez már neked is megfelel. Mint saját sorsod kovácsát, érdemes magadat megkérdezni: mi a feltétele annak, hogy valóban az légy, akinek tartod magad. A végcélt érdemes vizsgálnod, s akkor rájössz: nem biztos, hogy odáig egy lépéssel el lehet jutni. Az utat kell megtalálnod. Talán más iparágban érdemes elhelyezkedned, mint ahol eddig voltál, vagy amelyek leggyakrabban szerepelnek a hirdetésekben. Talán tanulnod kellene. Talán saját vállalkozásba kezdhetnél.
3. Ne lepődj meg, ha hosszabb ideig maradsz munka nélkül, mint ahogy kezdetben gondoltad
A munkakeresés hossza a körülményektől függ. Egyes felmérések szerint az átalagos elhelyezkedési idő két és fél hónap. A nehezedő gazdasági körülmények között ez az időtartam 3-4 hónapra is felcsúszhat függően a pozíciótól és az iparágtól. Aki pedig elmúlt negyven éves még nyugodtan hozzáadhat pár hónapot. Magyarán fél évig állás nélkül lenni egyáltalán nem meglepő. Ez az idő elég hosszú valamilyen új ismeret vagy képzettség megszerzéséhez, vagy akár egy külföldi tapasztalatszerző utazás lebonyolításához is. Nem érdemes e lehetőségeket kihagyni.
4. Mindezek ellenére néha mégis jól jön néhány gyors lépés
A munkakereséshez vannak jobb és rosszabb szezonok az évben. Amikor az üzleti eredmények látszanak, illetve amikor már készen vannak a költségvetések legtöbbször a személyzeti lépések is eldőlnek. Ezért jobb a kirúgás elől lelépni, amikor még kevesebb az állásra pályázó a piacon, s még a holt idény előtt jelentkezni a fejvadászoknál vagy az állt kínáló munkahelyeken. Munkát nyáron a legnehezebb találni, de a karácsonyi és év eleji időszak sem ígér sok jót. A legjobb a kora ősz, és a tavasz.
5. Az internet nem fogja feltétlenül megoldani az álláskeresési gondjaidat
Ha azt hiszed, mindent megtettél azzal, hogy az életrajzodat kiraktad az internetre, elküldted az online állásközvetítőkhöz, s e-mailekkel bombázod a menő fejvadászokat és a legismertebb munkaadókat, úgy a múltban élsz! Ez a stratégia utoljára 1999-ben jött be. Jó munkát találni csak személyes kontaktus alapján lehet. Ennek létrejöttében az internet sokat segíthet, de az állásért magadnak kell megharcolnod. Például azért, mert az állások közel kétharmadát ma is a személyes kapcsolatok felhasználásával töltik be, s mindössze néhány százalék kel el kifejezetten az internetes piacon.
Ezért az estéidet töltsd azzal, hogy szörfözöl az online állásközvetítők között, de nappal vegyél részt szakmai találkozókon, csatlakozz szervezetekhez, ajánld fel segítségedet a helyi önkormányzat akcióihoz, lépj be munkakereső klubokba. Ez az a világ, ahol viszonylag egyszerűen fel lehet csípni néhány használható fülest, sőt konkrét ajánlatot is.
6. Néha be kell érni kevesebb pénzzel is
Voltak idők, amikor a szakemberhiány, az internet boom, meg hasonlók miatt gyorsan lehetett magas pozícióba kerülni és nagy fizetéseket bezsebelni. De kipukkadtak a lufik, a gazdaság lelassult, nem nyílnak százszámra új vezetői pozíciók, s a cégek számára már nem a szakemberek megszerzése, hanem megtartása a kulcskérdés. Így aztán az álláskeresők ritkán diktálhatják a feltételeket. Lehet, hogy a jövedelmi igényeidet egy különben élvezetes vagy stabil munka kedvéért érdemes kissé lejjebb eresztened.
