Újjászervezték az Országos Felnőttképzési Tanácsot
Az évek óta bejáratott felnőttképzési mechanizmusok megújítására, illetve új elemekkel való bővítésére vár a kormány kreatív javaslatokat az újjászervezett Országos Felnőttképzési Tanácstól (OFkT).
A testület alakuló ülésén Burány Sándor munkaügyi miniszter kifejtette, hogy szükség van a vállalatok által megfogalmazott munkaerőpiaci igények, a képzést nyújtó szervezetek kínálata és az érintett felnőttek elvárásai közötti minél szélesebb körű találkozásra. Ehhez szerinte tovább kell bővíteni azokat a kormányzati támogatási formákat is, amelyek eddig az adókedvezményekben, a felnőttképzési normatíva meghonosításában, a munkaerőpiaci képzések támogatásában vagy a vállalatok saját dolgozói képzéséhez kötődően jelentek meg az elmúlt egy-két évben.
A szakminiszter szerint a közvélemény számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy az életen át tartó tanulás a foglalkozathatóság szempontjából nélkülözhetetlenné válik. Rámutatott, hogy több mint 800 ezer ember vesz részt a felnőttképzés különböző formáiban. A felnőttképzés szereplőinek, a kormányzatnak együttes feladata, hogy tovább bővüljön ez a létszám és új, korszerű tanulási, képzési lehetőségekkel a felnőttek mind szélesebb körét érjük el.
„Azok számára is nyújtsunk képzési lehetőségeket, akiknek alapképzettsége hiányos és emiatt maradnak kényszerűen távol a felnőttképzéstől, illetve a munka világától. A felnőttképzés ma már nem mennyiségi, hanem elsősorban minőségi kérdés. A cél az, hogy emelkedjen a foglalkoztatottak száma” – szögezte le Burány Sándor munkaügyi miniszter.
A felnőttképzési törvény módosítása lehetővé tette, hogy a korábbi 13 fős testület 21 főre bővüljön. A tanácsban helyet kaptak a felnőttképzésben leginkább érintett tárcák képviselői, valamint civil szervezetek, a gazdasági kamarák, a felnőttképzést folytató intézmények érdekképviseleti szervezeteinek képviselői.
A munkaadói és munkavállalói szövetségek az eddigi egy-egy képviselő helyett három-három fővel vesznek részt a testület munkájában. Bekerültek a testületbe a középfokú szakképzés, valamint a felsőoktatás elismert szakértői is.
A jövőben az Országos Felnőttképzési Tanács véleményezi a felnőttképzést érintő stratégiai kérdéseket, a felnőttképzés támogatási elveit, a felnőttképzést érintő jogszabályok tervezeteit. Egyúttal értékeli a felnőttképzésben részt vevő felnőttek – különösen a hátrányos helyzetben lévők – elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. (MTI)
A szakminiszter szerint a közvélemény számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy az életen át tartó tanulás a foglalkozathatóság szempontjából nélkülözhetetlenné válik. Rámutatott, hogy több mint 800 ezer ember vesz részt a felnőttképzés különböző formáiban. A felnőttképzés szereplőinek, a kormányzatnak együttes feladata, hogy tovább bővüljön ez a létszám és új, korszerű tanulási, képzési lehetőségekkel a felnőttek mind szélesebb körét érjük el.
„Azok számára is nyújtsunk képzési lehetőségeket, akiknek alapképzettsége hiányos és emiatt maradnak kényszerűen távol a felnőttképzéstől, illetve a munka világától. A felnőttképzés ma már nem mennyiségi, hanem elsősorban minőségi kérdés. A cél az, hogy emelkedjen a foglalkoztatottak száma” – szögezte le Burány Sándor munkaügyi miniszter.
A felnőttképzési törvény módosítása lehetővé tette, hogy a korábbi 13 fős testület 21 főre bővüljön. A tanácsban helyet kaptak a felnőttképzésben leginkább érintett tárcák képviselői, valamint civil szervezetek, a gazdasági kamarák, a felnőttképzést folytató intézmények érdekképviseleti szervezeteinek képviselői.
A munkaadói és munkavállalói szövetségek az eddigi egy-egy képviselő helyett három-három fővel vesznek részt a testület munkájában. Bekerültek a testületbe a középfokú szakképzés, valamint a felsőoktatás elismert szakértői is.
A jövőben az Országos Felnőttképzési Tanács véleményezi a felnőttképzést érintő stratégiai kérdéseket, a felnőttképzés támogatási elveit, a felnőttképzést érintő jogszabályok tervezeteit. Egyúttal értékeli a felnőttképzésben részt vevő felnőttek – különösen a hátrányos helyzetben lévők – elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. (MTI)