Tetszett a cikk?

Egy nemrégiben közzétett kutatás szerint a magyar cégek alkalmazottai a rendelkezésre álló munkaidőnek átlagosan mindössze 59 százalékát töltik el munkával, szemben az ideálisnak tekintett 85 százalékkal. Az ebből származó veszteség évente akár 2000 milliárd forint is lehet.

Ha igaz, hogy egy válogatott futball-csapat az adott ország gazdasági-társadalmi tükörképe (és vice versa), akkor – tekintve, hogy felváltva nyerünk és kapunk ki – a magyar társadalom és gazdaság a teljesítményét tekintve legalább kétarcú. Egyfelől gyorsan nő a gazdaság, emelkedik az export, növekednek a reálkeresetek, javul a termelékenység, erős a forint és mérsékelt ütemű az infláció. Másrészt viszont magas az államháztartási hiány, magas az államadósság, túl nagy az export importhányada, azaz kevés az exportárukban a magyar hozzáadott érték, a termelékenység növekedési mutatói csak relatíve jók, mert más hozzánk mérhető országok sokkal jobb eredményeket produkálnak.



Mindeközben a gazdaság folyamatait értékelő üzletemberek hajlamosak mostanában pozitív előrejelzéseket adni saját cégük kilátásaikat illetően, de ezzel egy időben az állami pénzügyek pozitív tendenciáira kevés elemző fogad. Mindezek miatt nem elég gyors a technológiai fejlődés, ami végső soron megakadályozza, hogy a magyar vállalatok nagyobb mértékben válhassanak az itt megtelepedett multinacionális cégek beszállítóivá. Emiatt nem alakulhat ki a magyar vállalatok egészséges piramisszerkezete (éppen a másutt legnagyobb teherviselésre képes középvállalati övezet a leggyengébb), s a néhány nagy és hatékony társaság mellett számtalan apró és igen rossz termelékenységgel működő cégecske tölti ki a magyar gazdaság kereteit.



De még a nagyvállalati szektorban is mehetnének jobban a dolgok. E szegmensben a termelékenységi problémák következtében évente és munkavállalónként „kiesett” munkanapok száma eléri a 104-et, ami 59 százalékos termelékenységi szint, szemben az optimálisnak tartott 85 százalékos, illetve az átlagos 62 százalékos mutatóval – közölte az MTI jelentése szerint Klaus D. Harrer, a Czipin and Proudfoot Consulting kelet-közép-európai igazgatója. Tíz ország összesen 1668 közép és felső vezetőjének megkérdezése alapján készített nemzetközi termelékenységi tanulmány szerint Magyarország GDP-jének mintegy 8 százalékát, több mint 2000 milliárd forintot veszít évente az improduktívan töltött munkaidő következtében.



Az igazgató kifejtette, hogy az improduktivitás hátterében a nemzetközi esetek 53 százalékában továbbra is a nem megfelelő vezetés és irányítás, valamint az ellenőrzési hiányosságok állnak. Ezt a nem megfelelő kommunikáció, a rossz munkamorál, a hiányos képesítések és az informatikai problémák követik.



Magyarországon a vezetési problémák és ellenőrzési hiányosságok az esetek 77 százalékában akadályozzák a termelékenység növekedését. A nemzetközi átlag szerint a munkaidő 38 százalékát, azaz évente 85 napot improduktívan tölt minden munkavállaló. A tanulmány éves szinten 225 munkanappal számolt.



Az összesen 925 német, francia, spanyol, angol, cseh, amerikai, dél-afrikai, osztrák, ausztrál és magyar vezető véleménye, illetve a Gallup Intézet által végzett reprezentatív felsővezetői közvélemény-kutatás alapján készült. Klaus D. Harrer közölte hogy a termelékenység tekintetében jelentős szektoriális különbségek mutatkoznak. A leghatékonyabb 73-as termelékenységi szintű telekommunikációs vállalatok átlagosan 17 százalékponttal hatékonyabbak, mint a munkaerő-igényes élelmiszeripari vállalatok, amelyek 56-os mutatója a legalacsonyabb.



A magyarországi termelékenységi adatok folyamatos, de csak lassan javuló tendenciát mutatnak. Az elvesztegetett munkaidő aránya a 2001-es 47, a 2002-es 45 és a 2003-as 43 százalékhoz képest az idén 41 százalékra mérséklődött. A magyar termelékenységi szint növekedése ellenére a vizsgált országok között még mindig a legalacsonyabb. A nemzetközi termelékenységi tanulmány kitér arra is, hogy a vállalatvezetők 74 százaléka 2005-ben a termelékenység növekedésére számít.



Meixner Zoltán
15 ezer forintra emelte az érintéses limitet a Visa is

15 ezer forintra emelte az érintéses limitet a Visa is

Felépült egy 95 éves svájci nő a koronavírus-fertőzésből

Felépült egy 95 éves svájci nő a koronavírus-fertőzésből

Ezrek torlódtak össze egymás-hegyen hátán a lengyel-ukrán határon

Ezrek torlódtak össze egymás-hegyen hátán a lengyel-ukrán határon