A megkérdezett magyarok több mint fele szerint az olcsó munkaerővel és harmaduk szerint a kultúrájával és művészetével járul hozzá Magyarország a közös Európához – áll a TÁRKI által készített jelentésében, amelynek válaszadói pesszimistábbak a belépést illetően most, mint egy vagy két évvel korábban voltak.
A TÁRKI 2004. áprilisában, részben közép-európai partnereivel közösen végzett közvélemény-kutatást az Európai Unióhoz való csatlakozás témakörében. Ennek során megkérdezték, hogy a válaszadók szerint országuk mivel tud hozzájárulni a közös Európához, valamint azt, hogy a magyar lakosság szerint hogyan változik a keresetek színvonala a csatlakozás után. A megkérdezett lengyelek 55 százaléka szerint Lengyelország - Magyarországhoz hasonlóan - az olcsó munkaerővel, a szlovákok 47 százaléka a turisztikai látványosságokkal, jó nyaralási lehetőségekkel járul hozzá a közös Európához.
A megkérdezett magyar válaszadók 36 százaléka a kultúrát és művészetet említette. A szlovákok a második helyen - 46 százalékos aránnyal - a kreativitást, leleményességet, míg a lengyelek a hagyományokat, erkölcsi értékeket, a vallást jelölték meg. A magyarok közül csupán 7 százalék említette a jól képzett társadalmat, 5 százalék a jó minőségű ipari termékeket. A szlovák válaszadók csupán 7 százaléka jelölte meg a jó minőségű mezőgazdasági termékeket, és mindössze 6 százalékuk a tudomány és műszaki eredményeket, találmányokat. A lengyeleknél a lista végén a jó minőségű ipari termékek, a kreativitás és leleményesség végzett.
A felmérés második felében a kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar lakosság szerint hogyan változik majd Magyarországon a csatlakozást követően a keresetek színvonala, a munkanélküliség és a fogyasztói árak. A válaszadók fele úgy véli, hogy érezhetően emelkedni fog a munkanélküliség, míg 2001 szeptemberében csupán 26 százalékuk gondolta így. A keresetek növekedésére a megkérdezettek 27 százaléka számít, tavaly ez az arány 36 százalék, 2001-ben pedig 62 százalék volt.
Az élelmiszerek árának érezhető növekedését prognosztizálja a válaszadók 79 százaléka, ez 13 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz és csupán 1 százalékpontos emelkedés a 2001-es eredményekhez képest. Az energiaárak a megkérdezettek 84 százaléka szerint érezhetően emelkedni fog, ez 7 százalékponttal több mint egy évvel korábban, és gyakorlatilag megegyezik a 2001-ben végzett kutatás eredményével. A válaszadók 75 százaléka számít a termőföld árak emelkedésére, egy évvel korábban 68 százaléka, 2001-ben 78 százaléka vélekedett így. (MTI)
