Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a fórumon utalt rá, hogy a munkaerő-áramlás EU-ban való korlátozásáról szóló megállapodást a mostani kormánynak is módjában állt volna újratárgyalni, azonban ezt nem tette. Megjegyezte, hogy John Monks, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára sem látja indokolnak a magyar munkaerő mozgásának korlátozását. Az Autonómok elnöke kitért arra is, hogy a munka világa a rendszerváltás utáni második átrendeződés elé néz, és a nemzeti érdekegyeztetésre nagy szerep vár. Borsik szerint a parlament előtt lévő jogalkotási törvénytervezetből kihagyták a szakszervezeteket a kötelezően véleményezők köréből.



Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke úgy vélekedett, hogy létezik olyan európai szociális modell, amelyben a szociális érték egyenlő a gazdasági értékkel. A szakszervezeteknek felelősségük, hogy ez a szociális modell megmaradjon és fejlődjön. Az MSZOSZ elnöke szerint a szociális Európában a magyar munkavállalók nem lehetnek másodlagos polgárok, ezért a szükséges, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményezzen a magyar munkaerő szabad áramlásáról. A szociális Európa a bérek és a foglalkoztatás biztonságát is jelenti, és Wittich szerint a magyar gazdaságpolitika középpontjába a foglalkoztatás bővítését kell állítani. Az MSZOSZ nem fogadja el, hogy a versenyképesség az alacsony munkabér mellett jöjjön létre, ezért magyar munkabéreket fel kell zárkóztatni az uniósakhoz.



Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a munkavállalók összefogására van szükség ahhoz, hogy érdekeiket megfelelően lehessen képviselni. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint követelni kell, hogy a csatlakozás ne csak jogi folyamat legyen, hanem a munkavállalók az integrálódással jobb munkakörülmények közé kerüljenek, és meg kell őrizni az európai szociális modellt legalább a jelenlegi szinten. Vígh László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke a tudásalapú társadalom megteremtésének fontosságát hangsúlyozta és kitért a bérfelzárkóztatás szükségességére is. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint a következő évek nagy kihívása, hogy képesek leszünk-e csökkenteni azt a különbséget, amely a társadalom többsége és a jómódban élő kisebb csoportja között fennáll.



A fórumon résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az országos szakszervezeti konföderációk felhívják az Európai Szakszervezeti Szövetséget, hogy járjon el az Európai Bizottságnál a magyar munkaerő szabad mozgásának megteremtéséért, a korlátozás teljes megszüntetéséért.



A rendezvényen megjelent Burány Sándor munkaügyi miniszter kijelentette, hogy hasznosítható tudásra épülő társadalmat kell építeni, amelyben a munkaerőpiac igényeihez igazodik a képzés. A miniszter rámutatott, hogy a felnőttképzés a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kap. Szerinte a kormány még ebben a hónapban megvitatja a felnőttképzési programot. Burány kijelentette, hogy a középszintű érdekegyeztetést meg kell erősíteni, illetve el kell végezni a helyzetelemzést. Utalt rá, hogy egy független kutatóintézet már elkészített egy vizsgálatot, amely kitér egyebek között a jövedelmi folyamatokra, a gazdasági növekedésre, a szociális ellátásra, a társadalombiztosításra, a foglalkoztatásra, a szegénységre. A helyzetelemzést megküldik a szociális partnereknek, és a nyár közepéig mind a három oldal véleményezi. (MTI)