7. Kultúrsokk, avagy fényévekre utolsó munkaadódtól
A sors hozhatja úgy is, hogy egyszer csak egy olyan vállalatnál találod magad, amelynek cégkultúrája fényévekre van az utolsó munkaadódétól. Ez persze lehet jó is, amely jobban megfelel az elképzeléseidnek vagy habitusodnak, de többnyire a furcsa szokások beilleszkedési nehézségeket okoznak. Ilyenkor két dolgot tehetsz: vagy gyorsan továbbállsz, vagy sietve levetkezed a felsőbbrendűségi érzést, amely abból táplálkozik, hogy korában egy személyedhez közelebb álló cégnél dolgoztál. Ezután már képes leszel felfedezni és értékelni új munkahelyed értékeit. Ekkor a lassúság helyett talán már körültekintést, a vaskalaposság helyett szolid üzletmenetet, a merevség helyett bejáratott üzleti kapcsolatokat, bezárkózottság helyett lojalitást látsz.
8. Érdemes megfontolnod egy kis költözködést
Érdemes időnként elmormolni a régi ingatlanos mantrát: Lokáció, lokáció, lokáció! Hasonló a helyez a munkaerőpiacon is. Különböző felmérések igazolják, hogy néhány tucat kilométeres távolságon belül mindig lehet megfelelő munkát találni. Mostanság különösen nem várhatod, hogy az ideális pozíció éppen ott legyen, ahol laksz. Azt se gondold, hogy az ország különböző régiói vagy kisebb és nagyobb települések között olyan nagy a (kulturális) különbség, hogy másutt nem tudnál élni, csak éppen ott, ahol most.
9. Ne feledkezz meg róla, hogy a szakmai életed hosszabb, mint a legtöbb vállalaté
Ha elveszítetted az állásodat, ne gondold, hogy itt a világvége: túl fogod élni. Az álláskeresés idején – nem lehet elégszer mondani – érdemes megfontolni, hogy képes vagy-e a saját lábadra állni? Ez nem csak cégalapítást jelenthet, hanem például szabadúszást is. A tapasztalatok például azt mutatják, hogy a szabadúszó szakértők nehéz piaci helyzetben is viszonylag „jól elvannak”. Ennek az az oka, hogy ha öt ügyfélből egy elveszik, azt mindig át lehet vészelni, s lehet pótolni. Ez is csak azt erősíti, hogy az üzleti élet alapját mindig is az emberi tényező fogja jelenteni: mindenki fel tud sorolni jó pár olyan kezdetben sikeres céget, amely ma már nem működik, de ismeri azokat az embereket is, akik annak idején ezeknél alapozták meg tekintélyüket, hírnevüket, kapcsolataikat, s most más helyeken eredményesen dolgoznak tovább. Sőt, ha az embereket megkérdezed, hogy mibe fektetnék a pénzüket: saját fejlesztésükbe vagy a Top 200 cég részvényeibe, a többség biztosan önmagát tekintené jobb befektetésnek.
10. Az igazi munkád az, amit szeretnél megtalálni, s ha megtaláltad szeretnéd csinálni is
Végül pedig ne az legyen a célod, hogy találj egy másik munkát, hanem olyan elfoglaltságot keress, ami a lelkedet is táplálja. Ne törődj a kormány ígéreteivel, a tőzsdei mutatókkal, a gazdasági előrejelzésekkel, vagy a pártvezérek hangulatváltozásaival, hanem elsősorban magara figyelj.
1. Vajon mi a jobb: kézhez kapni a felmondást, vagy biztonsági okokból meghúzódni egy rossz állásban
Mindenki arra vágyik, hogy olyan állást találjon, amelyben nem munkát végez, hanem napról napra új és izgalmas kihívásoknak felelhet meg. Ezek az álmok a nehezedő gazdasági körülmények között sokat veszítenek a realitásukból. Mégis az ember ösztönösen kapaszkodik abba az íróasztalba, amely mellett korábban valóra válthatónak látta ezeket, holott már a hely megbukna a személyes vágyainak tesztjén. Az igazi kérdések ezért: Hogyan akarod tölteni a napodat? Az ambícióid leszállításával valódi megoldást találsz a vállalati leépítések túlélésére?
