Az európai parlamenti képviselők javadalmazásáról június végén döntött a T. Ház. Felszállt a füst: a magyar EP-képviselő alapilletménye 1 072 500 forint lesz havonta, amit két felsőfokú nyelvvizsga másfél millió forintra tornázhat fel. Ráadásul az Országgyűlés hivatala által folyósított pénzeket az Európai Parlament 262 euró (kb. 66 ezer forint) napidíjjal és a munkatársak fizetésére felhasználható, havi 12 ezer eurós (kb. 3 millió forintos) kerettel is kiegészítheti. A képviselő bukszáját természetesen nem terhelik a Budapest és Strasbourg, illetve Brüsszel közti utazás költségei sem.



A 24 fős európai képviselői „különítmény” mai áron, a járulékokat is figyelembe véve és a teljes évre számítva úgy 600 millió Ft terhet ró az Országgyűlés hivatalára. Ami jövőre – belekalkulálva, hogy idén eddig elmaradt az EP-képviselők juttatásaihoz alapul szolgáló főtisztviselői alapilletmény emelése – még több lehet.



Míg az európai képviselők egymillió feletti alapilletménnyel rendelkeznek, addig az országgyűlési képviselők alapdíja (kad) 198 ezer Ft. A magyar európai, illetve országgyűlési képviselők fizetése közti több mint ötszörös különbség talán aránytalannak látszik, de a magyar parlamentereket sem muszáj szegény rokonnak tekinteni. A különbségeket nem csupán a brüsszeli, strasbourgi, illetve budapesti költségkülönbségek enyhítik, hanem a Kossuth tériek egyéb, törvény által biztosított bevételei is.



Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről a parlament még 1990 nyarán alkotott törvényt. A jogszabályt azóta tizenháromszor módosították, óriási többséggel, és a módosítások nyomán a képviselők anyagi kondíciója mindannyiszor javult, kedvezményeik köre folyamatosan bővült – derül ki az Országgyűlés minap megjelent egyik tanulmányából, amelyet Nagy Zoltán a parlament gazdasági főigazgatóságának főigazgató-helyettese jegyez.



A többpárti parlament eddigi másfél évtizedes történetében öt év akadt – beleértve az ideit is – amikor nem emelkedett a képviselők alapdíja, ám a részükre kifizetett összegek folyamatosan nőttek. A növekedés ezekben az években elsősorban az úgynevezett pótdíjakból és az adómentes költségtérítésekből jött össze. Az Országgyűlés gazdasági hivatalának a hvg.hu számára átküldött adataiból kiderül: az utóbbi hat év során az egy képviselőnek kifizetett tiszteletdíjak és költségtérítések (valamint azok közterhei) több mint duplájukra emelkedtek, és tavaly már meghaladták a képviselőnkénti 7,6 millió Ft-ot. Ami azt jelenti, hogy a magyar EP-képviselőknek az alapilletményben mutatkozó ötszörös előnye, háromszorosára-négyszeresére csökken a kifizetéseknél. Szájer József például, aki idén február 1-től lemondott a parlamenti alelnökségről, hogy az EP-választási kampányra koncentrálhasson, év elején, az alapdíjnak és a házalelnöki pótdíjnak köszönhetően, 554 400 Ft-ot vitt haza, míg EP-képviselőként – felsőfokú angol és német nyelvtudással – havi 1,5 millió körül keres.



Tiszteletdíjak és költségtérítések egy képviselőre számítva (ezer Ft)



1998 --- 3 767

1999 --- 3 796

2000 --- 5 236

2001 --- 5 845

2002 --- 6 959

2003 --- 7 616



Tavaly képviselői tiszteletdíjakra és költségtérítésekre csaknem 3 milliárdot fizettek ki az Országgyűlés büdzséjéből, de - a honatyákat megillető 13. havi fizetést is figyelembe véve - csak 46 százalék ment a képviselői alapdíjra, így ma már a pótdíjak és a költségtérítések hozzák a parlamenterek bevételeinek nagyobb részét.



Pótdíjat kapnak az országgyűlés alelnökei (a kad 180 százalékát), jegyzői (a kad 70 százalékát), frakcióvezetők (a kad 120 százalékát), helyetteseik (a kad 100 százalékát), valamint az állandó bizottsági elnökök (a kad 100 százalékát), a bizottsági alelnökök (a kad 80 százalékát), a bizottsági titkárok (a kad 60 százalékát) és a bizottsági tagok (a kad 40 százalékát). Az alkotmány- és igazságügyi, valamint a költségvetési és pénzügyi bizottságban tevékenykedők pedig még további 40 százalék pótdíjat kasszíroznak. Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető alapdíja és pótdíjai havi bruttó 752 400 Ft-ot tesznek ki, ez forintra annyi, mint amennyi az MDF-es parlamenti alelnök Dávid Ibolya tiszteletdíja.



Az állandó bizottsági helyek és a bizottsági tisztségek számának a növekedése miatt jelenleg a 386-ból csak 14 olyan képviselő van, aki egyetlen bizottságban sem tag vagy tisztségviselő. Ugyan az Országgyűlés elnökét, kormányfőt, minisztert vagy államtitkárt a törvény kizárja a bizottságokból, de persze nekik sem kell búsulniuk: a parlament elnöke – mint állami méltóság – a kormányfővel azonos juttatásban részesül (ez ma 990 ezer bruttó bért jelent), míg a kormánytagok fizetésük mellett megtarthatják 198 ezer Ft-os képviselői alapilletményüket is.



Négy év óta nagyvonalú átalányt kapnak a képviselők utazási költségeik finanszírozására, például még a budapesti képviselőket is megilleti a havi 138 600 Ft utazási költség. Ami, figyelembe véve, hogy a parlamentereknek az ország területén az összes tömegközlekedés ingyenes, feltűnően bőkezűnek tetsző hozzájárulás a költségek csökkentéséhez. A fővárostól 200 km-re lakó honatyák pedig egyenesen 316 800 Ft-os utazási átalánnyal számolhatnak a havi kosztpénz beosztásánál. A díj felvételéhez számlát ugyanis a képviselőknek nem kell felmutatni. Még a vidéki képviselőknek járó havi 99 ezer forintos szállásköltség igénybe vételénél is csak annyi „nehézség”, hogy a jogosultaknak nyilatkozniuk kell, hogy nincs fővárosi lakhelyük.



A képviselőket illető egyéb kedvezmények közül kiemelkedik, hogy 1998 óta öt évvel hamarabb mehetnek nyugdíjba, illetve hogyha legkevesebb két évet lehúztak a T. Házban, és nem választják őket újra, akkor hathavi „végkielégítést” vehetnek fel. Ennek következtében az országgyűlési választás évében különösen megnő a parlament költségvetése. Míg például 2002-ben az előző évinél csak 8 százalékkal lett magasabb a képviselői alapdíj, addig a képviselőknek kifizetett összes személyi kiadások 19 százalékkal szöktek feljebb.