A Lajtától keletre persze köztudott, hogy a – részben a bulvársajtó által szított – nyugati aggályok alaptalanok: szó sincs magyar, cseh vagy litván munkavállalók millióinak inváziójáról. Az újonnan belépő EU-tagállamok polgárainak túlnyomó többségét nem vonzza az osztrák, német vagy francia munkaerőpiac. Sokkal inkább arra vágynak, hogy mielőbb ők is (nagyjából) azonos életszínvonalat tudjanak elérni, mint nyugat-európai társaik. Ezen a téren viszont még borúsabbak a kilátások, mint a szabad munkavállalásban.



A mannheimi székhelyű Európai Gazdaságkutató Központ március közepén megjelent tanulmánya szerint akár 50 évbe is beletelhet, amíg a most belépő tagországokban a lakosság életkörülményei elérik a nyugat-európai országokéit. Az előrejelzés azokon a nemzetgazdasági mutatókon alapul, amelyeket tavaly novemberben tett közzé az Európai Bizottság.



A mannheimi szakértők rámutattak, hogy a csatlakozó államokban a bruttó hazai termék (GDP) 1999 és 2003 között átlagosan évi három százalékkal nőtt; ez mindenképpen magasabb a régi EU-tagok által produkált növekménynél. Az egy főre számított jövedelem növekedése átlagosan 1,5 százalékkal haladta meg a régi uniós tagországokét. Mivel azonban a belépő országokban az egy főre jutó GDP alig 47 százalékát teszi ki a jelenlegi tagállamok mutatóját, tisztán matematikai alapon – továbbra is 1,5 százalékos különbséget feltételezve a növekedési rátában – 50 évig is eltarthat, amíg az életszínvonalban mutatkozó differencia eltűnik. A kutatók feltételezték, hogy nem következnek be rendkívüli változások.



A felzárkózás idejének 25 évre való csökkentése érdekében az új tagországok növekedési ütemének évi 3 százalékkal kellene meghaladnia a régi tagok éves növekményét. „Ezek a számok rávilágítanak arra, hogy a jövedelmek és az életszínvonal kiegyenlítéséhez hosszabb időn át eltérő fejlődési sebességekre van szükség az Európai Unión belül” – hangsúlyozzák tanulmányukban az Európai Gazdaságkutató Központ munkatársai.



Adataik tanúsága szerint az utóbbi öt évben a balti államokban emelkedett a leggyorsabb ütemben a GDP, közülük is Lettország volt az éllovas átlagosan évi 5,8 százalékos növekedéssel. A volt KGST-államok között Csehország volt a sereghajtó 2,2 százalékos átlagos növekménnyel. (Panoráma)