Egyes német kutatók fejében megfordult az a gondolat, hogy a munkahelyek külföldre telepítésének ellenszereként, a német termelési költségek leszorításának eszközeként átmenetileg vezessék be az 50 órás munkahetet az országban.
Júniusban a szakértői várakozásokban szereplő rosszabbodás helyett csekély mértékben javult a foglalkoztatottsági helyzet Németországban – jelentette be a munkaügyi minisztérium. Öt hónap óta első ízben bővült (ezer fővel) a foglalkoztatottak száma. A szezonális ingadozásoktól megtisztított adat szerint júniusban 4,369 millió ember volt munkanélküli, ami a foglalkoztatottak 10,5 százaléka, azonos az előző havival. Az elemzők átlagban a munkanélküliség 10 ezer fős emelkedésére számítottak, erőteljes (30 ezres bővüléstől a 25 ezres mérséklődésig terjedő) szórással.
A gazdasági élénkülés még mindig nem elé erőteljes ahhoz, hogy érdemi javulás történjék, a júniusi javulás a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek köszönhető – értékelte a helyzetet Frank-Jürgen Weise, a munkaügyi hivatal elnöke. Tavasszal és a nyár elején a szokás szerint bővül a foglalkoztatás, ez tükröződik abban, hogy a szezonális hatásokat is magába foglaló adat szerint 59,7 ezerrel nőtt ebben a hónapban a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz viszonyítva. Így a munkanélküliség júniusra 10,2 százalékra csökkent a májusi 10,3 százalékról.
Eközben lehet, hogy a munkahelyek védelme érdekében alkalmanként heti 50 órát is kell majd dolgozniuk a németeknek – jelentette ki Klaus Zimmermann, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke. Egy másik kutatóintézet, az IW igazgatója, Michael Hüther a munkaidő általános rugalmassá tételét szorgalmazta, ami lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy a heti 40 óránál jóval hosszabb ideig dolgoztassák a munkavállalókat.
Peter Bofinger, a kormány munkáját segítő „gazdasági bölcsek” egyike ugyanakkor a deflációs tendencia veszélyére figyelmeztetett. Az ellentételezés nélküli többletmunka jó dolog lehet a vállalatok számára, a népgazdaság szempontjából azonban, a vásárlóerő csökkenése miatt, deflációs tendenciát hordozhat magában. Bofinger Japánt hozta fel példának, ahol a bércsökkentés politikája deflációt okozott, s az ország mind a mai napig nem tudott kitörni a deflációs körből. Németországban egyre több vállalat foglalkozik azzal a gondolattal, hogy visszaállítják a 40 órás munkahetet, illetve egyes helyeken ez már gyakorlat is. Ugyancsak többletmunkát eredményezne, ha megkurtítanák az évi rendes szabadságot, ez az ötlet szintén felbukkan a latolgatásokban. (MTI)
