Európai körkép a munkahelyi piálásról
Kevesebb, mint az európaiak 10 százaléka tartja elfogadhatónak az alkoholfogyasztást munkaidőben, s kétharmaduk pedig úgy véli, hogy ez teljesen megengedhetetlen. A Monster internetes munkaközvetítő felméréséből az is kiderül továbbá, hogy a legnagyobb piások az angolok.
A Monster nemrégiben készült felmérésében majd 24 ezer európai lakos nyilatkozott arról, hogy elfogadhatónak tartja-e a munkahelyi italozást. Az 57 százalék egyszerűen helytelennek nevezte, ha valaki alkoholt fogyaszt munkaidőben. Volt azonban 28 százalék, aki úgy gondolta, hogy egy üveg sör vagy bor ebédidőben elfogadható. Azt már csak 8 százalék ismerte el, hogy náluk a munkahelyen gyakran iszogatnak az ebédhez, míg 7 százalék szerint időnként előfordul, különösen a karácsonyi ünnepek közeledtével.
A legkevésbé az írek (mindössze 7 százalék) tolerálták a munkahelyi alkoholizálást, s sokkal helyesebbnek tartják, ha a kollégák a munkaidő lejárta után ugranak be egy sörre egy kellemes pubba. Angol szomszédaik már korántsem ennyire önmegtartóztatóak a munkahelyükön. Ők érték el a nemzetek engedékenységi rangsorában az első helyet, hiszen 46 százalékuk gondolja úgy, hogy egy kis söröcske vagy borocska munka közben sem árt. Az európai átlag különben 29 százalékon állapodott meg. Az egyes országok között azonban igen jelentős eltérések mutatkoznak, ami a kulturális különbségekkel magyarázható.
Bár az írek vezetnek abban, hogy a legkevésbé fogadják el a munkahelyi piálást, de a hollandok (86 százalék), a németek (80 százalék) és a dánok (75 százalék) a legelutasítóbbak ezzel szemben, miként a legtöbb európai is ezt teszi. Vannak országok (Írország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Olaszország), ahol az elfogadók és az elutasítók aránya nagyjából azonos. Ezeken a helyeken elsősorban a déli szieszta, a hosszú ebédek szokása harcol a munkában egyébként kívánatosnak tartott józansággal. Az alkoholellenes attitűdök ugyan valamelyest lanyhulnak a karácsonyi ünnepek idején (mindössze 8 százalék véli úgy, hogy az adventi iszogatás megbocsátható), alapvetően azonban nem változnak meg. Még a nagy piás hírében álló finnek közül is csak 12 százalék tartja elfogadhatónak az ünnepi „feltöltődést”. Az európaiak nagy része végül is elutasítja az angolos hozzáállást.
A legtöbben egyébként nem pusztán az italozás tiltott volta miatt gondolják, hogy a munkahelyen rossz dolog alkoholt fogyasztani, hanem mert úgy vélik, hogy a sörözéshez, borozáshoz megfelelő környezet és hangulat kell, s azt aligha lehet megtalálni a munkahelyen. Magyarán az ivás önmagában keveset ér, körítés is kell hozzá.
Alan Townsend, a Monster írországi irodájának ügyvezetője hűvös szakmaisággal úgy értékelte a felmérést: a legjobb, ha minden munkavállaló megbizonyosodik róla, hogy tolerálják az alkoholfogyasztást. Ha kétségei támadnak az elfogadott mennyiségről, akkor inkább viselkedjen óvatosan, s ne csempéssze be a laposüveget a farzsebében. Ha valaki mégsem bírná ki, hogy a munkahelyén is legördítsen pár kortyot, várja ki a karácsonyi munkahelyi partyt, ahol szinte kötelező koccintani a kollégák egészségére, s biztosan nem találja magát a rossz oldalon.
MZ
A legkevésbé az írek (mindössze 7 százalék) tolerálták a munkahelyi alkoholizálást, s sokkal helyesebbnek tartják, ha a kollégák a munkaidő lejárta után ugranak be egy sörre egy kellemes pubba. Angol szomszédaik már korántsem ennyire önmegtartóztatóak a munkahelyükön. Ők érték el a nemzetek engedékenységi rangsorában az első helyet, hiszen 46 százalékuk gondolja úgy, hogy egy kis söröcske vagy borocska munka közben sem árt. Az európai átlag különben 29 százalékon állapodott meg. Az egyes országok között azonban igen jelentős eltérések mutatkoznak, ami a kulturális különbségekkel magyarázható.
Bár az írek vezetnek abban, hogy a legkevésbé fogadják el a munkahelyi piálást, de a hollandok (86 százalék), a németek (80 százalék) és a dánok (75 százalék) a legelutasítóbbak ezzel szemben, miként a legtöbb európai is ezt teszi. Vannak országok (Írország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Olaszország), ahol az elfogadók és az elutasítók aránya nagyjából azonos. Ezeken a helyeken elsősorban a déli szieszta, a hosszú ebédek szokása harcol a munkában egyébként kívánatosnak tartott józansággal. Az alkoholellenes attitűdök ugyan valamelyest lanyhulnak a karácsonyi ünnepek idején (mindössze 8 százalék véli úgy, hogy az adventi iszogatás megbocsátható), alapvetően azonban nem változnak meg. Még a nagy piás hírében álló finnek közül is csak 12 százalék tartja elfogadhatónak az ünnepi „feltöltődést”. Az európaiak nagy része végül is elutasítja az angolos hozzáállást.
A legtöbben egyébként nem pusztán az italozás tiltott volta miatt gondolják, hogy a munkahelyen rossz dolog alkoholt fogyasztani, hanem mert úgy vélik, hogy a sörözéshez, borozáshoz megfelelő környezet és hangulat kell, s azt aligha lehet megtalálni a munkahelyen. Magyarán az ivás önmagában keveset ér, körítés is kell hozzá.
Alan Townsend, a Monster írországi irodájának ügyvezetője hűvös szakmaisággal úgy értékelte a felmérést: a legjobb, ha minden munkavállaló megbizonyosodik róla, hogy tolerálják az alkoholfogyasztást. Ha kétségei támadnak az elfogadott mennyiségről, akkor inkább viselkedjen óvatosan, s ne csempéssze be a laposüveget a farzsebében. Ha valaki mégsem bírná ki, hogy a munkahelyén is legördítsen pár kortyot, várja ki a karácsonyi munkahelyi partyt, ahol szinte kötelező koccintani a kollégák egészségére, s biztosan nem találja magát a rossz oldalon.
MZ