Az igaz, hogy jó munkát nehéz manapság találni, különösen cégautós, mobiltelefonos, részvényopciós, prémiumos pozíciókból van kevés, de ennek ellenére sem biztos, hogy érdemes ötször (néha többször) egy héten napi tíz órát a lélekölő környezetben eltöltened. Ha eközben beüt a leépítés, kár keseregned, hiszen végre új utak nyíltak meg, s nem kell többé a biztonság ábrándja és a kellemetlen munkakörnyezet malomkövei között őrlődnöd. Ilyenkor aztán csak nyugi! Bár az ösztöneid azt diktálnák, hogy az első szembejövő (bár lehet, hogy csak rövid ideig megfelelő) pozíciót el kell foglalnod. A hibás és elhamarkodott döntések sohasem fizetnek jól. Akinek ugyanis sok, mindössze pár hónapig tartó állásokról szóló bejegyzéssel van tele az önéletrajza, elveszítheti a hitelét. Márpedig az elhelyezkedéshez leginkább erre van szükség. Így amikor dönteni kell egy ajánlatról, legkésőbb az aláírás előtt a következő kérdést feltétlenül érdemes feltenned magadnak: Ez az a hely, ahol el tudnék tölteni hosszabb időt is?
2. A munkád elvesztése a karriered szempontjából a legjobb eseménnyé is válhat
Senki sem állítja, hogy a munka elvesztésében valami nagyszerű dolgot kellene látni. A munkanélküli élete tényleg nem egy habostorta, de az elbocsátás mindig jó alkalmat teremt a „dolgok” újragondolására, a pihenésre és erőgyűjtésre. Elhelyezkedni (ha csak nem kényszerítenek másra a körülmények) akkor érdemes, amikor ez már neked is megfelel. Mint saját sorsod kovácsát, érdemes magadat megkérdezni: mi a feltétele annak, hogy valóban az légy, akinek tartod magad. A végcélt érdemes vizsgálnod, s akkor rájössz: nem biztos, hogy odáig egy lépéssel el lehet jutni. Az utat kell megtalálnod. Talán más iparágban érdemes elhelyezkedned, mint ahol eddig voltál, vagy amelyek leggyakrabban szerepelnek a hirdetésekben. Talán tanulnod kellene. Talán saját vállalkozásba kezdhetnél.
3. Ne lepődj meg, ha hosszabb ideig maradsz munka nélkül, mint ahogy kezdetben gondoltad
A munkakeresés hossza a körülményektől függ. Egyes felmérések szerint az átalagos elhelyezkedési idő két és fél hónap. A nehezedő gazdasági körülmények között ez az időtartam 3-4 hónapra is felcsúszhat függően a pozíciótól és az iparágtól. Aki pedig elmúlt negyven éves még nyugodtan hozzáadhat pár hónapot. Magyarán fél évig állás nélkül lenni egyáltalán nem meglepő. Ez az idő elég hosszú valamilyen új ismeret vagy képzettség megszerzéséhez, vagy akár egy külföldi tapasztalatszerző utazás lebonyolításához is. Nem érdemes e lehetőségeket kihagyni.
4. Mindezek ellenére néha mégis jól jön néhány gyors lépés
A munkakereséshez vannak jobb és rosszabb szezonok az évben. Amikor az üzleti eredmények látszanak, illetve amikor már készen vannak a költségvetések legtöbbször a személyzeti lépések is eldőlnek. Ezért jobb a kirúgás elől lelépni, amikor még kevesebb az állásra pályázó a piacon, s még a holt idény előtt jelentkezni a fejvadászoknál vagy az állt kínáló munkahelyeken. Munkát nyáron a legnehezebb találni, de a karácsonyi és év eleji időszak sem ígér sok jót. A legjobb a kora ősz, és a tavasz.
5. Az internet nem fogja feltétlenül megoldani az álláskeresési gondjaidat
Ha azt hiszed, mindent megtettél azzal, hogy az életrajzodat kiraktad az internetre, elküldted az online állásközvetítőkhöz, s e-mailekkel bombázod a menő fejvadászokat és a legismertebb munkaadókat, úgy a múltban élsz! Ez a stratégia utoljára 1999-ben jött be. Jó munkát találni csak személyes kontaktus alapján lehet. Ennek létrejöttében az internet sokat segíthet, de az állásért magadnak kell megharcolnod. Például azért, mert az állások közel kétharmadát ma is a személyes kapcsolatok felhasználásával töltik be, s mindössze néhány százalék kel el kifejezetten az internetes piacon.
Ezért az estéidet töltsd azzal, hogy szörfözöl az online állásközvetítők között, de nappal vegyél részt szakmai találkozókon, csatlakozz szervezetekhez, ajánld fel segítségedet a helyi önkormányzat akcióihoz, lépj be munkakereső klubokba. Ez az a világ, ahol viszonylag egyszerűen fel lehet csípni néhány használható fülest, sőt konkrét ajánlatot is.
