Az Alkotmánybíróság „értelmezi” a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezményét
Jogi értelmezést kért az Alkotmánybíróságtól a székesfehérvári Philips Kft. és a cégnél működő Video Szakszervezet titkárának perében szerdán, a másodfokú tárgyalást vezető bíró a szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló által igénybe vehető munkaidő-kedvezmény mértékének maximálásával kapcsolatban.
A per előzménye, hogy Káprai Attila, a Video Szakszervezet titkára 2001-ben bírósági pert indított a cég ellen, mert szerinte azért küldtek el dolgozókat, hogy kölcsönmunkaerőt foglalkoztassanak. Válaszul a Philips Kft. megszüntette a tisztségviselő munkakörét, és el kívánta bocsátani. A Munka törvénykönyve szerint ahhoz azonban meg kellett szereznie az üzemi tanács és a szakszervezet hozzájárulását, amit egyik sem adott meg.
A kft. 2002 nyarán beperelte a szakszervezetet és az üzemi tanácsot, mivel szerinte a két szervezet rendeltetésellenesen gyakorolta az egyetértés megtagadását, és közölte, hogy a szakszervezeti tisztségviselő foglalkoztatása helyett kifizeti a szakszervezetnek a tagok után járó munkaidő kedvezményt.
Az idén júliusban megtartott elsőfokú tárgyaláson eljáró bíróság ítéletében „pótolta a Video Szakszervezet és az üzemi tanács által megtagadott hozzájárulást." A Fejér Megyei Bíróság elé a tisztségviselő fellebbezése folytán került az ügy. A másodfokú tárgyalást vezető Kozma Tamás bíró aggályosnak nevezte, hogy a törvényalkotók nem maximálták a munkavállaló szakszervezeti tisztségviselők által a szakszervezeti munka végzésére igénybe vehető munkaidő kedvezmény mértékét, és ezért az ügyben hozott végzésében jogi értelmezést kért az Alkotmánybíróságtól.
A tárgyalást követően Gaskó István kifejtette a Liga Szakszervezetek álláspontját, amely szerint a Munka Törvénykönyvének az a kitétele, miszerint a szakszervezet maga dönt a munkaidő kedvezmény igénybevételének formájáról és mértékéről, világosan megmutatja a jogalkotóknak azt a szándékát, hogy nem kívánt semmiféle limitet meghúzni.
Gaskó István hozzátette: a bírósági végzés szövegének megismerését követően mérlegelik majd, hogy az előírt határidőn – 8 napon belül – adjanak-e be kifogást, vagy megvárják az Alkotmánybíróság állásfoglalását. (MTI)
A kft. 2002 nyarán beperelte a szakszervezetet és az üzemi tanácsot, mivel szerinte a két szervezet rendeltetésellenesen gyakorolta az egyetértés megtagadását, és közölte, hogy a szakszervezeti tisztségviselő foglalkoztatása helyett kifizeti a szakszervezetnek a tagok után járó munkaidő kedvezményt.
Az idén júliusban megtartott elsőfokú tárgyaláson eljáró bíróság ítéletében „pótolta a Video Szakszervezet és az üzemi tanács által megtagadott hozzájárulást." A Fejér Megyei Bíróság elé a tisztségviselő fellebbezése folytán került az ügy. A másodfokú tárgyalást vezető Kozma Tamás bíró aggályosnak nevezte, hogy a törvényalkotók nem maximálták a munkavállaló szakszervezeti tisztségviselők által a szakszervezeti munka végzésére igénybe vehető munkaidő kedvezmény mértékét, és ezért az ügyben hozott végzésében jogi értelmezést kért az Alkotmánybíróságtól.
A tárgyalást követően Gaskó István kifejtette a Liga Szakszervezetek álláspontját, amely szerint a Munka Törvénykönyvének az a kitétele, miszerint a szakszervezet maga dönt a munkaidő kedvezmény igénybevételének formájáról és mértékéről, világosan megmutatja a jogalkotóknak azt a szándékát, hogy nem kívánt semmiféle limitet meghúzni.
Gaskó István hozzátette: a bírósági végzés szövegének megismerését követően mérlegelik majd, hogy az előírt határidőn – 8 napon belül – adjanak-e be kifogást, vagy megvárják az Alkotmánybíróság állásfoglalását. (MTI)