Az intézményi tanács állásfoglalása szóvá teszi, hogy a törvénytervezetben rendezetlenül hagytak, vagy egyenetlenül dolgoztak ki számos alapvető problémakört, például az egyetem-főiskola kérdését, az oktatók alkalmazási feltételeit és bérezésük kérdését, az intézményalapítás és -megszüntetés kérdését. A gazdálkodási és a működési formákat illetően az ELTE vezetése szerint végiggondolatlanul keveredik a tervezetben a „piacosítási" és „államosítási" szemlélet. Teljesen hiányoznak a tervezetből a gazdasági-pénzügyi konszolidációra vonatkozó elképzelések.



A tervezet számos helyen ellentmond a hatályos törvényi rendelkezéseknek, illetve ütközik az Alkotmánnyal és az államháztartási törvénnyel – fejtette ki Bakonyi László. Az ELTE úgy ítéli meg, hogy elnagyoltak, sőt számos esetben tisztázatlanok az egyetem „többpólusú kormányzásának” és irányítási szervezetének a feladatai, kötelességei. Az irányító testületek „idegen testként jelennek meg az intézmények életében, utat nyitva a változó politikai szándékoknak és a szakszerűtlenségeknek”. Ugyanígy ellentmond az autonómiának a miniszter és a kormány túlméretezett jogköre – állapítja meg az ELTE.



Az egyetem honlapján is közzétett, egyhangúlag elfogadott állásfoglalás szerint a törvénytervezetben nem jelenik meg megfelelő módon a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének döntő feltétele, a minőségi képzés biztosítása, illetve a legkiválóbbak, az elit egyetemek, karok és tudományos iskolák kérdésköre.