6. Néha be kell érni kevesebb pénzzel is
Voltak idők, amikor a szakemberhiány, az internet boom, meg hasonlók miatt gyorsan lehetett magas pozícióba kerülni és nagy fizetéseket bezsebelni. De kipukkadtak a lufik, a gazdaság lelassult, nem nyílnak százszámra új vezetői pozíciók, s a cégek számára már nem a szakemberek megszerzése, hanem megtartása a kulcskérdés. Így aztán az álláskeresők ritkán diktálhatják a feltételeket. Lehet, hogy a jövedelmi igényeidet egy különben élvezetes vagy stabil munka kedvéért érdemes kissé lejjebb eresztened.
7. Kultúrsokk, avagy fényévekre utolsó munkaadódtól
A sors hozhatja úgy is, hogy egyszer csak egy olyan vállalatnál találod magad, amelynek cégkultúrája fényévekre van az utolsó munkaadódétól. Ez persze lehet jó is, amely jobban megfelel az elképzeléseidnek vagy habitusodnak, de többnyire a furcsa szokások beilleszkedési nehézségeket okoznak. Ilyenkor két dolgot tehetsz: vagy gyorsan továbbállsz, vagy sietve levetkezed a felsőbbrendűségi érzést, amely abból táplálkozik, hogy korában egy személyedhez közelebb álló cégnél dolgoztál. Ezután már képes leszel felfedezni és értékelni új munkahelyed értékeit. Ekkor a lassúság helyett talán már körültekintést, a vaskalaposság helyett szolid üzletmenetet, a merevség helyett bejáratott üzleti kapcsolatokat, bezárkózottság helyett lojalitást látsz.
8. Érdemes megfontolnod egy kis költözködést
Érdemes időnként elmormolni a régi ingatlanos mantrát: Lokáció, lokáció, lokáció! Hasonló a helyez a munkaerőpiacon is. Különböző felmérések igazolják, hogy néhány tucat kilométeres távolságon belül mindig lehet megfelelő munkát találni. Mostanság különösen nem várhatod, hogy az ideális pozíció éppen ott legyen, ahol laksz. Azt se gondold, hogy az ország különböző régiói vagy kisebb és nagyobb települések között olyan nagy a (kulturális) különbség, hogy másutt nem tudnál élni, csak éppen ott, ahol most.
9. Ne feledkezz meg róla, hogy a szakmai életed hosszabb, mint a legtöbb vállalaté
Ha elveszítetted az állásodat, ne gondold, hogy itt a világvége: túl fogod élni. Az álláskeresés idején – nem lehet elégszer mondani – érdemes megfontolni, hogy képes vagy-e a saját lábadra állni? Ez nem csak cégalapítást jelenthet, hanem például szabadúszást is. A tapasztalatok például azt mutatják, hogy a szabadúszó szakértők nehéz piaci helyzetben is viszonylag „jól elvannak”. Ennek az az oka, hogy ha öt ügyfélből egy elveszik, azt mindig át lehet vészelni, s lehet pótolni. Ez is csak azt erősíti, hogy az üzleti élet alapját mindig is az emberi tényező fogja jelenteni: mindenki fel tud sorolni jó pár olyan kezdetben sikeres céget, amely ma már nem működik, de ismeri azokat az embereket is, akik annak idején ezeknél alapozták meg tekintélyüket, hírnevüket, kapcsolataikat, s most más helyeken eredményesen dolgoznak tovább. Sőt, ha az embereket megkérdezed, hogy mibe fektetnék a pénzüket: saját fejlesztésükbe vagy a Top 200 cég részvényeibe, a többség biztosan önmagát tekintené jobb befektetésnek.
10. Az igazi munkád az, amit szeretnél megtalálni, s ha megtaláltad szeretnéd csinálni is
Végül pedig ne az legyen a célod, hogy találj egy másik munkát, hanem olyan elfoglaltságot keress, ami a lelkedet is táplálja. Ne törődj a kormány ígéreteivel, a tőzsdei mutatókkal, a gazdasági előrejelzésekkel, vagy a pártvezérek hangulatváltozásaival, hanem elsősorban magara figyelj.
