A beígért korlátozások miatt május elsejétől, a csatlakozás napjától alig változnak a munkavállalási lehetőségeink az EU-ban. A leendő tagországokban nagy felháborodást keltő, a munkaerő szabad áramlását gátló új szabályok hatásai azonban kétoldalú államközi megállapodásokkal enyhíthetők lesznek.

A régi tagországok nem is annyira az új munkavállalóktól, mint az alibi-munkásoktól félnek, akik rövid időre vállalnak állást, majd ahogy lehet munkanélküliként regisztráltatják magukat, és „rácsatlakoznak” az adott ország szociális ellátó rendszerére. Az országonként különbözően megállapított szabályok főleg az ilyen eseteket szeretnék megelőzni, s emiatt az új tagországok munkavállalóival szemben egy sor feltételt támasztanak.



Új platformok alakultak EU szerte: Németország és Ausztria – ne feledjük, hogy a csatlakozókhoz ezek az országok vannak földrajzilag a legközelebb, a Balti tengertől majd az Adriáig húzódnak a régi határok –, félnek a leginkább a munkavállalók rohamától. A legszigorúbb szabályozás várhatóan majd itt lép életbe. Németországban a tervek szerint a majdani munkaadóknak a területileg illetékes munkaügyi hivataltól kell engedélyt kapniuk, hogy az új tagországból származó munkavállalókat alkalmazhassák.



Ausztriában hasonló megoldást dolgoztak ki. Tartományokként kontingenseket szabtak meg és az adott keretszámon felüli munkavállalókat elutasítják majd. Érdekes megoldás, hogy a leendő munkaadóknak indokolniuk kell, miért akarnak külföldi munkavállalót foglalkoztatni.



Mindkét ország egységes abban is, hogy az ilyen típusú szigorítások nem érintik az olyan dolgozókat, akik kétoldalú, államközi megállapodás alapján szervezetten dolgoznak náluk, valamint az idegenforgalom és a mezőgazdaság szezonális munkásait.



Anglia és Írország alkotják a következő markánsan elhatárolható csoportot. A szigetországok jogosan aggódnak, hiszen eddig is nagyon vonzó célpontnak számítottak a közép-európai fiatalok körében. A két állam elképzelése szerint a munkaszerződés lejártával, az új tagországok munkavállalóinak rövid időn belül újabb munkát kell majd találniuk, s ha ez nem sikerül, haza kell utazniuk.



A skandináv államok közül egyikben sem terveznek korlátozásokat, itt mindössze azt vizsgálják majd, hogy az újonnan érkezők munkaszerződésében megállapított bér nem alacsonyabb-e, mint a hasonló pozícióban dolgozó dán, svéd vagy finn alkalmazottaké.



Franciaország és a Benelux államok várhatóan az angol példához fogják a szabályozásukat igazítani és ilyen irányú nyilatkozatokat tettek a déli államok Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország képviselői is.



Egyelőre a jelenlegi tagországok még húzódoznak egyértelmű nyilatkozatokat tenni, hiszen az Európai Bizottsághoz május elsejéig kell eljuttatniuk korlátozásaik végső formáját. Eddig még egyetlen tagországban sem hagytak jóvá hivatalosan semmilyen korlátozást. (hvg.hu)
Az orosz hírszerzést vádolja London és Washington a Grúzia elleni kibertámadásokkal

Az orosz hírszerzést vádolja London és Washington a Grúzia elleni kibertámadásokkal

Koronavírus: ismét nőtt a napi új fertőzöttek száma, 118 halottat is bejelentettek

Koronavírus: ismét nőtt a napi új fertőzöttek száma, 118 halottat is bejelentettek

Napokkal a Hableány tragédiája előtt mentési gyakorlatot vezetett a Viking Sigyn kapitánya

Napokkal a Hableány tragédiája előtt mentési gyakorlatot vezetett a Viking Sigyn kapitánya

Radar360: ezer euró fölött a német minimálnyugdíj, Hanauban terrorcselekmény történt

Radar360: ezer euró fölött a német minimálnyugdíj, Hanauban terrorcselekmény történt

Videó: Felvette az utas, ahogy cikáztak a villámok a repülőgép körül

Videó: Felvette az utas, ahogy cikáztak a villámok a repülőgép körül

Elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi költségvetési tervezetet az EP elnöke

Elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi költségvetési tervezetet az EP elnöke